Nem minden régióban erősek a szövetkezetek, de itt, Valencia régióban, ahol rendkívül fontos ágazat a gyümölcstermesztés, minden településnek van saját szövetkezete – mondta Ángyán Viktória, aki a gödöllői agráregyetemen végzett környezetgazdálkodási agrármérnökként, immár 5 éve dolgozik a citrusfélék (mandarin és klementin) termesztésével foglalkozó SOEX 2 (Cooperativa Valenciana) szövetkezetnél. Viktória a minőségbiztosítási osztály vezetője. A vele készült interjúból kiderül, hogy

  • milyen előnye és hátránya vannak annak, ha valaki szövetkezeten keresztül értékesít,
  • hogyan képes bekerülni az Aldiba egy 0,1 hektáros gazda által megtermelt mandarin,
  • és miért gond, hogy az európai fogyasztó szerint a mandarin narancssárgán a legfinomabb.

Ángyán Viktória

Ángyán Viktória, a SOEX 2 minőségbiztosítási osztályának vezetője Spanyolországban

Agroinform: Mióta működik a szövetkezet és kik a tagjai?

Ángyán Viktória: A szövetkezet Castellón megyében Moncofa településen működik, az itt élő gazdálkodók a tagok. Ezt a szövetkezetet közel 60 évvel ezelőtt alapították, de vannak 100 éves szervezetek is. Akik a szövetkezeteken kívül vannak, ők általában nagy gazdálkodók, ami több mint 10 hektáros birtokméretet jelent. Az átlagos birtokméret a szövetkezet tagjai körében 1600 (!) négyzetméter. Általában idősebb gazdákról van szó, nagyon kevés fiatal foglalkozik már gyümölcstermesztéssel, akik mégis, azok általában nagy gazdálkodók gyermekei.

Magyarországon még mindig nem könnyű a termelői együttműködések előnyeiről beszélni. Mit tapasztalsz? Milyen előnyei, hátrányai vannak?

A szövetkezetben nem a prémium minőség előállítása a cél, mindent betakarítunk, és kihozunk egy átlagos minőséget. Ez általában a fiatalokat nem motiválja, és természetesen a termelői árban is meglátszik, hiszen nem tudjuk magasabb áron értékesíteni a mandarint és a klementint.

mandarin

A legkisebb spanyol gazdálkodók számára a szövetkezet az egyetlen lehetőség a gyümölcs értékesítésére – Fotó: Ángyán Viktória

Viszont mindent eladunk, és mennyiségarányosan visszaosztjuk a bevételt a tagok között. Itt nincs olyan, hogy nem fizetünk a gazdáknak. Az előző szezonban körülbelül 70 centért tudtuk értékesíteni a gyümölcsöt kilónként, a bekerülési költség pedig 50-55 cent körül alakult. Aki nem a szövetkezetben van, kénytelen közvetlenül egyezkedni a kereskedőkkel, de ők kiválogatják, hogy milyen minőséget akarnak felvásárolni, és nem foglalkoznak kis tételekkel. Mi nem válogatunk, mindent eladunk.

Hektáronként körülbelül 25-35 tonna termésre lehet számítani, bár itt nem ezt a mértékegységet használjuk, hanem az hanegada-t (1 hektár = 12 hanegada, kiejtése: 'anegada').


Kinek tudjátok eladni a gyümölcsöt?

Nagy a kereslet a mandarinra (helyesebben inkább a klementinre, mert amit mi Magyarországon mandarinként vásárolunk, az valójában klementin). A mi szövetkezetünk is kicsi egyébként a 200 taggal, magunk mi sem tudunk értékesíteni, így egy második szintű szövetkezetnek, az Anecoopnak vagyunk a tagjai, akik viszont az Aldinak és a Lidlnek adják el a gyümölcsöt.

Pontosan ezért jött létre ez a többszintű szövetkezeti rendszer, a legkisebb gazdáknak csak így van esélyük a fennmaradásra. Sokan vannak, akik nagyon kicsi földdel rendelkeznek, nem is tudnak vele foglalkozni igazán, mert vagy idősek, vagy van főállásuk, viszont így mégis kapnak segítséget a megműveléshez, és hasznot hoz számukra a terület.

csomagolóüzem

A SOEX 2 csomagolóüzeme – Fotó: Ángyán Viktória

Tehát nem csak az értékesítést koordináljátok, hanem az egész éves munkát?

Igen, mi átfogóan segítjük az egész folyamatot. Van egy növényvédelmi felelősünk, aki folyamatosan járja a területeket, és elrendeli a szükséges kezeléseket. A nyári időszakban 10 olyan munkatársunk van, akik a permetezéseket végzik. A szövetkezetnek az is előnye, hogy a növényvédő szereket is olcsóbban tudják beszerezni a gazdálkodók. Vannak ellátószövetkezetek is, ahol a tagok az inputanyagokhoz olcsóbban vagy akár hitelre is hozzá tudnak jutni.

