A korábbi évektől eltérően még tart a szüret a borvidékeken, de a megkérdezett borászok véleménye szerint akár nagy éve is lehet a boroknak az idei – írja az infostart.hu.

Tokaji borvidék

A Tokaji borvidéken gazdálkodó Szepsy Pincészet arról számolt be az infostart.hu-nak, hogy nagyon ígéretesnek gondolják az idei szőlőtermést. Jelen pillanatban a száraz borokhoz való alapanyagok szüretelése zajlik, az aszú és a szamorodni alapjául szolgáló fürtök szürete csak később kezdődik. Eleinte aggódtak a magasabb savtartalom miatt, de mostanra a szép érett beltartalom eloszlatta a kételyeket. Szepsy István arról számolt be, hogy sok aszút várnak, sőt szerinte az is lehet, hogy az aszú szempontjából szenzációs lesz az év.

A borász elmondta, hogy boraikat 60-70%-ban külföldön értékesítik, elsősorban az ára miatt, mivel a tokaji aszú elkészítése a világ legdrágább borkészítési eljárása.

Egri borvidék

A Gál Tibor Pincészet tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy az idei évjárat sok szempontból más, mint a megszokott. Az eddigiekhez képest körülbelül 2-3 hetes késéssel kezdték el a szüretet, aminek van előnye és hátránya is. "Egyelőre ami bejött a pincébe, az kiválónak tűnik, nagyon egészségesnek, finom ízűnek" – mondta Gál Tibor

A bikavérhez való szőlőt még nem szüretelik, egyelőre még a fehér szőlőket szedik. A pincészet a borainak 40%-át külföldön értékesíti, és mind közül a legmeghatározóbb szerepben természetesen a bikavér van. Sokat dolgoztak azon, hogy a nagy nevű bort megillető hírnév a helyére kerüljön, elmondása szerint ma már magas áron tudják értékesíteni, és erre a legnagyobb a kereslet külföldön és belföldön egyaránt.

Az idei évben jó évjáratra számítanak a borászok – Fotó: pixabay

Etyeken is később indult el a szüret

Az Etyek-Budai borvidéken található Nyakas Pince főborásza szerint a mostani szüret rendhagyó, mert még a szőlő egyharmada nem került be a pincébe, holott például tavaly már október 2-ra végeztek vele. A borász szerint a szárazság okozta idén azt, hogy rendkívül magas a savtartalom: hiába jó a mustfok, ha túl sok a savtartalom, várni kell a szüret megkezdésével.

Duna-Tisza köze, Hajós-Bajai borvidék

Koch Csaba szerint érdekes évjárat lesz az idei, mert nagyon szélsőséges volt az időjárás, főleg lokálisan. Elmondása szerint előfordult olyan, hogy az egyik dűlőben felhőszakadás volt, a másikban nem esett két hónapig az eső.

Az ültetvények bár nem jól viselték ezt, mégis jó évjáratra számít, a magas cukortartalomhoz nagyon sok helyen nagyon márkás savak társulnak, ami a borok eltarthatóságát jelentős mértékben növelni fogja. Bizonyos fajták esetében egy igazán kimagasló év lehet 2021 – mondta Koch Csaba az Inforádiónak.

Az Agroinform.hu kérdésére több alföldi szőlőtermesztő is bizakodóan válaszolt, olyan véleményt is hallottunk, hogy "idén nem volt nehéz a növényvédelem". Mert bár az óriási hőhullámok megnehezítették a gazdák életét, de az is biztos, hogy a gombabetegségek számára sem ideális a szárazság. A csapadékhiány miatt kisebb mennyiségre számítanak a Duna-Tisza közi szőlőtermesztők, de a minőségre nincs panasz. Számukra a legnagyobb problémát a felvásárlási árak okozzák, erről korábban ebben a cikkünkben írtunk.

Badacsonyi borvidék

Az Agroinform.hu kérdéseire Borbély Tamás válaszolt, aki 2020-ban elnyerte az Év Bortermelője címet. Elmondása szerint vegyes érzései vannak ezzel az évvel kapcsolatban. A rendkívül enyhe telet hosszú és hűvös tavasz követte, aminek köszönhetően későn indult a vegetáció, csúszva kezdődött el a virágzás. A virágzás ideje alatt azonban hirtelen érkezett a meleg, és szinte a lemaradás nagy részét be is tudták hozni az ültetvények.

A nagy aszály ugyan okozott gondokat a nyári hónapokban, de a betegségek terjedését kifejezetten könnyű volt kordában tartani a szárazság miatt. A Badacsonyi borvidék valamelyest szerencsésnek mondható, idén a jégesők elkerülték a térséget, csak a Szent György-hegy környékén volt egy kevés.

A késői fakadás azért éreztette hatását: egy-egy fajtánál jelentős termőalap-kieséseket lehet elkönyvelni, kevesebb a fürtszám és a lémennyiség is. Az olaszrizling és a kéknyelű esetében például hiába jött a szeptemberi csapadék, ami jó érésdinamikát eredményezett, finomodtak a savak, nőtt a mustfok, a lémennyiség azonban érdemben már nem tudott növekedni.

Borbély Tamás így összegez: "a saját szüretünk alapján elmondható, hogy nagyon jó a mustfok-sav arány, jók az aromák, finom, gyümölcsös, friss karakterű végeredményre számítunk." A borászat már szinte befejezte a szüretet, mindössze néhány napra való munka maradt hátra a száraz borokhoz való alapanyagokból, csak a Zeusz kései szürete várat még magára.

A nagy aszály ugyan okozott gondokat a nyári hónapokban, de a betegségek terjedését kifejezetten könnyű volt kordában tartani a szárazság miatt – Fotó: pixabay

Mi is az a kéknyelű?

A Badacsonyi Kéknyelű egy olyan száraz bort adó tájfajta, mely földrajzi jelzéssel együtt került be a Nemzeti Értéktárba. A Badacsonyi borvidék legkésőbb érő fajtája, savhangsúlyos, a legharmonikusabb végeredmény érdekében meg kell találni a megfelelő szüreti időpontot. Ásványos karakterjegyeket hordoz, amelyet a termőhelyen található bazalt alapkőzetnek köszönhet.

A fajta különlegessége, hogy csak nőivarú virágzata van, ezért porzófajtával együtt kell telepíteni, ami leggyakrabban ma már a Király Ferenc és társai által nemesített rózsakő. Ez a fajta 2003-ban kapta meg az önálló fajta-elismerést.