A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket és további intézkedésekre van szükség a házi méhek védelme érdekében. Nagy István jó döntésnek tartja a vad beporzó szervezetek monitorozásának megkezdését, és örömtelinek nevezte, hogy májusban elindult az Európai Unió kísérleti projektje a vad beporzók monitorozására, amelyben a magyar Ökológiai Kutatóközpont is aktívan részt vesz.
Májusban elindult az Európai Unió kísérleti projektje a vad beporzók monitorozására – fotó: Pixabay
A tárcavezető szerint fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédő szerek, a rovarirtó szerek és az egyéb vegyszerek beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Emellett elengedhetetlen a beporzók élőhely-csökkenésének megállítása és azok helyreállítása a vidéki és települési környezetben egyaránt. A növényvédő szerek kockázatértékelése során a házi méhekre és a vad beporzókra gyakorolt hatást megfelelő súllyal kell figyelembe venni és el kell kerülni a legnagyobb kockázatot jelentő növényvédő szerek indokolatlan használatát – tette hozzá.
A miniszter előremutatónak tartja, hogy a biológiai sokféleség megőrzési keretstratégia kapcsán a vadon élő fajok mellett a termesztett és házasított fajok genetikai sokféleségének megőrzése is nevesítve lett. Magyarország számára kiemelten fontos kérdés az élelmezési genetikai erőforrások megőrzése, amelynek érdekében 2019-ben külön kormányzati programot indított hazánk. Kifejtette, komoly eredmény, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon több mint 150 ezer hektáron valósult meg élőhely-helyreállítást célzó beavatkozás és ezt a jövőben tovább kívánjuk fokozni. A biológiai sokféleség megőrzése nem egy szűk ágazat feladata és felelőssége, hanem szorosan kötődik a teljes társadalom jóllétéhez és a gazdasághoz az egészséges ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásokon keresztül.
Nagy István arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon jelenleg zajlik a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozása, melynek elfogadására még az idén sor kerülhet.