Kötelező mezőgazdasági biztosítást kötni, de mivel szövetkezeti szinten viszonylag nagynak számítunk, így ebben is kedvezőbb feltételeket tudunk kiharcolni.

Mi foglalkozunk az áruvá készítéssel is a csomagolóüzemben. Ezzel úgy lesz magasabb hozzáadott értékű a termék, hogy a termelőnek nincs vele dolga.

A rendszer tehát jól fel van építve. Ennek ellenére vannak azért kis szövetkezetek, akik bezárnak, ez tény, nem mindenkinek sikerül működtetni egy szövetkezet. Ennek főképp az az oka, hogy tulajdonképpen három hónapig kell dolgozni a szedéskor és a csomagoláskor, de nagyon nehéz embert találni már, egyre magasabb bért kellene fizetni, ezt nem minden szövetkezet tudja kigazdálkodni. Korábban sokan voltak úgy, hogy három hónapig (a téli időszakban) nálunk dolgoztak, utána pedig a turizmusban. Viszont ez a megoldás már nem annyira vonzó, a kiszámíthatóbb, biztosabb állásokat keresik az emberek.

A szezonban, októbertől január végéig körülbelül 90 fő dolgozik a csomagolóban, nekik 8 órára 60 euró körüli összeget fizetünk. A szedőkkel együtt pedig 200 főre duzzad ebben az időszakban a munkavállalói létszám. A szedőknek körülbelül 10 centet fizetünk kilónként, de attól függ, hogy szabad kézzel szedik a gyümölcsöt vagy metszőollóval. Számukra hozzávetőleg 40 darab 20 kilós láda megszedése a norma naponta, így 80 euróval lehet számolni egy napra.

Bár jól szervezett az értékesítés, azért vannak bőven kihívások. Tudjuk jól, hogy a keresletre kell reagálni, azt kell előállítani, amit a fogyasztók keresnek, de sajnos a mandarin és a klementin kapcsán van némi félreértés, főleg a kelet-európai országokban.

mandarin

A fogyasztók a nagyon erősen narancssárga mandarint keresik, pedig nem így a legfinomabb – Fotó: Ángyán Viktória

Azt gondolják ugyanis a fogyasztók, hogy a nagyon erősen narancssárga szín a mandarin valódi színe, pedig valójában zöldebb állapotban a legfinomabb, és úgy is tűri jól a szállítást. Nekünk szedés után két hétig érlelni kell a hűtőházban, azaz nem azért szedjük zölden, hogy mire odaér a boltba, addigra beérjen. Két hét alatt lesz olyan színe, amire a vásárlók azt hiszik, hogy érett. Pedig addigra már a sav-cukor egyensúly megbomlik. A kellően érett klementinnek és mandarinnak a színe inkább a zöldhöz van közelebb, mint a narancssárgához. Azok már tökéletesen érettek, de ezt nem tehetjük a fogyasztók elé, mert azt gondolják, hogy éretlen. Igyekszünk az Anecoopnál azt elérni, hogy próbálják megmozdítani a piacot annak érdekében, hogy a zöldebb mandarint is elfogadják a vásárlók.

Klementin vagy mandarin?

A klementin a fűzlevelű mandarin és egy narancsfajta hibridje. Clément Rodier francia misszionárius tiszteletére neveztek el. Könnyen hámozható, lédús, kevesebb savval rendelkezik, mint a narancs. Nincsenek benne magok. A mandarin kinézetre hasonlít a klementinhez, de nagyobb annál,  magok találhatóak benne, és nehezebb meghámozni.

A klímaváltozás miatt Magyarországon már több gyümölcsfélét alig lehet termeszteni, a tavaszi fagyok miatt folyamatos a küzdelem. Spanyolországban mindez hogyan csapódik le?

Az látható, hogy néhány év múlva már a citromtermeléshez is megfelelő lesz a klíma, ahogy egyre emelkedik az átlaghőmérséklet. Az utóbbi 3-4 évben a jégeső okoz károkat, korábban nem volt jellemző, most szinte minden évben jelentkezik. Ha a nyári hónapokban kapunk jeget, az nem nagy probléma, viszont ha októberben, a szüret kezdetén, akkor eladhatatlanná válik a gyümölcs.

mandarinültetvény

A klímaváltozás miatt is kénytelenek változtatni a szokásos technológián a gazdálkodók – Fotó: Ángyán Viktória

Ebben az évben a szárazság okoz nagy gondot, itt minden terület öntözött, csepegtető és elárasztásos módszert alkalmaznak a gazdálkodók.

Összességében tehát látszik, hogy változnak a termesztés körülményei, a lehetőségek, a kicsik számára a szövetkezet az egyetlen esély arra, hogy lépést tudjanak tartani ezekkel a változásokkal.