Madár vagy rovar a kacsafarkú szender?

A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a szenderfélék családjába, a lepkék rendjébe tartozó rovar. A szender elnevezést a XIX. században élő természettudós, Frivaldszky Imre használta először, utalva arra, hogy a lepkék legtöbb faja a többi élőlény elszenderedése után kezd repülni. Bár a kacsafarkú szender nappal aktív, a szenderek nagy többsége igazi éjszakai pillangó.

A kacsafarkú szender akcióban. Fotó: 123rf.com

Ez a csodás lepke rögtön belopja magát az ember szívébe, így nem csoda, hogy ő lett az év rovara, csúnyán maga mögé utasítva az ékfoltos zengőlegyet és a keleti rablópillét.

Apró kis testével és helikoptereket megszégyenítő sebességű szárnymozgásaival a kolibrire emlékeztethet minket. Különösen azért van ez így, mert a többi lepkétől eltérően nem a virágra telepedve táplálkozik, hanem egy helyben lebegve, mint egy aprócska kolibri. De képes cikázni, sőt, még hátrafelé is tud repülni! Ezt azért képes megtenni, mert folyamatosan tisztában van teste aktuális helyzetével. Ebben csápja segíti, mely érzékelő szőröket tartalmaz. Néhány perc alatt több száz virághoz is eljut, így ennek a pici rovarnak óriási szerepe van a virágok beporzásában. Másodpercenként 85-öt is képes csapni szárnyaival, amelynek hatására az zümmögő hangot ad ki.

A magyar kolibri lett az év rovara. Fotó: 123rf.com

Furcsa nevét a potrohán található fekete-fehér színű pamacsról kapta, mely kormánylapátként segíti őt repülés közben. Mivel vándorlepkéről van szó, így sajnos csak rövid ideig élvezhetjük társaságát. Mindössze április és október között tartózkodik hazánkban, leginkább az ország délnyugati területein. Az Északi-sarkkörön keresztül egészen Dél.Indiáig, a világ számos távoli részén találkozhatunk vele.

Szárnyának fesztávolsága mindössze 40-50 mm, így igazán aprócskának számít. Szeme nagy, teste áramvonalas, hátulsó szárnya pedig jóval kisebb, mint az első. Hosszú pödörnyelvének köszönheti, hogy kolibriként képes kiszívni a nektárt a virágokból.

Most még időben vagyunk, hogy hazánkban is megcsodálhassuk, és gratulálhassunk neki a győzelméhez. De ezt semmi esetre se hátba veregetéssel tegyük!