A 2022/2023-as téli időjárás követte a többéves trendet, miszerint télen nemhogy alig láttunk havat, de a tavaszias napok száma jelentősen megszaporodott, és számos napi melegrekord dőlt meg. A hőmérséklet csúcsértéke több napon is 15 Celsius-fok fölé emelkedett. Mindezt pedig a mezőgazdaság sínyli meg. Lássuk, miért!

A tartósan 10 Celsius-fok körüli hőmérséklet megzavarja a növények életfolyamatait

Bizonyos növények, mint az őszi gabonafélék, életciklusuk során alacsony hőmérsékletet igényelnek a generatív fázisba való átmenethez. (Ezért is vetjük őket el már ősszel.) Azaz az alacsony hőmérséklet virágzást indukál, ezt nevezzük vernalizációnak. Azonban ha túl kevés ideig tart ez a „hideg szakasz" és túl gyorsan fejlődnek a növények, sérülékenyebben reagálnak az akár márciusban vagy áprilisban berobbanó mínuszokra. Emiatt kisebb kalászokat érlelnek, és termésveszteség következik be.


A túl enyhe tél a gyümölcsfákra is nagy veszélyt jelent

Főleg az amúgy is korán virágzó csonthéjas gyümölcsfák vannak veszélyben, hiszen a nedvkeringésük már beindult. Hazánk délnyugati részén az utóbbi években a kajszibarack már január végén eléri a pirosbimbós állapotot, és az enyhe februári napok pedig igen hamar virágzásra ösztönzik a fákat, amik aztán a kései fagyok által nem kismértékben szenvednek el fagykárokat, és hamar oda lesz az idei termés.

fagy

Ha az időjárás hamar virágzásra ösztönzi a fákat, amik aztán a kései fagyok által fagykárokat szenvednek el, az hatalmas terméskiesést okozhat – fotó: Pixabay

Korábban kezdődik a növényvédelmi szezon

A valódi, tartós mínuszok elmaradása miatt biztos, hogy az idén korán megkezdődnek a növényvédelmi munkálatok. Sőt, többször kell majd védekezni, ami jelentősen megnöveli az amúgy is egyre magasabb termelési költségeket. A tartósan fagyos téli időjárás legnagyobb haszna, hogy nagymértékben gyéríti a károsítók áttelelő alakjait/képleteit. Így egy kemény tél után egészségesebbek a növényeink, és kevesebb növényvédő szert kell felhasználnunk a védelmükre, ami azt jelenti, hogy az abból származó élelmiszer is egészségesebb lesz.

Mely károsítók jelennek meg a legkorábban tavasszal?

A szántóföldi növényeink közül az őszi káposztarepcében jelentkeznek elsőként a kártevők. Legkorábban a repceszárormányos (Ceutorhynchus pallidactilus) telepszik be a táblába. A téli telelőhelyéről már 7–9 °C léghőmérsékleten megkezdi a betelepülést a még tőlevélrózsás állapotú repcébe. A nappali felmelegedés erősödése gyorsítja a betelepedést, és a tojásrakás fokozódik, így a sárgatálakat és sárga ragacsos lapokat érdemes már most kihelyezni, és felkészülni a korai védekezésre az ormányosok ellen.

A kórokozók esetében a csonthéjasok moníliás virág- és hajtáselhalása (Monilinia laxa, Monilinia fructicola) ellen szükséges a legkorábbi védekezés. Hiszen például a kajszibarackot már virágzás alatt fertőzheti a gomba. A betegség első tünetei kora tavasszal jelennek meg a virágokon, mely során a sziromlevelek vagy a bibe barnulni kezd, majd a barnulás az egész virágra kiterjed, és a virág elhal. A virágzási időszakban a fertőzésének kedvez a nedves, párás időjárás. Hőmérséklet tekintetében már az alig több mint 0 °C elegendő elindulásához. A kémiai védekezést a virágok fehérbimbós állapotában kell megkezdeni megelőző jelleggel.

Indexkép: Envato