November 30-án kezdődik az ENSZ 28. klímacsúcsa Dubajban, melyen több mint 160 ország vezetője személyesen vesz részt. Ez a konferencia kritikus fontosságú, hiszen itt az idő kiértékelni a klímaváltozás kezelésére vonatkozó eddigi törekvéseket és kijelölni a további teendőket  – írja a masfelfok.hu.

A tények

A legfőbb üvegházhatású gázok koncentrációja rekordszinten van, és a világ még mindig 2,5-2,9°C-os globális felmelegedés felé tart a század végéig. Radikális és gyors átalakulásra van tehát szükség a gazdaság minden területén. Ehhez szükség lenne a fosszilis iparágba ömlő állami támogatások átcsatornázására, ami 2022-ben rekordösszegre, 7,2 billió dollárra emelkedett.

Idén sorra dőltek meg az éghajlati rekordok: a forróság, az aszály, a heves esőzések és a villámárvizek sem kímélték a világot. Az idei évben eddig 86 olyan nap volt, amikor a globális átlaghőmérséklet meghaladta a 1,5 °C-os felmelegedési szintet.

aszály

Idén sorra dőltek meg az éghajlati rekordok – fotó: Pixabay

Ezen túlmenően az idei volt a valaha mért legmelegebb szeptemberi hónap, 1,8 °C-kal meghaladva az iparosodás előtti szintet, november 17-én pedig a 2 °C-ot is meghaladta a globális átlaghőmérséklet emelkedése az ipari forradalom előtti időkhöz képest.

Ez még nem jelenti azt, hogy túlléptük volna a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os hőmérsékleti küszöböt, de ezek mindenképpen figyelmeztető jelek. A 2015-ös megállapodás óta történt ugyan előrelépés, de a kibocsátásoknak ennél sokkal gyorsabb visszafogására lenne szükség.


Mi várható?

A globális felmelegedés 1,5 °C-ban meghatározott korlátozásához 2030-ra 43%-kal kellene csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2019-es szinthez viszonyítva; ehhez képest 2030-ig 3%-os növekedés várható. Tehát egyelőre nagyon messze vagyunk a párizsi megállapodás céljától.

Az, hogy az országok által benyújtott klímavállalások alapján a világ 2,5-2,9°C-os globális felmelegedésnek néz elébe a század végére, rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan következményekkel jár. De a 2,5 °C is csak akkor teljesíthető, ha a fejlett országok ehhez elegendő mértékű pénzügyi támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak.

A legoptimistább forgatókönyv szerint, ha az országok hosszú távú, 2050-re szóló nettó nulla kibocsátási céljaikat is megvalósítanák, akkor 2 °C-os felmelegedés várható a század végéig.

Jelenleg 97 tárgyaló félnek (az EU egynek számít) – melyek együttesen a globális kibocsátások 81%-áért felelősek – van nettó nulla kibocsátási célja. Azonban a jelenlegi trendeket látva az ENSZ szerint "ezek az ígéretek egyelőre nem hihetők".

napsütés

A legoptimistább forgatókönyv szerint is 2 °C-os felmelegedés várható a század végéig – fotó: Pixabay

Komoly problémát jelent, hogy a klímaváltozás fő okozójának, a fosszilis tüzelőknek a kivezetése és a megújulóknak a felskálázása még mindig nem elég gyors. Csupán egyetlen indikátor – az elektromos járművek részesedése a személygépkocsi-eladásokból – halad jó ütemben a 2030-ra kitűzött cél elérése felé.

Konkrétan milyen intézkedésekre van szükség a célok eléréséhez?

• 4x gyorsabban kellene csökkenteni az erdőirtás mértékét;
• 6x gyorsabban kellene növelni a gyors tömegközlekedés lefedettségét;
• 7x gyorsabban kellene kivezetni a kőszenet a villamosenergia-termelésből;
• 8x gyorsabban kellene csökkenteni a marha-, bárány- és kecskehús fogyasztását a nagy fogyasztással bíró régiókban;
• több mint 10x gyorsabban kellene dekarbonizálni a cementgyártást;
• több mint 10x gyorsabban kellene növelni a tiszta energiába való beruházások arányát a fosszilis iparággal szemben.

Ezzel szemben a kormányok több mint kétszer annyi fosszilis tüzelőt terveznek kitermelni 2030-ban, mint ami összhangban lenne a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával.

A globális felmelegedés 1,5 °C alatt való korlátozása nem egyeztethető össze új olaj- és földgáztelepekkel, illetve kőszénbánya-beruházásokkal.

A 1,5 °C-os cél betartásához a megújulóenergia-kapacitás megtriplázására és az energiahatékonyság megduplázására van szükség.

A most kezdődő klímacsúcs legfontosabb témái

1. Globális leltár: annak felmérése, hogy az országok kollektíven mekkora haladást értek el a klímaváltozás kezelésére vonatkozóan, és ennek fényében mik a további teendők.

2. Az országoknak érdemi megállapodásra kell jutniuk a fosszilis tüzelők gyors kivezetéséről és a megújulók, valamint az energiahatékonysági beruházások felpörgetéséről.

3. Több forrás kell a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a károk kezelésére, illetve konkrét, rendszerbe ágyazott intézkedési tervek, közös cél és keretrendszer kidolgozása azzal, hogy a gazdagabb országok több forrást biztosítsanak az alkalmazkodás segítésére, hiszen a fejlődő országok szükséglete 10-18-szor akkora, mint ami a valójában elérhető forrás. Fontos feladata továbbá a klímacsúcsnak az egyeztetés a dedikált pénzügyi alappal kapcsolatban.

4. A (hiányzó) klímafinanszírozás kérdésköre, a fejlett országok ígéretének teljesítése a fejlődő országok irányába, amely nélkülözhetetlen az országok közötti bizalomhoz.

euró

Kulcskérdés, hogy a gazdagabb országok több forrást biztosítsanak az alkalmazkodás segítésére, hiszen a fejlődő országok szükséglete 10-18-szor akkora, mint az elérhető forrás – fotó: Pixabay

A 2025 utáni nemzetközi klímafinanszírozás megtárgyalása során várhatóan a klímaváltozástól egyre inkább szenvedő, szegény országok többet igényelnek majd, mint az évi 100 milliárd USD – melyről az eddigi ígéretek szóltak.

5. A természet védelme és helyreállítása (biológiai sokféleség, gazdag ökoszisztémák megőrzése, erdőirtás megszüntetése, élelmiszer-pazarlás csökkentése, természetre káros támogatások kivezetése, a karbonpiacok részleteinek véglegesítése), mely nélkül a klímacélok nem teljesíthetők.

esőerdő

A természet védelme és helyreállítása nélkül nélkül a klímacélok nem teljesíthetők – fotó: Pixabay

A COP28 „globális leltára" lehetőséget ad az eddigi tervek korrigálására és a jövőbe vezető forgatókönyv választására.

A világ kibocsátásainak 76%-áért felelős G20-aknak – különösen a nagykibocsátó USA-nak, Kínának, Indiának és EU-nak – a felelőssége óriási.

Rajtuk a világ szeme.

Forrás: Lehoczky Annamária/Másfélfok