A lucernaszéna jelentette a múlt század utolsó harmadáig Európa-szerte az egyik legfontosabb, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szálastakarmányt. Magyarországon a hetvenes évekig aligha létezett lucernavetés nélküli parasztgazdaság.

A közép- és kelet-európai országok szarvasmarha- és főleg lóállományában azóta bekövetkezett nagyon erős csökkenés hatására viszont a növény vetésterülete ezekben az országokban jelentősen visszaszorult.

Ez viszont nem csökkenti a lucerna tápértékét és takarmányozási hasznosságát, sőt ez a fehérjedús és magas arányban fontos vitaminokat, illetve ásványi anyagokat tartalmazó növény, a globális lakosság gyorsan növekvő hús- és tejtermék szükséglete révén egyre fontosabbá válik.

lucerna

Magyarországon a hetvenes évekig aligha létezett lucernavetés nélküli parasztgazdaság – fotó: pixabay.com

A lakosság számbeli növekedését jóval megelőzi a jövedelmek emelkedése, ami az említett termékek fogyasztásának – és ezzel együtt a lucernatermesztés – felfutását vonja maga után.

Ezért, az európai piacon tapasztalt visszaszorulás mellett jelentős fejlődésre lehet számítani, főleg az ázsiai és az afrikai országokban, ahol a népesség számában is a legnagyobb növekedés várható, miközben a hús- és tejtermelés egyre nagyobb szerepet tölt be a lakosság élelmiszer ellátásában.


Az indiai székhelyű Knowledge Sourcing Intelligence elemző cég számításai szerint, ennek eredményeként a lucernapiac 2030-ig a jelenlegi 18,585 milliárdról – évi 4,74%-os ütemben – várhatóan 23,423 milliárd dollárra nő, amelyben fontos szerep juthat a húsexport növelését tervező ázsiai-csendes-óceáni térségnek és a hagyományos lucernamagot termesztő Magyarországnak.

Forrás: einnews.com

Indexkép: pixabay.com