Meg is tréfált minket fagyos hajnalokkal és havazással. Habár ez a tréfa nem túl örömteli, hisz nagy károkat okozott a gyümölcsösökben. A hideg idő miatt a növények lassabban fejlődnek és gyengébb az ellenálló képességük, emiatt a betegségek elleni védekezések életbevágóak, ha jó termést szeretnénk. Az erős szél és a csapadék kiszámíthatatlan eloszlása viszont nehezíti a permetezés optimális időben való elvégzését.

A kajszik termésének egy részét már biztosan elvitte a fagy. A fagykár mértéke változó, a fagyvédelem módjától és az ültetvény elhelyezkedésétől függően. Mostanra a többi csonthéjas is kivirágzott. A cseresznye, az őszibarack és a nektarin teljes virágzásban van, a meggy és a szilva pedig fehérbimbós állapotú. Azaz ezek is nagy veszélyben vannak. Hétfő és kedd reggelre (04.07.-08.) az országban -3–8 °C-os fagy alakult ki, de az Északi-középhegység völgyeiben akár -10 °C is előfordult. Várhatóan hétvégére visszatér a tavasz és ezt követően nem várható komolyabb lehűlés.

Elvirágzott a kajszi, de vajon milyen mértékű a fagykár?

1. ábra: Elvirágzott a kajszi, de vajon milyen mértékű a fagykár? – fotó: Lepres Luca

Növényvédelmi szempontból a gombás betegségeknek kedvező az időjárás. A csonthéjasok moníliás virág- és hajtásszáradása és az őszibarack tafrinás levélfodrosodása is fertőz. A monília elleni védekezéseket megelőző jelleggel a virágok fehérbimbós állapotában érdemes elkezdeni. Majd fertőzésveszély esetén legalább további 3 alkalommal, fővirágzásban, a virágzás végén, és a sziromhullás kezdetén is szükséges a permetezések elvégzése.

A tafrina elleni védekezések ismétlésére is nagy szükség van most. Jelenleg fővirágzásban van az őszibarack és a nektarin, így a virágzás végén és terméskötődéskor ismételjük meg a kezelést. A fertőződésre a tartósan meleg (15–20 °C) hőmérséklet bekövetkeztéig számíthatunk.

A monília és a tafrina is fenyegeti a nektarin- és őszibarackfákat

2. ábra: A monília és a tafrina is fenyegeti a nektarin- és őszibarackfákat – fotó: Lepres Luca

Az almákat még pirosbimbóban találjuk, de a betegségek már itt is fenyegetik a jó termést.  Az almafa varasodásának fertőzésveszélye egyre magasabb, mert az aszkospóra szóródás március végén elindult és azóta is tart.


Az időjárás optimális a betegség terjedéséhez és a fák érzékeny fenológiai állapotban vannak. Az aszkospórák kiszóródásának megakadályozása érdekében most szükséges védekezni, majd közvetlenül virágzás előtt és sziromhullás után június végéig.

A nagyon magas fertőzés nyomás miatt felszívódó készítmények és a permetezési fordulók szűkítése javasolt.  A lisztharmat primer tüneteit az elhanyagolt fákon már láthatjuk, ezeket a gyertyás vesszőket metszőollóval távolítsuk el.

A levélpirosító almalevéltetű jellegzetes kárképe már megjelent a friss leveleken

3. ábra: A levélpirosító almalevéltetű jellegzetes kárképe már megjelent a friss leveleken – fotó: Lepres Luca

A fiatal alma leveleken máris megjelent a közönséges levélpirosító almalevéltetű jellegzetes kárképe. Közepes fertőzöttség esetén már most érdemes egy felszívódó készítménnyel beavatkozni, hogy a levelek besodródását, torzulását megakadályozzuk.

Sokasodnak a levélfoltosságot okozó betegség tünetek az őszi kalászosokban

4. ábra: Sokasodnak a levélfoltosságot okozó betegség tünetek az őszi kalászosokban – fotó: Lepres Luca

A szántóföldi növényeink fejlődése lelassult. Az őszi kalászosokon sokasodnak a levélfoltosságot okozó betegségtünetek, mint a szeptóriás levélfoltosság és a fahéjbarna levélfoltosság.

Ilyen időjárási körülmények fennállása esetén egy korábbi védekezés egyes állományokban indokolt lehet. A kártevők a hidegnek köszönhetően most visszavonultak, de a melegebb napokon a vetésfehérítő imágók már hámozgatták a leveleket.

Rágásukkal károsítják a repce bimbóit a fénybogarak

5. ábra: Rágásukkal károsítják a repce bimbóit a fénybogarak – fotó: Lepres Luca

Az őszi káposztarepcében az ormányosbogarak mellett a repcefénybogár is megjelent a táblákon. A betelepedése viszont lelassult a hűvös idő miatt. Jelenleg megbújnak a virágbimbók között. Ha széthúzzuk, azokat számos egyedet fedezhetünk fel. A bimbók rágásával már most károsítják a repcét. Intenzív betelepedésük 12–15 °C feletti hőmérséklet érkezésekor várható, addig érdemes várni a védekezéssel.

Azt azonban fontos meg kell jegyezni, hogy a hűvös időjárás nemcsak a kártevő betelepedését lassítja, hanem a repce virágzása is elhúzódó lehet, ami megnyújtja azt az időszakot, amikor a bogarak kárt tehetnek a virágban, csökkentve a kötődést.

Indexkép: Lepres Luca