A termőtájak közül kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg (500 hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén (410 hektár), vagyis az északkeleti termőtáj, ahol a teljes körtetermő területünk fele található, de jelentős a zalai (165 hektár) termőterület is, írja az Index.

Furcsa kettősség, hogy épp ez a három megye az, ahol az utóbbi pár évben drasztikusan csökkent a termőterület: Szabolcsban 80 hektárral, Borsodban 110 hektárral, Zalában pedig 94 hektárral – ismertette a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Ezzel párhuzamosan következett be a kereslet visszaesése, ugyanis egész Európában, így Magyarországon is tendencia, hogy egyre kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak az emberek, nincs ez másként a körtével sem. A jelenséget az ágazati szakértők a járvány, majd a háború következtében kialakult gazdasági visszaeséssel és a megélhetési nehézségekkel magyarázták.

„Nagyjából igaz, hogy míg Magyarországon az egy főre eső éves almafogyasztás 11-14 kg, addig a körtéé mindössze 1-1,3 kg körül alakul, most inkább ennek a tartománynak az alsóbb határán" − közölte a Fruitveb.

A legjelentősebb hazai fajta a Vilmos, átlagban az összes körtetermés 40 százalékát teszi ki, közkedvelt még a Fétel Apát, a Bosc Kobak, illetve az inkább az ipari felhasználásra keresett Conference, ez utóbbi egyébként Európa legnagyobb mennyiségben termesztett körtetípusa. Az agrárpiaci szakértők kiemelték, hogy a tavaszi fagy az erre érzékeny fajtáknál a zalai és dunántúli termőterületen okozott károkat, az északkeleti régióban kisebb veszteségről számoltak be.


A nyári viharok és jégesők is okoztak károkat a körtetermésben, de a tavalyi aszályos időszak jóval nagyobb csapást jelentett a gyümölcstermesztőkre nézve. Mindennek következtében a körte terméshozama 5000 tonnával volt kevesebb 2022-ben az idén előrejelzések szerinti 20 ezer tonnánál, miközben 10 évvel ezelőtt még átlagosan 36 ezer tonna körüli mennyiséget takarítottak be az országban.

A hazai termés fele a feldolgozókba kerül, így évente 7-10 ezer tonna magyar körte jut el a fogyasztókhoz, a frisspiacra. A lakosság elsősorban frissen, kompótnak, körtelének, kevesebben lekvárnak, aszalványnak használják fel. Azt, hogy a házi pálinkák sorában már ritkaságnak számít a körte, a szakértők a kajszihoz hasonlóan a termőterületek csökkenésével magyarázzák.

körte

Bármennyire is fáj, a Vilmos körte nem magyar, hanem angol fajta – fotó: pixabay

A körte Ázsiából származik, de már a honfoglaló magyarok is ismerték a vackort. Van egy-egy „régi magyar fajta" (Árpával érő, Kálmán körte, Mézvackor), de a körte egyáltalán nem magyar gyümölcs, a magyarok kedvence, a Vilmos például angol fajta.

Tavaly Romániába exportáltuk a legtöbb körtét (600 tonna), de Magyarország körteegyenlege nagyon deficites, amíg 850 tonna körül exportálunk, addig 8000 tonnánál is többet importálunk.

Európa legnagyobb körtetermelő állama Olaszország, évi 600-700 ezer tonnás mennyiséggel, de a terméktanács tájékoztatása szerint az Emilia-Romagna tartományban bekövetkezett tavaszi áradások miatt idén katasztrofálisan rossz, 200 ezer tonna alatti termésük lesz. „Gyakorlatilag ez már önmagában oka annak, hogy ennyire gyenge legyen az összeurópai termés"– fűzték hozzá.

A klímaváltozás szempontjából kiemelendő, hogy a körte vízigényes gyümölcsfaj, ráadásul a magasabb páratartalmat is szereti, ezért az aszályos időszakok gyakoribbá válása és az egyre többször jelentkező vihar- és szélkárok mind nehezebbé teszik a termelést. A jégesők ellen most már körtében is egyre több helyen alkalmaznak jéghálót, ennek nagy kockázatot jelent. „Jósolni nem akarunk, de tény, hogy egyre jobban kell védeni az ültetvényeinket, nemcsak körtében, hanem a többi gyümölcsfaj esetében is" – jelentette ki a FruitVeb.