A kajszilevéltetű Ázsiából érkezett, és olyan hatalmas kárt okoz a barackban, amilyet még idáig nem tapasztaltunk. Ráadásul május közepén szárnyas levéltetű egyedei is kifejlődnek. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

A kajszilevéltetű nagy károkat okoz

„A hazánkban kimutatott kajszilevéltetű távol-keleti eredetű, amely Japánból, Oroszország távol-keleti területeiről, Kínából, Tajvanról és részben Indiából volt ismert. Európában eddig csak Olaszországban figyelték meg, ahol 2016-ban jelent meg. Magyarországon ráadásul máris annyira gyakorivá vált, hogy a levelek fonákján található telepeire szinte bárhol ráakadhatunk, ahol kajszifák vannak” – mutatott rá Borbély Csaba, a MATE Kertészettudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója, a tanulmány első szerzője.

kajszilevéltetű

Magyarországon mára gyakorivá vált a kajszilevéltetű károsítása – Fotó: Borbély Csaba

„Fontos kiemelni, hogy a közvetlen kártételen túl a levéltetvek vírusvektor szervezetek is lehetnek, azaz a még egészséges növényekre áttelepülve azokat is megfertőzhetik. Sikerült kimutatnunk a kajszihimlőt okozó vírust (PPV) a kajszilevéltetű testéből, tehát az új kártevő nagy valószínűséggel terjeszti a betegséget” – hangsúlyozta Dr. Markó Viktor, a MATE Rovartani Tanszékének professzora.

A kajszilevéltetű 2-3 mm testhosszúságú, világoszöld színű apró rovar, ami szívogatásával a kajszifák leveleinek sodródását okozza, elsősorban a tavaszi időszakban. A károsított hajtásokon a levelek idő előtt lehullanak, gyakran a hajtáscsúcs is visszaszárad, ami nyári új hajtásnövekedést okozva gyengíti a fákat, és rontja a korona szerkezetét.

Június közepére a levéltetvek elhagyják a kajszit, majd életciklusukat valamilyen – egyelőre még nem azonosított – nyári tápnövényen folytatják, de a torzult, összesodródott levelek ezután is láthatók a fákon. Az ivaros alakok ősszel visszatelepülnek a kajszira, az áttelelő tojásokat a kajszi hajtáscsúcsaira, a rügyek tövéhez helyezik.

kajszilevéltetű kajszi fán

Torzult, összesodródott levelek láthatók a fákon – Fotó: Dr. Markó Viktor

„Bár a kajszitermesztésben és a kiskerti növényvédelemben a levéltetvek elleni védekezés a korábban is jelen lévő levéltetűfajok kis jelentősége miatt eddig nem szerepelt külön tételként, az új kártevőfaj nagyarányú jelenlétét, illetve az általa okozott jelentős közvetlen és közvetett kártételt figyelembe véve indokolt lehet az eddigi növényvédelmi gyakorlat felülvizsgálata és egy tavaszi levéltetű elleni kezelés beiktatása” – figyelmeztetnek a szakértők.

Kémiai növényvédelem levéltetvek ellen Magyarországon jelenleg deltametrin, labda-cihalotrin, acetamiprid és spirotetramat hatóanyagokkal engedélyezett kajszin. Ökológiai szemléletű kertészeknek javasolhatók az olajos lemosó kezelések, illetve a káliszappanos permetezés, ami szintén hatékonyan csökkentheti a levéltetvek számát.


kajszilevéltetű

Ökológiai szemléletű kertészeknek javasolhatók az olajos lemosó kezelések, illetve a káliszappanos permetezés – Fotó: Borbély Csaba

A kajszilevéltetű hazai elterjedésének és jelentőségének vizsgálata, életmódjának jobb megértése és a hatékony, környezetbarát növényvédelmi eljárások további fejlesztése aktuális kihívás a MATE Növényvédelmi Intézetének kutatói és a gyakorlatban tevékenykedő növényorvosok számára.

Nem csak a kajszilevéltetű jött be külföldről

A kajszilevéltetű azért is okoz jelentős kárt, mivel jelenlétüktől összességében gyengül a fa, és romlik a termés minősége. Csökkenti a gyümölcs cukortartalmát, illetve kisebb, deformált terméseket eredményez – mondta el az Indexnek Borbély Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézet Rovartani Tanszékének munkatársa.

De nem csak a kajszilevéltetű az egyetlen kártevő, amely távoli vidékről látogatott el hozzánk, és okoz óriási károkat. A burgonyabogár története is ilyen, hiszen eredetileg az amerikai Sziklás-hegységben élt, különböző csucsorfajokon. Amikor a dél-amerikai eredetű burgonya termesztése elkezdődött Észak-Amerikában is, a kártevő és új tápnövénye találkoztak. Ettől kezdve pedig a nemzetközi kereskedelem miatt már az egész világban el tudott terjedni.

A kajszilevéltetű valószínűleg Ázsiából Európába nagy eséllyel a nemzetközi kereskedelemmel, valamilyen szaporítóanyag vagy dísznövény által juthatott el. Habár még Amerikából nem jelezték a jelenlétét, a kajszilevéltetű várhatóan hamarosan ott is megjelenik.

Először Olaszországban okozott órási károkat, majd eljutott hozzánk is, hiszen a levéltetvek akár több ezer kilométert is megtehetnek szárnyas alakok formájában a meleg légáramlatokban vitorlázva – magyarázza Borbély Csaba, mi vezette őket arra, hogy figyeljék a kajszilevéltetvek érkezését.

„Mi most minden bizonnyal elindítottunk valamit, mert a kajszilevéltetű működését egyelőre világszinten sem sokan kutatták. Japán kollégák vizsgálták néhány biológiai jellemzőjét és vírusátvitelét más tápnövényeken, Olaszországban megemlítették a kártételét, mi viszont lementünk a mélységekig, részleteztük a nálunk okozott tüneteket, bizonyítottuk a kajszilevéltetű vírusátviteli képességét kajszin, elemeztük a hazai ültetvények átfertőzöttségét, ahogy megnéztük a különböző hazai kajszifajták fogékonyságát is a kártételre. Továbbá elkészítettük a rovar első fényképpel és preparátumokkal dokumentált határozókulcsát is" – magyarázza Borbély Csaba.