Az amerikai Cornell Egyetemhez tartozó Boyce Thompson Intézet kutatói a termesztett paradicsom eredetét vizsgálva megállapították, hogy a mai paradicsom kialakulásában jelentős szerepet játszott annak egy évszázadok óta vadon növő őse, amely apró bogyókkal, de több kórokozóval szemben immunitással, illetve toleranciával rendelkezett – írja a hortidaily.com angol nyelvű hírportál.

Ezért a kutatók rekonstruálták a Solanum pimpinellifolium ősi fajta genomját, amelynek segítségével felfedezték a bogyónagyságot, az érési időt és az ízanyagot, illetve a stressztoleranciát meghatározó génszekciókat.

Egyébként a fogyasztók közül sokan panaszkodnak a modern paradicsomfajták semleges ízére (íztelenségére). Amint Zhangjun Fei professzor elmondta, a genom feltárása alapján lehetőség nyílik arra, hogy a fent említett és a nemesítés során elveszített, kedvező tulajdonságokat génszekvenálás útján visszaültessék a termesztésben lévő, modern paradicsomfajtákba. A kutatócsoport hasonló céllal 725 további vadon növő paradicsom genomját is alaposan átvizsgálta. A kutatásokat a National Science Foundation támogatja.

paradicsom

Felfedezték a bogyónagyságot, az érési időt és az ízanyagot, illetve a stressztoleranciát meghatározó génszekciókat – fotó: Pixabay

Bár a szóban forgó, ősi paradicsomfajta szekvenálását korábban más csoportok is elvégezték, a Boyce Tompson feltárása teljesebb és pontosabb, részben a legújabb és a nemzetközi élvonalnak megfelelő szekvenálási technológiáknak köszönhetően, amelyek nagyon hosszú DNS-szakaszokat képesek leolvasni. A kutatások eddigi eredményeit a Nature Communications lap 2020. november 16-i számában közölték.