Segélykiáltásként hat a nagyvenyimi Venyim Gyümölcse Közösségi Kert minapi Facebook-posztja, melyet olvasva tapintható az elkeseredettség. A kis kertészet missziója, hogy a fogyasztókat friss, megbízható minőségű zöldséggel és gyümölccsel szolgálja ki, ez azonban egyre nehezebb feladatnak bizonyul – nemcsak a közösségi kert, hanem minden egyes termelő számára. Íme a rövidített poszt:

"Hirtelen megváltozott az éghajlatunk. Persze voltak ennek előjelei, de idén beütött több dolog. Azt már mindenki észrevette, hogy melegebb a tél, az ősz. Mondhatnánk nem baj, mert kevesebbet kell fűteni. De aztán a korábban fakadó gyümölcsökre megjön menetrendszerűen a fagy. Oké, védekezünk, veszünk gépeket, hála a támogatásnak, fűtjük az ültetvényeket, letakarjuk az epret, meg dinnyét, fátyolfóliával. Keressük a választ, a megoldásokat. Azokon a termőhelyeken pedig, ahol 2-3 nap helyett 15-20 napot kellene védekezni, feladjuk. Ilyen a kajszi itt nálunk...

Csizmadia György

Kicsi az alma, kényszerérett és hullik – még öntözés mellett is – forrás: Facebook/Venyim Gyümölcse Közösségi Kert

Aztán meglepődve tapasztaljuk, hogy előbbre jön az érés is. Elsősorban nem azért, mert a nappal a melegebb. Amikor azt mondja a meteorológus, hogy a napi átlaghőmérséklet magasabb, az abból fakad, hogy az éjszaka melegebb... Sokkal melegebb.

Örültem, de jó, már május végén szedjük a cseresznyét, Medárdot elkerüljük és nem reped ki a gyümölcs. Csak 100 mm esett. Szóval, az a biztos, ha fóliaházba tesszük a cseresznyét. No meg jön a seregély, minta nem is lenne mást ennie, szó szerint be kell takarnunk a termést előlük. Megcsináljuk, már nem számolunk megéri-e, csak csináljuk, valahogy lesz.

Oké, gondoltam a szabadföldi meleg plusz egy hónap, ültessünk paprikát, paradicsomot. Aztán jön a gyapottok-bagolylepke és szó szerint lezabálja a termés 50 %-át eddig, feltételezve, hogy a kicsi, zöld paradicsomokat valahogy sikerül megvédeni a hernyóktól... Ezért csak 50% és így van még 2 hónap a tenyészidőből – de hogy szeptember végén ki akar majd eltenni paradicsomot, meg lecsót...

Csizmadia György

A gyapottok-bagolylepke tud kellemetlen meglepetéseket okozni – forrás: Facebook/Venyim Gyümölcse Közösségi Kert

Aztán jön az újabb meglepetés, hogy a bodza a nagy meleg miatt csak fél termést ad. Adjuk a vizet, a stresszoldókat, de ennyit tud az új klíma miatt.


Az alma is előbb érik, a meleg miatt a gyümölcs nem nőtt meg akkorára, mint szokott... Már nem csodálkozunk, de hogy ennyivel előbb és zölden megérik, színe nincs, a termés fele pedig a földön... Oké, gyártjuk az almalevet, aki kettőt vesz, kap egyet ajándékba. Finom, egészséges az almalé és nem utolsósorban olcsóbb, mint a vegyipar remekei, az „üdítők", energiaitalok. Almafröccs hideg szódával egészen kiváló ebből az almaléből... No meg 100 forintért lehet vinni, csak épp 40-45 forintba kerül le-, meg összeszedni...

Az eper már nem bír ki két évet, mi lesz vele? Nem tudom, megmondom őszintén, gomba, vagy csak a meleget nem bírja a gyökere, kit tudja... De már azt se tudom mikor ültessem, mert valamikor júniusban ültettünk, most meg augusztusban, de lehet még jövő héten is fogunk és meglátjuk, milyen lesz. Ki tudja? Csak találgatunk, mert ilyen év még nem volt.

