Rekordmeleg tél után ébrednek a növényeink. Mi lesz itt hosszútávon?

A téli időszak nem telt eseménytelenül a növények szempontjából. Számtalan növény esetében ugyanis ilyenkor dől el, hogy a hideg elmúltával hogyan fog fejlődni és mekkora lesz a termés mennyisége.

„Több gabonafélének például az őszi vetés után megindul a fejlődése, majd egy nyugalmi állapotba kerül, amit egyrészt hormonális okok, másrészt a rövidülő nappalok, harmadrészt pedig a csökkenő hőmérséklet vált ki. A későbbi fejlődéshez nélkülözhetetlen nyugalmi időszakot tehát a hideg mellett több különböző tényező is előidézi. Tavasz érkeztével aztán, ahogy a nappalok hosszabbodnak és jön egy fokozatos melegedés, megindul a fejlődés, majd a virágzás" – hangsúlyozza Dr. Balogh János, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének egyetemi tanára.

Ahhoz, hogy később a termés mennyisége stabilabb és kiszámíthatóbb legyen, a téli nyugalmi időszaknak minél kisebb változékonyság mellett kell lezajlania. Ezzel viszont a klímaváltozás hatásai miatt nem igazán állunk jól.

Az enyhe január során "túlfejlődött", majd a februári hidegben károsodott őszi búza állomány Iklad határában 2023. február 25-én – fotó: Balogh János

Hiányoznak a kemény fagyok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat is megerősítette, hogy a 2022/23. évi tél országos átlagban a második legmelegebb volt 1901 óta, és több melegrekord is megdőlt. Dr. Balogh János szerint azonban ez a kiugróan enyhe tél még így is elég hideg volt ahhoz, hogy megfelelő (7–10^°C alatti) hideg hatás érje a növényeket a nyugalmi időszak alatt.

„A legnagyobb gond a növények szempontjából nem is az, hogy elmaradnak mostanában a nagyon kemény fagyok, hanem az, hogy a hőmérséklet nagyon változékony, és az év elvileg leghidegebb időszakában, januárban is kialakulnak akár +10^°C-os napi átlagok. Egy-egy ilyen jelentősebb felmelegedés már idő előtt beindíthatja a növények fejlődését és nedvkeringését, ami mind a lágy-, mind a fásszárú növényeknél gondot okozhat" – mutat rá a szakértő.

Ennek hátterében az áll, hogy a téli hidegben – a közhiedelemmel ellentétben – nem vész el a fák teljes nedvességtartalma. Ehelyett a sejtekben szénhidrátok és szabad aminosavak képződnek, amik lecsökkentik az ún. ozmotikus potenciált, ami elősegíti, hogy a folyadék töményebbé váljon és így a sejtek belseje sértetlen maradjon a téli fagyok alatt.

Most tavasszal ezekből az elraktározott szénhidrátokból olyan anyagok képződnek, amelyek képesek táplálni a rügyeket, és ennek hatására megindul a gyökerekből az aktívabb vízfelvétel is. Ilyenkor olyan erős a nyomás a gyökerek felől, hogy a folyadék a metszett felületeken akár ki is préselődhet a növényből.

Egy-egy komolyabb téli hőmérséklet-ingadozás esetén azonban a szövetek szintén vízzel telítetté válnak. Ha ezután hirtelen újra beáll a fagy, akkor olyan fizikai sérülések alakulhatnak ki, mint az ún. fagylécek a fásszárúaknál, vagy a lombozat fagyásos sérülése a lágyszárúak, pl. gabonafélék esetében. Ezek a betegségekre és a gombás fertőzésekre is hajlamosabbá tehetik a növényeket.

„Az is gond, hogy a túl korai fejlődés az elraktározott tápanyagokból indul meg, tulajdonképpen ilyenkor azokat használja fel a növény. Ám ha ennek nincs utánpótlása, tehát a lombozat nem tud megfelelően fejlődni és működni, hogy pótolja az elhasznált szénhidrátokat, az hamar kimeríti a növényeket. Emellett az is probléma mind a gazdálkodók, mind a növények számára, hogy ha nincs egy nagyjából 10-15 napos periódus, amikor  -10^°C körüli a hőmérséklet, akkor a kártevők és az invazív rovarok is könnyebben túlélnek."

A legnagyobb gond a növények szempontjából nem is az, hogy elmaradnak mostanában a nagyon kemény fagyok, hanem az, hogy a hőmérséklet nagyon változékony – fotó: Potyó Imre

Eltolódó évszakok

A klímaváltozás fentieken túl a vegetációs periódus hosszát is megváltoztatja, ami szintén befolyásolja a növények fejlődését, hosszútávon pedig a vegetáció összetételét is. A szakember szerint a fák tekintetében nem jelent akkora problémát, ha néhányszor egy-két héttel korábban érkezik a tavasz. De ha az átlaghőmérséklet és az évszakok hossza gyorsan és tartósan megváltozik, akkor már nem biztos, hogy a növények megfelelően tudnak alkalmazkodni.

Az eltolódó vegetációs periódus és a növekvő hőmérséklet miatt ráadásul már most problémát jelent a hazai erdők összetételének tervezése, hiszen nem lehet tudni, hogyan alakul a klíma száz év múlva. A bükknek például valószínűleg nem nagyon lesz helye Magyarországon, vagy a mostani gyertyános tölgyesek helyébe esetleg csertölgy fog kerülni – véli a szakértő.

Tavaszi erdő – fotó: Potyó Imre

Ha jó a genetika

„Az optimális tehát az lenne, ha fokozatosan állna be egy komolyabb téli nyugalmi periódus, utána pedig fokozatos felmelegedéssel indulna be újra az élet a növényekben. De hát ilyen soha nincsen, különösen az utóbbi időben. A klímaváltozás miatt pedig arra kell számítani, hogy a hidegebb és enyhébb téli napok gyors váltakozása szinte általános jelenséggé válik" – foglalja össze Dr. Balogh János.

Azt is fontos ugyanakkor kiemelni, hogy jórészt a genetikán múlik, hogy egy adott fajta hogyan reagál erre. Egy adott növényfajon belül ugyanis még a fajták is nagyon jelentősen különböznek. Ebből következően olyan növényfajtákat kell tovább nemesíteni a szakembereknek, amelyek jobban bírják ezeket a folyton változó körülményeket.

Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.