Magyarország jelenleg ugyan még mentes a betegségtől, de az elmúlt hetekben több alkalommal is kimutatták a kéknyelv-betegség vírusát az import állatokban. A járvány elkerülése érdekében lényeges, hogy az állattartók és a hatóság együttműködése zavartalan legyen. Az aktuális helyzetről és szükséges teendőkről a Nébih állatvédelmi és állategészségügyi igazgatóságát kérdezte a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

Mi jellemzi a kéknyelv betegség megítélését az EU-ban és hazánkban?

A kéknyelv-betegséget vírus okozza, főként kérődző állatokat, például juhokat és szarvasmarhákat érint. Az elmúlt két évtizedben a betegség megítélése és kezelése sokat változott: az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején viszonylag ismeretlen volt a kontinensünkön, mert elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten terjedt el.

2006-ban, Spanyolországban történt az EU-ban az első jelentős kitörés, amit más országokban is gyors terjedés követett, például Franciaországban és Olaszországban. A 2010-es évek elején a kezelésre az EU szabályozási keretet alakított ki, amelyben a tagállamok vállalták, hogy megelőző intézkedéseket tesznek, vakcinázási programokat végeznek és a betegség monitorozását is megvalósítják.

Magyarországon is bevezették a szükséges lépéseket a kéknyelv-betegség terjedésének megakadályozása érdekében. A vakcinák kifejlesztése és használata kulcsszerepet játszik a kór kontrollálásában. Ezt tükrözi az is, hogy az EU alacsonyabb, C betegség kategóriába sorolta a betegséget, ami azt jelenti, hogy ellene a mentesítés tagállami szinten önkéntes.


Magyarország jelenleg mentes a betegségtől, de az elmúlt hetekben már több alkalommal is kimutatták a vírust import állatokban. Ennek milyen hatása lesz hazánk státuszára?

Több esetben kimutatták a vírus nukleinsavat, de mivel ezen állatoknál klinikai tüneteket nem észleltek, így nem állt fenn járványügyi kapcsolat a kitörésekkel. Lényeges tudni, hogy a vírus nukleinsav nyomai a vérben még azután is kimutathatók, ha a vírus már nincs jelen.

Ezen esetek az országunk mentességét nem befolyásolták, de a kimutatott vírus nukleinsav azonban figyelmeztető jel lehet, hiszen a beszállított és karanténozott állatokban még jelen lehet a vírus, és átjuthat a hazai állományokba. Különösen nagy a veszélye ennek, ha a közvetlen környezetükben a szúnyogok, mint vektorok jelen vannak.

szarvasmarha

A kéknyelv-betegséget vírus okozza, főként kérődző állatokat, például juhokat és szarvasmarhákat érint – fotó: pixabay.com

A kéknyelv-betegség megjelenése negatívan érintené a hazánkból származó élőállatok és állati eredetű termékek exportját. Emellett további állategészségügyi szolgáltatások, vakcinázási programok, megelőző intézkedések válhatnak szükségessé annak érdekében, hogy a meglévő állományvédelmet biztosítsák, illetve megakadályozzák a betegség terjedését. A védekezésben kiemelten fontos, hogy az állategészségügyi hatóságok, a gazdák és a szakmai szervezetek együttműködjenek.

Mit javasolnak a gazdáknak a betegség elleni védekezéshez?

Aki fertőzött tagországból, pl. Franciaországból vagy Németországból szeretne szarvasmarhát vagy juhot beszállítani, annak több dologra is érdemes figyelni.

A kockázat három módon csökkenthető:

  • Vakcina alkalmazásával: a kéknyelv-betegség vírussal fertőzött tagállamból fogékony állatot behozni minimum 60 nappal a szállítás előtt, a helyben előforduló kéknyelv-betegség vírus szerotípus elleni védőoltással lehet.
  • Szúnyogok elleni védekezéssel.
  • Karanténozási szabályok betartásával: csökkenteni kell a különféle állatpopulációk közötti közvetlen érintkezést, figyelni kell az újbóli betelepítésekre, és a vásárlások időzítésére is.

Indexkép: pixabay.com