Az is egyértelmű, hogy az energianövények termesztésére szakosodó gazdák a szárazsághoz jól alkalmazkodó energianövényekre (olasz muhar és/vagy szudáni fű) lesznek ráutalva. A Braunschweig-ben működő Julius-Kühn Intézetben a kutatók egy része arra szakosodott, hogy az energianövényekkel foglalkozó gazdáknak gyakorlati tanácsokat adjon.
Az olasz muhar (vagy más néven: rókafarkú köles vagy olasz köles, latinul: Setaria italica), a szudáni fű (latinul: Sorghum vulgare var. sudanense, vagy S.sudanense) és kukorica szárazságáttűrését három egymás melletti parcellára végzett vetéseket követően vizsgálták.
Az olasz muhar feltűnő szárazságtoleranciát mutatott. Száraz szakaszban ugyan a növekedésben leállt, majd később vízhez jutva felvette azt, ezzel pedig az előre jelzett hosszabb csapadékmentes szakaszokban is a másik vizsgált két növénnyel szemben testhosszal vezet.
Az említett kutatók most azt vizsgálják, hogyan lehet különböző termesztési módszerekkel – németországi viszonyok között – a hozamokat növelni és a vetésforgóba a legideálisabb módon a növényt beiktatni. A magas és biztos biomassza-hozamok a biogáz-berendezések gazdaságos üzemeltetésének legfontosabb előfeltételei.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik eszköze a téli talajnedvességgel való hatékony takarékoskodás. Erre különösen olyan őszi növénykultúrák, mint a rozs alkalmasak, melyet májusban kell „zölden” learatni, ezután a szántón melegkedvelő növényeket (mint a közönséges vagy tarka cirok vagy kukorica) érdemes termeszteni.
Nyáron, a kiszáradó homoktalajokon magas és stabil hozamokat csak öntözés mellett lehet elérni, de erre nincs mindenütt lehetőség, vagy gazdaságilag nem fizetődik ki az öntözés. Ezért tehát hosszútávon a nagyobb szárazságtoleranciát mutató növények (olasz muhar, szudáni fű) termesztésében látják a kiutat a német kutatók.
Olasz muhar - fotó: Shutterstock
Kapcsolódó aktuális téma: https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/elhisszuk-az-eghajlatvaltozast-csak-nem-torodunk-vele-30911-001
_fill_100x75_0.jpg)
