A régészek egy olyan ősi szőlőfajtát találtak, amiről úgy gondolják, hogy érdemes vele foglalkozni.

1500 éves borászat nyomai

A Negev-sivatagban, az ókori Avdat város helyén fedezték fel a több mint 1500 éves borászat nyomait. A munka során két olyan szőlőfajtát találtak, amelyek akkoriban forró és száraz éghajlaton fejlődtek ki. A felfedezés hatására reménykednek abba, hogy a híres gázai bor termelését ismét újra tudják indítani.

A tudósok korábban úgy vélték, hogy Avdat ősi városát még Kr.e. I. században alapították. A területek kiváló lehetőséget adtak a borászat számára, hiszen itt könnyen hozzá lehetett férni a mai Nyugat-Európa birodalmainak kereskedelmi útvonalaihoz. A tudósok feltételezéseit a régészeti kutatások is megerősítették, hiszen a területen borpréseket, öntöző- és műtrágyarendszerek nyomait fedezték fel. Egyszóval volt itt minden, amire egy pincészetnek szüksége volt. A régészeket ráadásul lenyűgözte a vizsgált területről kiásott szőlőmagok mennyisége is.

A tudósok figyelmét felkeltette az A32-nek nevezett törzs, amit a legrégebbi fehérborszőlőként azonosítottak. Reménykednek abban, hogy a most előkerült szőlőtörzs az, amiből korábban az ötödik és a hatodik században a híres gázai bort készítették - írja a Well.pl.

Miért ennyire érdekes ez?

Az irodalmi kutatásokból már korábban kiderült, hogy az ebből az időszakból származó bor vízminősége kifogástalan. Bár az ízét nem tudjuk már megállapítani, az biztos, hogy a bort a gázai vidékre jellemző hosszúkás amforákban szállították. Jelentős mennyiségű gázai amforatöredéket fedeztek fel többek között Nyugat-Európában és a Brit-szigeteken. Az viszont továbbra is rejtély, hogy vajon a gázai kereskedők honnan szerezték be az értékes szeszes italt.

A tudósok most újra foglalkozni kezdtek az ősi borral. A régióban 2015 óta végeznek kutatásokat és régészeti munkákat, amit célja, hogy megállapítsák, miért hagyta el annyira hirtelen a régiót egy 1500 éve virágzó civilizáció. Bizonyítékot találtak arra, hogy két évszázadon át nem volt probléma, folyamatos volt a gazdasági fellendülés, azonban egyelőre ismeretlen okokból az hirtelen összeomlott.

Talán hamarosan újra gázai fehérbort ihatunk - fotó: pexels.com

Az egyik lehetséges ok a muszlim hódítások lehetnek, de a probléma forrása lehetett továbbá az éghajlatváltozás és a pestis megjelenése is. Bár jelenleg egyik elmélet sem tűnik túl valószínűnek. Míg a hanyatlás oka ismeretlen, a régészek és a borászok abban reménykednek, hogy hamarosan újra autentikus Negev bort, azaz gázai fehérbort kóstolhatunk. Az ősi szőlő telepítését szeptemberre tervezik, amely nagyon jól ellenáll a szárazságnak, így nagy reményt fűznek hozzá.