A zöldségtermesztésben is kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a megfelelő szabályzási stratégiák alkalmazásának, ami a széles sorközű, kapás növények termesztésének túlsúlya miatt sajátos lehetőségeket rejt és követelményeket támaszt. Az agrotechnikai gyomszabályzási módszerek kiemelt jelentősége, hogy a gyomnövények visszaszorításán kívül egyéb, hasznos hatásuk is jelentkezik a termesztés során. A talaj takarása a kézi gyomszabályozással szemben általában kisebb munkaerő igényű eljárás, nagyobb területeken a felhasznált takaróanyagtól függően gépesíthető is.
Egy hat éves vizsgálat célja, palántázott paradicsomtermesztésben használható talajtakarási módszer kiválasztása volt, ami egyszerre szolgálja a gyomszabályozás és az egészséges, piacképes termék előállításának igényeit is.
A kísérlet kezelései: Kezeletlen kontroll (1), Herbicides kontroll (2), Kapált kontroll (3), Szalmatakarás (4), Phylazonitos szalmatakarás (5), Fóliatakarás (fekete) (6), Papírtakarás (7), Fűkaszálék takarás (8), Pillangóskaszálék takarás (9), Komposzttakarás (10), Kaszált gyomokkal történő takarás (11) voltak.

Átlagos összgyomborításra gyakorolt hatás

A kísérlet hat évének átlagos gyomborítási százaléka igazolta, hogy a kezeletlen kontroll (1) a gyomosság tekintetében a legrosszabb megoldás. A paradicsom nem fedi eléggé a talajt ahhoz, hogy ez kellő hatású legyen a gyomok elterjedése ellen.
A komposzt takarás (10) a benne levő tápanyagok révén nem csak a paradicsom termésére gyakorolhat pozitív hatást, hanem a gyomnövények fejlődését is elősegítheti. Ezért a komposzt hiába fokozta a paradicsom növekedését, ezzel nem tudott olyan jelentős borításnövekedést elérni, ami a gyomnövények visszaszorításában hatékony lett volna. További problémát jelenthet, ha a felhasznált komposzt sok gyommagot is tartalmazhat, ami a terület saját gyomosságát növeli.
Hasonlóan gyenge hatása volt a kaszált gyomokkal való takarásnak (11). A levágott gyommennyiség nem volt olyan jelentős hogy a szükséges vastagságú takarást biztosítsa, ezért a kelő, vagy az évelő gyomok könnyen áttörtek rajta.
A borítási százalékot tekintve a herbicides kontroll (2) hatása nem volt szignifikánsan jobb, mint a komposzt takarás (10) és kaszált gyomokkal való takarás (11) ezért úgy tekinthetjük, hogy ha ezek a lehetőségeink vannak, akkor bármelyik megoldás választható e három kezelés közül gyomvisszaszorításra az egyéb tényezők figyelembevételével. A gyomirtásra a Dual Gold 960EC herbicidet használtuk, a palántáz előtt a területre kipermetezve. Így a herbicides kezelésre vonatkozó megállapítások csak erre, a szertakarékos eljárásra érvényesek.
A két szalmás takarás között a hat év átlagában nem volt szignifikáns különbség. Ez a hagyományos mulcsozási módszer a jó teríthetőség és a szerkezeti stabilitás miatt szignifikánsan is jobb hatást mutatott, mint a három leggyengébb kezelés és a herbicides kontroll (2). A takarás felügyelete azonban nem hagyható el a szalmatakarás esetében sem, mert a tömörödés következtében túlságosan vékonnyá válhat a kijuttatott réteg, amin a gyomnövények a tenyészidőszak második felében már átjuthatnak. Ezzel magyarázható, hogy a két leghatásosabb gyomelnyomó kezelés, a teljes takarást adó fóliatakarás (6) és papírtakarás (7) szignifikánsan jobbnak bizonyult a szalmás takarásoknál több év átlagában. Egymáson kívül, minden más kezelésnél jobb gyomelnyomóhatást mutattak.
A fóliatakarás esetében a levegőzés és a víz talajra jutását elősegítő lyukak sok esetben a gyomnövények megjelenését is lehetővé tették. A papírtakarás esetében a víz átszivárgást segítő nyílásokra nincs szükség, ezért ott csak akkor jelentkezik ilyen probléma, ha állatok, vagy a területen dolgozók a felületre lépve azt átszakítják, vagy a palánták számára kialakított rések túl nagyok.



A főbb gyomfajok átlagos borítási százaléka

Kövér porcsin (Portulaca oleracea)