Így indult a balatoni angolnák története

Bár a hosszúkás testű, kígyószerű állat őshonos Magyarországon, a Balatonba betelepített fajként került. Több szempontból is különleges halfajta, ugyanis a szaporodásához akár 6-8000 kilométert is vándorolnia kell, ívásra ugyanis csak sós vízben képes.

A Balaton vizébe tömegesen csak az 1960-as években telepítették be, de már az előző évszázadban is többször fogtak ki a tóba valószínűleg a Sió-csatornán keresztül a Dunából átjutott példányokat. Az 1960-as években könnyű kifoghatósága és ízletes húsa miatt telepítettek 83 millió angolnalárvát a tóba.

A szakemberek úgy gondolták, hogy alig tíz százalékuk fogja csak túlélni a műveletet, azonban ennél sokkal nagyobb számban maradtak életben. Végül annyira elszaporodtak, hogy az őshonos halfajok mennyiségét is befolyásolták, ráadásul ikrákkal táplálkoznak. Végül 1991-ben tömeges pusztulásnak indultak, ami stabilizálta a tó élővilágának egyensúlyát.


Mivel számuk akkoriban jelentősen lecsökkent, sokan azt gondolják, kihalt a faj a Balatonból, azonban a múlt héten is fogtak ki onnan angolnát. Egy kutatócsoport folyamatosan vizsgálja a balatoni angolnapopulációt.

Nincs a világon még egy olyan hely, ahol ilyen idős példányok élnének változatlan körülmények között, hiszen az angolnák máshol folyamatosan vándorolnak. A Balatonba utoljára a kilencvenes évek elején került angolnaivadék, de élnek 40 éves példányok is a tóban. Mivel szaporodni itt nem tudnak, máig a hatvanas-kilencvenes évek között betelepített példányok találhatók meg a Balatonban.

Az 1991-ben tömeges angolnapusztulás oka

Egy úszóhólyagot károsító parazita 1991-ben nagy angolnapusztulást okozott; a kártevő ma is jelen van a balatoni angolnákban, és hatalmas károkat okoz az úszóképességükben. Egy angolna úszóhólyagjában akár száznál is több féreg fejlődhet ki, némelyik 3 centisre is megnő. A paraziták miatt az állatok még akkor sem tudnak elvándorolni a Sargasso-tengerig, hogy ott szaporodhassanak, ha átjutnak a Sió-csatornán, hiszen az élősködő befolyásolja az úszóképességüket is.

A kutatók számára nagyon fontos a balatoni angolnaállomány, hiszen a külföldi, vándorlásképes példányokkal szemben egy helyen élnek évtizedek óta, ezért olyan vizsgálatokat is végezhetnek rajtuk, ami máshol nem lenne lehetséges.

A magyar halbiológusok jelenleg a parazita ivarérésre gyakorolt hatását és a még életben lévő példányok immunválaszát is kutatják.

Forrás: divany.hu

Indexkép: Shutterstock