Sikerrel, amint azt posztolta is Facebook-oldalán:

"Jól sikerült a biológiai védekezés, a mezei pocok gradáció letörésére őszi búza táblán! Ajánlom minden gazdálkodónak ezt a módszert, nem csak őszi búzában. A nappali és éjszakai ragadozómadarak alapból ott sűrűsödnek, ahol sok rágcsáló van. Az ellenük való biológiai védekezést hektáronként 3-4 T-fa kihelyezésével nagyon hatékonnyá tehetjük!

Nyolc hektár földemre 30 darab, úgynevezett T-fát helyeztem ki, még ősszel. Most visszaellenőriztem az eredményt és csak néhány aktív pocokjáratot találtam a terület bejárása során. Ezzel szemben minden T-fa ülő részén rászáradt sár volt, ami bizonyította a nappali és éjszakai ragadozómadarak aktivitását. Sőt, a kiülők tövében sok „meszelést" és köpetet találtam. A föld végén pedig lakott rókakotorék van, így a ravaszdi is besegíthetett a pockok gyérítésében."

pocok

A T-fákra rászáradt sár jelzi: azokat használják a ragadozó madarak – forrás: Facebook/Fatér Imre

Fatér Imre megkeresésünkre elmondta: ősszel ő is rendkívüli méretű pocok gradációt tapasztalt, ami a ragadozó madaraknak hála, mostanra olyan mértékűre csökkent, hogy már nem okoz jelentős kárt. Az ülőfák környezetében elsősorban erdei fülesbaglyok, de egerészölyvek, vörös vércsék jelentek meg, de kuvik is előfordult. Hozzátette: a legnagyobb pusztítást azonban tagadhatatlanul a sok hideg eső okozta a pocokállományban.

pocok

A fák tövében pedig a baglyokra jellemző köpetek láthatók – forrás: Facebook/Fatér Imre

Gazdatársainak azt javasolja az egyébként 8 évig növénytermesztéssel foglalkozó, majd 30 éven át a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületben tevékenykedő szakember: az adott, erősen fertőzött táblát több irányból járják át és figyeljék a friss, aktív járatok sűrűségét. A hektáronként javasolt 3-4 ülőfát ennek megfelelően kell elosztani a területen.