Először 2022-ben csökkent a gyümölcsök és héjasok globális kereskedelmének volumene, amely addig hosszú évek óta évről évre folyamatosan nőtt. Ennek a rendkívüli eseménynek az okait és a különböző országokra gyakorolt lehetséges hatását vizsgálták. – írja a nak.hu a tájékoztatójában

alma

De kivétel nélkül az összes uniós ország, valamint az Egyesült Amerikai Államok,  jelentősen csökkentették a gyümölcs és héjasok kivitelét – fotó: pexels.com

Vészjósló előjelek

Amennyiben a világ azon 25 legnagyobb gyümölcsexportőr országának kereskedelmét vizsgáljuk, amelyek a globális export mintegy 80%-át adják, akkor 2022-ben az ezen országokból származó kivitel volumene 4,05 milliárd dollárral, azaz 3,5%-kal csökkent 2021-hez képest.

Ezt megelőzően a 2018-2021 közötti időszakban a globális kereskedelem dinamikusan növekedett, az átlagos éves növekedés 6,3%, azaz évi 6,6 milliárd dollár volt.

Súlyos problémákról árulkodik az a tény, hogy a Top25 ország közül csak 6 ország exportja nőtt, azaz az országok kevesebb mint negyedéé. A gyümölcsök és héjasok exportját Chile, Peru, Costa Rica, Egyiptom, Marokkó és Guatemala növelte – vagyis olyan országok, amelyek kihasználták a szezonon kívüli szállítások lehetőségét, amihez a kertészeti üzlet olyan fontos eleme társult, mint az olcsó munkaerő. De kivétel nélkül az összes uniós ország, valamint az Egyesült Amerikai Államok,  jelentősen csökkentették a gyümölcs és héjasok kivitelét – írja a nak.hu


Miért esett vissza 2022-ben a gyümölcsök és héjasok globális kereskedelme?

"A gyümölcsök és a héjasok többnyire nem alapvető élelmiszerek. A világot 2022-ben gazdasági és energetikai sokk érte, amelyet Oroszország Ukrajna elleni katonai támadása idézett elő. Ez a termelők energiaköltségeinek, a logisztikai költségek erőteljes emelkedéséhez és az alapvető élelmiszerek árának növekedéséhez vezetett, miközben a fogyasztói jövedelmek alig vagy egyáltalán nem növekedtek Európában és az Egyesült Államokban. Ennek következtében a gyümölcsök és héjasok iránti kereslet érezhetően gyengült. A másik ok az éghajlatváltozás és a különböző időjárási anomáliák okozta problémák voltak, amelyek a gyümölcstermés növekvő veszteségéhez vezettek" – mondta Andriy Yarmak, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) befektetési központjának közgazdásza.

Hozzátette, hogy a "deglobalizáció" tényezője, a különböző országok termékeinek importjára és exportjára való nyitottság csökkenése szintén fontos szerepet játszott. Emellett figyelembe kell venni, hogy a kereskedelem visszaesését dollárban kifejezett értékben becsülik, és a dollárinfláció 2022-ben meghaladta az elmúlt évek rekordszintű 8%-át, ami a gyümölcsök és héjasok globális exportjának nagyon erős reálcsökkenését jelzi.

gyümölcsök

Súlyos problémákról árulkodik az a tény, hogy a Top25 ország közül csak 6 ország gyümölcsexportja nőtt, azaz az országok kevesebb mint negyedéé – fotó: pexels.com

Miként változott a globális gyümölcsexport a vezető országokban?

Az Egyesült Államok, a maga 15 milliárd dolláros bevételével a világ vezető héjas- és gyümölcsexportőre, bevételének nagy részét a mandula, a pisztácia, a dió, a friss fogyasztásra szánt alma és a csemegeszőlő exportjából szerzi. A dió kivételével az összes fentebb sorolt gyümölcs esetében az exportbevételek jelentős csökkenése volt jellemző.

Spanyolország erőteljesen csökkentette a kivitelét a gyümölcsexport mind az öt fő kategóriájában - citrusfélék, bogyós gyümölcsök, csonthéjasok, tökfélék és héjasok - valamint az ország exportbevételei a datolya és a csemegeszőlő kategóriákban is csökkentek.

