A kutatások szerint a túlzott a zajterhelés akár szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához is vezethet, de mentális problémákat is előidézhet. A a vadon élő állatok esetében komoly gondot jelent, hogy a zaj megzavarhatja a tájékozódási képességüket a párzási rituálékat, az egymás közti kommunikációt. De nem ritka az állatvilágban a halláskárosodás sem – írja a 24.hu.
Egyre kevésbé vagyunk képesek hallgatni a természetet zajszennyezettség nélkül – mondta a CNN-nek Matt Mikkelsen, aki a Quiet Parks International nonprofit szervezet tagjaként szeretné összegyűjteni a világ utolsó csendes helyeit.
Nem könnyű felkerülni a listára
A kritériumrendszer elég szigorú. Egyik ezek közül például az, hogy adott területen 15 percenként maximum egy emberi forrásól származó hang legyen hallható.
A szervezet jelenleg 260 hely feltérképezésével foglalkozik, ezeknek esélyük vannak arra, hogy csendes helynek minősüljenek. Magyarországról egyedüliként a Hortobágy került fel a listára.
A szakemberek a helyszínen készítenek hangfelvételeket és elvégzik az adatelemzést. Figyelembe veszik a légi és a közúti közlekedést, illetve zajforrásként definiálható iparágakat, mint amilyen például a bányászat.
Magyarországról egyedüliként a Hortobágy került fel a lehetséges csendes helyek listájára – Fotó: pixabay
Eddig egyetlen csendes helyet hitelesítettek a világon
Az Amazonas ecuadori részén, a Zabalo folyó partjainál jelölték ki az egyetlen csendes helyet eddig. Megjegyzendő, hogy két városi csendes parkot is kijelöltek (Tajvan és London), de ezeknél értelemszerűen finomítottak a feltételrendszeren.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a zajszennyezés világszerte, hiszen egyre több az autó és a repülő. A koronavírus-járvány miatti leállások átmenetileg csendesebb időszakot hoztak, a légközlekedés 60%-kal való visszaesése és az autós forgalom csökkenése miatt 50%-kal mérséklődött az emberek által keltett zajok mennyisége a tudósok szerint.
_fill_540x300_0.jpg)
