Közép-Afrika erdeiben található a Pollia condensata (márványbogyó), mely nagyjából 1 méter magasra nő, és kb. 40 apró, ragyogó kék termést hoz. A bogyók úgy néznek ki, mintha metálkék festékkel lennének bevonva vagy mintha kis gyöngyök lennének.

A Cambridge-i Egyetem kutatóinak néhány évvel ezelőtt sikerült rájönniük, hogy mitől ragyog így a márványbogyó, és azt is megállapították, hogy a Pollia condensata termése nemcsak a legfényesebb gyümölcs a világon, de a legragyogóbb szerves anyag is. Eddig nem találtak még egy olyan élő szervezetet, amely annyi fényt lett volna képes visszaverni, mint a Pollia condensata.

Míg más, fényesebb növények egy idő után veszítenek a színükből, a márványbogyó ugyanolyan ragyogó marad évtizedek múltán is, mégpedig azért, mert a színét nem pigmentek adják, hanem egy egyedi típusú sejtszerkezet, ami a fényt különleges módon veri vissza. Minderre akkor jöttek rá, amikor pigmentet akartak kivonni a gyümölcsből, de rá kellett döbbenniük, hogy a Pollia condensata nem tartalmaz pigmenteket.

A márványbogyó terméshéjának külső rétege 3-4 rétegből áll, amelyeket vastag falú sejtek alkotnak, amik számtalan cellulózrostból álló réteget tartalmaznak spirális elrendezésben. Amikor a fény a bogyókra esik, ezek némelyike visszaveri azt, mások pedig elérik a többi sejtet, ahol ugyanezt a hatást hozzák létre. Azaz a visszavert sugarak felerősítik egymást, hogy ez a csillogó ragyogás létrejöjjön. Az őket érő fény harminc százalékát képesek visszaverni.

A márványbogyó gyönyörű kék ragyogásával odacsalogatja a növényevőket, melyek aztán szétszórják a magjait.

A bogyók nem ehetők, belsejük nagy részét magok töltik ki, ennek ellenére a természet egyik csodájaként emlegetik.

Indexkép: Facebook