A Proceeding of the Royal Society B folyóiratban közzétett tanulmány egyértelműen rámutat arra, hogy a terméshozamok, a termés beltartalmi értéke és a beporzó rovarpopulációk nagysága, illetve aktivitása között összefüggés van. Ugyan a szélbeporzású alapvető élelmiszerforrásokat, mint a rizs, a búza és a kukorica, ez nem érinti, de számos más egészséges, ásványi anyagokban, vitaminokban és mikroelemekben gazdag források előállításához nélkülözhetetlen rovarok.
A rozsdás poszméh állományának 87 százaléka eltűnt az USA-ban – fotó: Pixabay
A 70 legfontosabb kultúrnövényből több mint egy tucat egyáltalán nem hozna termést, ha vadméhek nem lennének. Világszerte több mint 150 milliárd eurós értékre becsülik a vad rovaroknak a termény előállításában játszott szerepét.
Az ENSZ adatai szerint az elmúlt ötven évben a beporzóktól függő gyümölcs- és zöldségtermesztés volumene 300 százalékkal emelkedett, miközben a rovarpopuláció rohamosan pusztult. A kutatók szerint csak az Egyesült Államokban például az elmúlt évtizedekben az észak-amerikai rozsdás poszméh (Bombus affinis) állományának 87 százaléka eltűnt.
A napraforgó jobb minőségű termést hoz rovarbeporzás esetén – fotó: Pixabay
A poszméhek által beporzott kultúrnövények közé tartozik a paradicsom, a mustár, a repce is, de a napraforgó és a szamóca is jobb minőségű termést hoz rovarbeporzás esetén. A lucerna és a herefélék például keresztbeporzás nélkül nem is hoznak magot és ezek egy részét a házi méh nem is tudja hatékonyan beporozni, csak a poszméhek.
A kutatók kiemelték, hogy a beporzók védelme létkérdés, máskülönben nem tartható fent a teljes értékű élelmiszerellátás. Felhívták a figyelmet, hogy mezőgazdasági vállalatok hiába fektetnek milliárdokat a különböző gyomirtó szerekbe vagy trágyákba a jobb termés reményében anélkül, hogy figyelembe vennék beporzók számának drasztikus csökkenését.
_fill_540x300_0.jpg)
