Amerikai kutatók azzal a tervvel álltak elő, hogy a Holdon kellene létrehozni egy biológiai mintákból álló tárolóközpontot, hogy megőrizhessük a Földön veszélyeztetett fajokat. A létesítményben a legfontosabb és leginkább fenyegetett élőlények sejtjeit és DNS-ét tárolnák, hogy lehetőség legyen a genetikai sokféleség növelésére vagy akár új egyedek klónozására a fajok kihalása esetén.
A Smithsonian Intézet természetvédelmi biológiával foglalkozó ágának vezetésével megalkotott javaslat szerint a Hold fagyos környezete, különösen az állandó árnyékban lévő kráterekben, emberi beavatkozás vagy energiaforrás nélkül is fenntarthatná a minták megőrzéséhez szükséges rendkívül alacsony hőmérsékletet, így ideális helyszín lenne egy ilyen biobank létrehozásához.
Az Északi-sarkkörön található Spitzbergák Nemzetközi Magbunkerben az ismert élelmiszernövények magvait tárolják egy esetleges globális katasztrófa esetére, azonban a közelmúltban a Spitzbergákat is elérte a szokatlanul magas hőmérséklet, és a permafroszt olvadásával kisebb áradás is érte már a magbankot, ami rámutatott, hogy még a legtávolabbi, legvédettebb földi létesítmények is sebezhetők.
A következő lépés a krioprezervált minták (olyan hidegen tárolt sejtek, ahol minden biológiai aktivitás megáll) űrálló csomagolásának kifejlesztése lesz. A kutatók úgy vélik, a jelentős költségek és a logisztikai kihívások ellenére megvalósulhat a projekt. Tervük a saját ökoszisztémáik szempontjából kulcsfontosságú fajokra koncentrálna; mivel egy ilyen biotárolóban nemcsak az állatok DNS-ét, de a növényekét is el lehetne raktározni, a távoli jövőben egy új bolygón vagy akár a Földön is újra meg lehetne teremteni a most ismert állat- és növényvilágot.
A kutatók elismerték, hogy néhány tényező miatt még nem látni tisztán a projekt sikerességét; például a Holdon sokkal erősebb sugárzásnak lenne kitéve a DNS, mint a Földön, és az sem ismert, hogy hosszú távon milyen hatással lenne rá a mikrogravitáció.
A tároló megépítése évtizedeket venne igénybe, nagyon komoly nemzetközi összefogásra lenne szükség hozzá, és létrehozása rendkívül drága lenne. A kutatók úgy gondolják, egy egytől ötig tartó skálán – ahol az öt a legmagasabb ár – az ár biztosan ötös lenne, azonban a fenntartási költsége kettes, ami a Földön eléri az ötöst, tehát hosszú távon behozná a rá fordított pénzt.
Forrás: qubit.hu
Indexkép: Pixabay