Mexikó, az exportőrök globális rangsorában – bár csökkentette exportját – továbbra is a harmadik helyen állt. A fő exportkategória, az avokádó továbbra is dinamikusan növekedett. Viszont 2022-ben csaknem felére esett vissza a bogyós gyümölcsök mexikói exportja, csökkent a héjasok kivitele is, ellenben a citrusfélék és a dinnye kivitele tovább nőtt. – írja a nak.hu

Hollandia, a világ legnagyobb gyümölcsexportőre, jól tükrözi az ágazat helyzetét. Hollandiában az egzotikus gyümölcsök és az avokádó, a bogyós gyümölcsök, a citrusfélék, az alma, a héjasok és a csemegeszőlő exportjából származó bevétel csökkent, de a banán reexportjából származó bevétel nőtt.

Chile az egyetlen olyan ország a Top5-ben, amely csaknem háromszorosára növelte exportját,  növelte a csemegeszőlő kiviteléből származó bevételét, ami az ország fő bevételi forrása lett, megelőzve a cseresznyét. Egyébként 2022-ben a chilei cseresznyeexport bevétele is elég jelentősen nőtt, és elérte a rekordot jelentő 2,1 milliárd dollárt. A kivi exportbevétele több mint kétszeresére nőtt, míg az áfonya és a friss fogyasztásra szánt alma exportbevétele csökkent – számol be a nak.hu

csemegeszőlő

Spanyolország exportbevételei ország exportbevételei a csemegeszőlő kategóriában csökkentek – fotó: pexels.com

Hogyan változott egyes országok gyümölcsexportja?

Törökország, nyolcadik helyen állt az exportőrök globális rangsorában, térségünk egyik legnagyobb gyümölcs- és héjasexportőre. 2022-ben a Törökországból származó export  8%-kal, 424 millió dollárral csökkent. Az ország exportbevétele a fő exportkategória: a mogyoró kivitelének csökkenése miatt mérséklődött. Kevesebb almát, fügét, citromot, cseresznyét és csemegeszőlőt exportáltak. A friss mandarin, kajszi, őszibarack, pisztácia és mandula szegmens bevételei nőttek.

Lengyelország fő exportbevétele a fagyasztott málna exportjából származik.  2022-ben ez a kategória rekordszintre nőtt, akárcsak a fagyasztott gyümölcsök kategóriája. Viszont csökkent a fagyasztott szamóca lengyelországi kivitele, illetve az alma és az áfonya exportjából származó bevétel is.

Ukrajna 15%-kal, azaz 55 millió dollárral csökkentette a gyümölcs- és héjasok exportját, ami főként a fagyasztott málna és más fagyasztott gyümölcsök, valamint a dió tekintetében volt a legnyilvánvalóbb. Ugyanakkor nőtt az ukrán friss fogyasztásra szánt alma, az áfonya és a fagyasztott szamóca exportjából származó bevétel.

Moldova 2022-ben az ukrán-orosz konfliktusból eredő többszörös nehézségek ellenére is 6%-kal, azaz 15 millió dollárral növelte kivitelét. A fő exportáruk, az alma és a dió bevételei 2021-hez képest szinte változatlanok maradtak. Érezhetően növekedtek a bevételek a csemegeszőlő, a cseresznye, a kajszi, az aszalt szilva és a fagyasztott málna esetében, viszont Moldova friss fogyasztásra szánt szilva exportbevételei jelentősen csökkentek – írja a nak.hu

cseresznye

A chilei cseresznyeexport bevétele viszont elég jelentősen nőtt, és elérte a rekordot jelentő 2,1 milliárd dollárt – fotó: pexels.com

Meddig tarthat a válság?

A kereslet csökkenése a legrosszabb, ami bármelyik piaccal történhet. Ez alól a gyümölcsök és a héjasok sem képeznek kivételt. Amikor csökken a kereslet, jellemzően az árak is csökkennek. Viszont a termelési költségek még most is rekordmagasságok közelében mozognak, ami negatívan hat a gyümölcs- és zöldségágazat valamennyi szereplőjére.

Ez történik jelenleg a globális élelmiszerpiacon:

fao

1. ábra: FAO élelmiszerár-index – forrás: fao.org

Amint azt a FAO élelmiszerár-indexéből láthatjuk, ha az árak több egymást követő hónapban tovább csökkennek, megközelítik a 2021-es szintet. Ugyanakkor a kereslet fellendítése érdekében a világnak újra kell élénkítenie a világgazdaság növekedési mutatóit. Egyelőre azonban semmi jel nem utal a globális gazdasági növekedés újraindítására – írja a nak.hu