"„Eljött a növényvédősök ideje! A csapadékos meleg tavasz kedvez a kórokozó gombáknak, a levéltetveknek, az atkáknak és a csigáknak is.”- idézek az előző levelemből. Azóta sem változott az időjárásunk. A júniusi csapadék jól jött a növényeknek, de sajnos a károsítóknak is kedvezett' – kezdi soron következő közterületes levelét Zsigó György.

Berobbantak a rozsdagombák

"Az előző évek tavaszi hónapjai aszályosak voltak, elszoktunk a párát és a nedves felületű leveleket kedvelő gombáktól. Most ebben az időjárásban berobbantak a rozsdagombák is. Az örökzöld orbáncfüvön néhol 100%-os fertőzést is okoztak.

A ma fotózott növény leveleinek a fonákján láthatják azokat a sárga „pörsenésszerű” termőtesteket, melyekben azok a spórák képződnek, melyek tovább terjesztik a gombát. Saját rozsdája van pl. a borbolyának, a mahóniának és a rózsának is. Ezeknél a fajoknál a permetezés is szóba jöhet, érdemes megnézni a bokrokat. Az egyik szakkönyv 27 olyan rozsdafajt említ meg, melyek közismert díszcserjéken és egynyáriakon károsíthatnak. A muskátlin, az íriszen, a szegfűn és a pünkösdirózsán már én is találtam rozsdafertőzést" – írja a növényorvos

orbáncfű

Az örökzöld orbáncfű levelén néhol 100%-os fertőzést is okoztak a rozsdagombák – fotó: Zsigó György/NMNK


A sárgarozsda még a fűszálakat is megtámadja

"A kollégák a gabonatáblákon is küzdenek a rozsdafajokkal pl. a sárgarozsdával. Valószínűleg ugyanez a faj támadta meg néhol a gyepeket is. Főleg az öntözött gyeprészeken, több négyzetméteres sárguló foltok jelzik a fertőzést.

Már szabad szemmel is megfigyelhetjük a fűszálakon az apró sárga „pöttyöket”, a gomba telepeit. A Tazer 250 SC engedélye szerint a gabonafélék rozsdabetegségeire is használható, tehát a fűféléken is hatásos lenne. Közterületen viszont csak a fásszárú és évelő növényekre engedélyezték. Fel van adva a lecke a növényvédősöknek…" – írja a szakember

fűrozsda fűrozsda

Már szabad szemmel is megfigyelhetjük a fűszálakon az apró sárga „pöttyöket", a gomba telepeit – fotó: Zsigó György/NMNK

Megindult az aknázómoly második nemzedékének a rajzása

"Az előző levélben lefényképezett kezeletlen vadgesztenyefa levele már így nézett ki 06.04-én. Még ezt a fát is érdemes lesz lepermetezni, megmenteni ezzel a maradék fotoszintetizáló zöldfelületet. Az országos csapdahálózatunk adatai alapján az év 25. hetében megindult az aknázómoly második nemzedékének a rajzása. A technológiákban nincs változás. Ahol a permetezést választják ott közterületen pl. a Coragen 20 SC, vagy a bioban is használható NeemAzal-T/S névváltozata a Camorex Neem is bevethető. Mindkét készítmény speciális hatásmódú, a technológiát bízzák a növényorvosra.

A rügypattanáskor elvégzett injektálással már az első nemzedék károsítását is ki lehet védeni! De aki injektálni szeretne, az most sem késett el, mert a kezelés időpontjától kezdve „dolgozni” fog a fába juttatott rovarölő szer. Tehát az idei második és harmadik molynemzedék aknái már nem fogják gyengíteni a fát" – véli Zsigó György

Nemsokára kikelnek a puszpángmoly lárvái

"Ahol még találtak élő buxusokat, zöld leveleket a selyemfényű puszpángmoly áttelelő hernyói, ott be tudták fejezni a fejlődésüket, bebázódtak. Június 13-án a csapdákban már a kikelő imágók is megjelentek. Tehát megindult a párzás, a tojásrakás és nemsokára kikelnek a lárvák is. Hetente többször is nézzenek be a bokrok belsejébe, mert itt találják meg a kicsi hernyókat. Nagy nyomással, ide kell bejutni a permetlének is!" – tanácsolja a növényorvos

lisztharmat

Lisztharmat a tölgyfa levelein – fotó: Zsigó György/NMNK

"A lisztharmatokról már többször írtam. Gyakorlatilag minden évben, az időjárástól függetlenül számíthatunk a jelenlétükre. A fogékony növények levelein most is megjelent a gomba fonalainak a sűrű hálózata, a fehéres-szürkés bevonat. Ezekről fűződnek le a tovább terjedést biztosító „nyári spórák” a konídiumok. Már a mahónián, a borbolyán, a platánon és tölgyön is láthatják a lisztes leveleket.

A legjobban talán a tölgyekért aggódok! Kedden fotóztam a torzuló tölgyleveleket és már a tölgy csipkéspoloska lárváit is megtaláltuk Pesten! Szerintem a déli országrészekben már a leveleken szívogathatnak! A platán csipkéspoloskák mintha elaludtak volna, de ne aggódjanak rájuk is biztosan számíthatunk!" – zárja sorait a szakember