A kormány támogatásának köszönhetően a jövőben mintegy 280 millió forintból kiépül a mezőgazdasági termelőknél képződő fóliahulladék szakszerű gyűjtési rendszere. Hozzátette, mindez azért is jelentős, mert Magyarországon évente 10 ezer tonna mennyiségben képződik mezőgazdasági fóliahulladék, amelyre az új begyűjtő rendszer könnyű, hatékonyabb, olcsóbb és a körforgásos gazdaság elvárásainak megfelelő, környezetbarátabb megoldást kínál a gazdáknak az agrofóliától való megszabaduláshoz.
Fotó: Pelsőczy Csaba
Nagy István jelezte, hogy még ebben az esztendőben körülbelül 100 konténert helyeznek ki különböző vidéki helyszíneken. Továbbá, a közeljövőben az egész országot lefedő fóliahulladék-feldolgozó üzemek létesülnek majd, amelyek egy magyar szabadalmat használva költség- és energiahatékony módon lesznek képesek a fóliahulladékból új termékeket gyártani: így például műanyag rekeszeket, ládákat, vödröket, palántatálcákat, gyeprácsokat.
Az Agrárminisztérium aktív szereplője a természeti környezet megóvását segítő programoknak: így például az állami erdőgazdaságok az elmúlt hónapokban mintegy 6000 köbméter kommunális hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőkből a „Tisztítsuk meg az országot!” program keretében. A kezdeményezésnek köszönhetően a nemzeti park igazgatóságok összesen 5258 m3 hulladéktól tisztították meg a sűrűn látogatott turistautakat, tanösvényeket, valamint kiemelt természetvédelmi jelentőségű területeket, fokozottan védett fajok élőhelyeit a tavalyi évben.
A tárcavezető elmondta, hogy a levegő tisztaságának megóvása érdekében 2020-ban elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program is, amely meghatározza az elkövetkezendő időszak levegőminőségének javulását. A kormány célja ugyanis, hogy a program végrehajtásának időszaka alatt 50%-kal csökkenjenek a lakosság környezeti és egészségi kockázatai. Az elmúlt időszakban új mobil mérőállomásokkal, mérő- és laborműszerekkel bővült az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat, és megújultak a magyarországi nagyvárosok stratégiai zajtérképei, illetve intézkedési tervei is.
Fotó: Pixabay
Az agrárminiszter kitért arra is, hogy az egymásra épülő fejlesztések mellett kiemelt figyelmet fordítunk a környezeti nevelésre, a természeti értékek bemutatására és a szemléletformálásra, hogy védendő értékeinket minél többen megismerjék. Ezért az Agrárminisztérium számos programmal segíti az oktatási intézményeket is. Jelenleg évente 200 ezer gyermek vesz részt a nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ökoturisztikai létesítményeiben zajló környezeti nevelési programokon.
Nagy István hangsúlyozta, 1093 ökoiskola működik Magyarországon, vagyis a diákok mintegy harmada ökoiskolában tanulhat. Szintén nagyon népszerű a magyarországi Zöld Óvodák Hálózata is, amelynek már több mint 1 000 intézmény a tagja, így minden negyedik óvodás Zöld Óvodába járhat. A járvány utáni enyhítések keretében újranyitottak az erdőgazdaságok erdei iskolái, ahol évente mintegy százezer gyermek sajátíthatja el a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos ismereteket. Június közepén az ország 9 térségében indulnak az Erdei Vándortáborok is, amelyek keretében több ezer iskolás kerül közvetlen kapcsolatba a természettel.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy 2019-ben indult útjára az Országos Iskolakert-fejlesztési Program, amelynek keretében eddig 167 intézmény mintegy 20 000 diákjának figyelmét hívhattuk fel környezetünk megóvásának fontosságára. Az Iskolakert-fejlesztési program a tavalyi esztendőben 74 millió forintra emelt kerettel folytatódott, és már óvodakertekre is kiterjedt a felhívás. Kifejtette, a környezeti nevelési programok között fontos szerepet tölt be a „BISEL – Gumicsizmás Természetvédelem” elnevezésű verseny is, melynek az idei tanévre szóló felhívását ma, a Környezetvédelmi Világnapon hirdetjük meg.