A világban lévő műanyagszemét mennyiségének és mozgásának nyomon követésére kidolgozott számítógépes modell szerint még azonnali és koncentrált intézkedések ellenére is 710 millió tonna műanyag fog felhalmozódni a természetben – 460 millió tonna a szárazföldön és 250 millió tonna a vizekben – a következő két évtizedben – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Leeds-i Egyetem, az Oxfordi Egyetem, a The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet és a SYSTEMIQ cég közös tanulmánya szerint évente csaknem 30 millió tonna műanyagszemét gyűlik fel a szárazföldön, mintegy 50 millió tonnát égetnek el a szabad ég alatt és további 11 millió tonna végzi a tengerekben.

A szennyezés mértéke várhatóan évről évre emelkedni fog. 2040-ben 133 millió tonna műanyagszemetet fognak elégetni, 77 millió tonna halmozódik fel a szárazföldön és 29 millió tonna az óceánokba kerül.

"Hacsak a világ nem cselekszik, akkor a becsléseink szerint több mint 1,3 milliárd tonna műanyaghulladék fog felhalmozódni a szárazföldön és a vizekben 2040-ig" – mondta Costas Velis, a Leeds-i Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az egyébként súlyos környezeti károkat okozó szabad ég alatti szemétégetés nélkül ez a szám még nagyobb lenne.

Az elemzés szerint a műanyagszennyezés legfőbb forrása a begyűjtetlen szilárd városi szemét, amelynek nagy része a háztartásokból származik.

A kommunális hulladék-árhullám Magyarországot is elérte már jópárszor – legutóbb a Tiszán Vásárosnaménynál, 2020. február 28-án. Az árral egyre több kommunális hulladék érkezik Ukrajnából. A hulladékot a Felső-tiszai hulladék-mentesítési projektben résztvevő úszóműről emelték ki a folyóból – fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Jelenleg a műanyagszemét nagyjából egynegyede begyűjtetlen marad, ami azt jelenti, hogy az embereknek maguknak kell megoldást találniuk a felgyülemlő szemétre. Húsz év múlva ez az arány már egyharmadra nő, ami éves szinten 143 millió tonna begyűjtetlen műanyagszemetet fog jelenteni.

A kutatók a probléma egy rejtett aspektusaként azonosították a szabad ég alatti szemétégetés gyakorlatát, amely – bár csökkenteni lehet vele a szárazföldön és az óceánokban felgyülemlő hulladék mennyiségét – az egészségre ártalmas anyagok és a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok felszabadulásával jár együtt.
A számítógépes szimuláció szerint megfelelő intézkedések hiányában több mint kétmilliárd tonnára fog rúgni a szabad ég alatt elégetett műanyagszemét mennyisége a 2016-2040 közötti időszakban.

A kutatók megállapították, hogy nem lehet csupán egyetlen módszerrel csökkenteni az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét, ám a különböző intézkedések együttes alkalmazása révén 80 százalékkal lehetne csökkenteni a 2040-re előre jelzett mutatókat.

A szakemberek által szorgalmazott intézkedések között szerepel a műanyaggyártás és -használat növekedésének visszaszorítása, a papír és komposztálható anyagok előtérbe helyezése, az újrahasznosíthatóság szem előtt tartása a termékek és csomagolások tervezésekor, a hulladékbegyűjtési arányok javítása az alacsony és közepes jövedelmű országokban, valamint a nem hivatalos szemétgyűjtési gyakorlatok támogatása.