Így látja egy hazai kertész, Csizmadia György, aki a témával kapcsolatos gondolatainak még korábban adott hangot a Facebook-on. Arról a dilemmáról írt, amellyel egyre több magyar gazda szembesül: kit és hogyan alkalmazzon a földeken? Munkások nélkül nincs mezőgazdaság – de hol vannak a munkások? Mert ugyan napi szinten érkeznek a telefonhívások, érdeklődők jelentkeznek munkára – mégis, akik valóban dolgozni is akarnának, ritkák, mint a fehér holló – írta. Számos gazda ezért már a távol-keleti munkaerő alkalmazásának lehetőségét vizsgálja – nem véletlenül. De vajon miért olyan „jók" a bangladesiek? – kérdeztük Csizmadia Györgyöt.

– Az egyik kertész kolléga áhítattal mesélte: a bangladesi és fülöp-szigeteki dolgozók motiváltak, dolgosak, és hálásak a munkalehetőségért. Az ok prózai: az itteni alapbér a többszöröse annak, amit otthon keresnének – árulta el a negyvenyimi szakember. – A szegénység, a vallási és kulturális háttér erősíti bennük az alázatot, és a munkát áldásként élik meg – nem teherként. Ezzel szemben sajnos, a magyar munkaerő gyakran demotivált, munkamorálja gyenge, az elvárásokat kritizálja, a hibákért másokat okol. Előfordul, hogy 7 órakor nem indul a munka, 8 óra alatt alig teljesítenek 5-6 órát, és ha kritikát kapnak, fenyegetőzéssel vagy sértődöttséggel reagálnak. A gyenge munkaerő ördögi spirált indít be: ha nem tud a termelő hatékonyan dolgozni, veszít a versenyképességéből. Ha kevesebb jövedelme van, nem tud befektetni, fejleszteni, jobb bért adni. Ez végül az ágazat visszafejlődéséhez vezethet.

vendégmunkás

Csizmadia György – forrás: Agroinform.hu

A szakember szerint a fizikai munka kihívás: hajolni kell, bírni az esőt, szelet, hideget. De mi legyen azokkal, akik erre nem alkalmasak, mégis szeretnének dolgozni? Sokan könyörögnek esélyért, de gyorsan kiderül: nem bírják a tempót, nem elég hatékonyak. A kérdés az, hogy lesz-e valaha olyan társadalmi-gazdasági kényszer, amely újra munkára ösztönöz, vagy ezek az emberek sodródnak tovább támogatásokból, megélhetési válságban. Mi lehet a megoldás? – tette fel a költői kérdést Csizmadia György.



– Úgy vélem, valós munkaképesség-felmérés és célzott átképzés szükséges: akik fizikailag nem bírják, azoknak más típusú munkára való felkészítést kell kínálni. Fontos lenne a munkaerkölcs újraértelmezése már az iskolában: a munka értékének, becsületének visszaépítése nélkül hosszú távon nem lehet változást elérni. Továbbá elengedhetetlen az adott szegmensre szabott támogatási rendszer kialakítása: azok a gazdák, akik munkahelyet teremtenek, extra támogatást érdemelnek – akár bérkiegészítéssel, akár célzott munkaerő-közvetítéssel. Biztos sokan felhorkannak erre, de én fontosnak tartanék egy átlátható migráns munkaerő-programot is, mert a legális, ellenőrzött külföldi munkavállalók alkalmazása ma már egyre inkább nem szabadna, hogy tabu legyen, épp ellenkezőleg. Jelen állás szerint ez az egyetlen hatékony válasz a válságra – mondta végül.

Indexkép: Pixabay