Szóval várom az ötleteket, mit termeljünk? Olívát? Van már Magyarországon – vagy pisztáciát? Mandulát?

A paprika ebben a melegben nem porzódik, nem lesz magja, ezért vékony a húsa és feleakkora marad a termés.

Csizmadia György

A hőség miatt rosszabb a beporzás, vékonyabb a paprika húsa is – forrás: Facebook/Venyim Gyümölcse Közösségi Kert

Káposztát meg karfiolt már nem is ültettünk, mert az tényleg nem bírja ezt a meleget... Az uborkát, meg a tököt is palántázzuk, mert a kikelő kis növényeket a csigák zabálták le. Oké, akkor ültessünk kaprot, mert rovarűző – olyan levéltetves lett, hogy ilyet még nem láttam...

A sütőtök szintén megérett – de ki fog most sütőtököt enni?

Az első adag kukorica nem kelt ki, igaz, a mag is 2 éves volt, meg eső se esett, a kikelő 30 %-ot meg az őzek zabálták le, de tarra az összes csövet. A málna leégett, sebaj, pályázunk rá jéghálót.

Az idei év tapasztalatából megpróbáljuk a jövő évet.

Megpróbáljuk az édesburgonyát, korábban ültetjük a paradicsomot, a paprikát, később a sütőtököt, folyamatosan a kukoricát. Komolyabban vesszük a károsítók csapdázását, előrejelzését. Körbeültetünk mindent majd büdöskével, meg egyéb rovarűző növénnyel.

Egy áltagember nem látja, mekkora a baj. Nem félelemkeltés ez, de társadalmak omlottak össze amikor a mezőgazdaság az időjárás változása miatt drasztikusan alulteljesített.

Most világszinten árubőség van. De meddig?"


Eddig a poszt. Felhívtuk a téma kapcsán a szerzőt, a közösségi kert tulajdonosát is. Csizmadia György azt mondta: sokan azt hiszik, hogy a tavasz egy hónappal korábban kezdődött, s ez az oka annak, hogy a tenyészidő a növények jelentős hányadánál körülbelül ugyanennyivel rövidült. Ezért érik hamarabb az októberi alma, a sütőtök és még sorolhatnánk – de ez nem így van.

Csizmadia György

Csizmadia György

– A valódi ok az, hogy az éjszakák se hoznak lehűlést, melegek. Hőség van nappal, meleg van éjszaka, ami azt eredményezi, hogy a növények hamarabb megkapják a genetikailag beléjük kódolt hőösszeget, aminek hatására lerövidül a tenyészidő. Ez okozza a korábbi, "kényszer" érést, aminek apró, ízetlen, színtelen gyümölcs az eredménye – jelentette ki. – A másik jelentős probléma a légköri aszály, ami például a virágok beporzódásánál jelent komoly nehézséget. A kukorica esetében annak pollenje például megsül, "abortálódik", elveszíti megtermékenyítő képességét és a csövek eleve be sem rakódnak szemekkel. Ez jelentős terméskiesést okoz. De más növény is megsínyli a hőséget, ami termés- és/vagy lombvesztéssel is jár. Hogy mit tehetünk? Azt tudom mondani: megszoksz, vagy megszöksz, alkalmazkodsz, vagy eltűnsz... Ez az egyik. Másrészt felértékelődik a szakmai tudás. Azt szoktuk mondani, hogy ha nem felejtünk el vetni, akkor aratunk – ennek vége, az ilyen jellegű, könnyű évek szűnnek. Ma már nem lehet félvállról venni semmit. Ki gondolta volna hogy, a gyapottok-bagolylepkével önmagában nem bír a mélyhatású, felszívódó szer és ki kell egészíteni kontakt készítménnyel. Azt hiszem, felértékelődnek az olyan eljárások, mint a növénytársítás, árnyékolás, okszerű vízhasználat, párásító öntözés – mondta.