A növénytermesztés ezen módszere – akár termőtalaj nélkül, tápfolyadékkal is működhet – bár nem új ötlet, azonban az elmúlt 1-2 évben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az akár belvárosban is művelhető, nagy mennyiségű növénytermesztés iránt. Elsősorban zöldségek és salátafélék, de akár földieper is termeszthető ilyen épületekben.
Sőt, Németországban már megrendezésre került a világ első ilyen témájú "VertiFarm" szakkiállítása szeptember 27-29. között Dortmundban, óriási érdeklődés mellett, 17 országból mintegy 70 kiállító vett részt a jövő termesztési lehetőségeire összpontosító nyitókiállításon. A kísérőprogramokat a látogatók is kedvezően fogadták.
Elsősorban zöldségek és salátafélék, de akár földieper is termeszthető ilyen épületekben – fotók: www.vertical.farming.com
Növekvő népesség, növekvő igények és rossz talajminőség
Elsősorban népesebb, nem túl jó termőtalajú afrikai országok, de Kína és India szintén nagy érdeklődést mutatnak a módszer iránt.
Az egyik előny, hogy kis területen is relatíve nagy terméshozam érhető el, ami nem függ a talajminőségtől, és a növények a szélsőséges időjárástól is védve vannak, sőt még a kártevők is kizárhatók, szó szerint. Másrészt állandó klíma mellett egész évben folyhat a termelés, és elhelyezkedéstől függően a szállítási távolságok is minimalizálhatók ("From farm to fork").
Kétségtelen, hogy vannak beruházási és fenntartási költségek, de az energia- vagy vízellátás akár helyben is megoldható, akár 100 százalékban zöldenergiával. A növények gondozása, betakarítása akár élő munkaerővel, akár robotizálva vagy a kettő kombinációjával egyaránt megoldható. Figyelembe véve a klasszikus szántóföldi termesztés gépesítési igényeit és költségvonzatát, még versenyképes is lehet egy-egy óriási növényház.
Európának sem közömbös
Ez az a terület, ahol a technológia találkozik a biológiával, és számos kihívás kapcsolódik hozzá. Még nagyon sokat kell tanulni, és még sok darabot kell hozzátenni ehhez a "kirakósjátékhoz", de a hozzá szükséges technológiák összessége sem egyszerű.
A VertiFarm rendezvény áttekintést nyújtott a terület szereplőiről, megkönnyítve a megbeszéléseket a különböző beszállítókkal szerte a világon. Az AVF (Association for Vertical Farming - Függőleges Gazdálkodási Szövetség) a világ vezető nonprofit szervezete, amely mélyreható párbeszéddel és partnerségen alapuló együttműködéssel segíti a beltéri/vertikális gazdálkodás mozgalom fenntartható növekedését és fejlődését.
Még akár régi raktár- és gyárépületek újrahasznosítására is alkalmas lehet, de a klasszikus "üvegház" struktúra is könnyen megépíthető, fenntartható zöldenergiával – fotók: www.de.mintel.com
Az új VertiFarm átfogó kínálata 1500 résztvevőt vonzott a fő célcsoportokból és olyan üzleti ágazatokból, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar, akik Németország egész területéről és azon túlról érkeztek Dortmundba.
A szakmai látogatók több mint 36%-a külföldről érkezett, többek között Hollandia, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország, Dánia, Spanyolország és a Cseh Köztársaság területéről, valamint számos tengeren túli látogató Észak-Amerikából, Ázsiából, Afrikából és Ausztráliából, akik az információszerzés, új kapcsolatok kialakítása és üzleti tranzakciók megkötése céljából érkeztek a VertiFarmra. A szakmai látogatók több mint 82%-a ígérte, hogy jövőre is el akar jönni.
Fejes saláták, de nem a földön – fotó: www.krishijagran.com
Versenyben a globális és helyi igényekkel
A Világgazdasági Fórum előrejelzései szerint 2025 előtt India lesz a legnépesebb ország, és ez megkérdőjelezi az élelmiszer-termelési kapacitásokat. A Globális Élelmiszer-biztonsági Index (GFSI), amely 113 fejlődő és fejlett ország 58 egyedi mutatóját méri, amelyek az élelmiszerek megfizethetőségét, elérhetőségét, minőségét és biztonságát mérik, 2021-ben Indiát a 71. helyre sorolta. Ez jelzi, hogy az élelmiszer-termelés milyen sürgető kihívást jelent, ami a népesség növekedésével valószínűleg csak fokozódni fog.
A piacok makrotrendjei azt mutatják, hogy a fogyasztók a friss és természetes, egészséges és helyi forrásból származó termékeket részesítik előnyben. A növényvédőszer- és műtrágyafüggő gazdálkodás alternatívájaként a vertikális gazdaságok javasoltak, a technológiai fejlődés pedig csökkentette a termelési költségeket, és kereskedelmileg megvalósíthatóvá tette a koncepciót.
Becslések szerint az Egyesült Államokban már több mint 2000 vertikális farm működik. Ezek a farmok olyan tereket foglalhatnak el, mint például épületek vagy régi hajózási konténerek, ahol a hagyományos szabadtéri gazdálkodásnál nagyobb a terméshozam, de 70-95%-kal kevesebb vizet használnak. Az Indiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (IARI) által végzett tanulmány szerint a Delhi régióban a különböző gyümölcskultúrák esetében a csepegtető trágyázási rendszerrel mintegy 25%-os, illetve 30%-os víz- és műtrágya-megtakarításról számoltak be.
A már ismert tápoldatos növénytermesztés is meghonosítható bennük – fotók: www.iStock.com
India az élre tör?
Indiában a Future Farms sikeresen fejlesztett függőleges farmokat, a Barton Breeze pedig intelligens farmokat működtet, amelyek minden egyes egységénél több száz adatpontot gyűjtenek a betakarítási adatok előrejelzése és az értékesítés kiszámítása érdekében.
A Farm-in-Box innovatív csomagokat fejlesztett ki 15 napos élő mikrokultúrák számára, amelyek gyökerei egy dobozban vannak összefogva, és bármikor frissen betakaríthatók. Számos ilyen farm van kialakulóban a városok közelében, és hamarosan képesek lesznek kiszolgálni a városi lakosok igényeit. A hidroponikusan (tápoldatban) termesztett zöldségek a nagyobb élelmiszerboltokban és a népszerű e-bevásárlási platformokon már kaphatók.
Ajánljuk olvasóink számára korábbi cikkünket is a témában – egy magyar koncepcióról.
Forrás: www.globalagtechinitiative.com
_fill_540x300_0.jpg)
