Már két stabil gócpont kialakult hazánkban, márpedig a mosómedve idegenhonos fajként nagyon sok természeti és gazdasági károkat okoz, parazitákat, fertőzéseket terjeszthet, és hajlamos a városokba költözni – írja a 24.hu.

Ez a kedves külsejű állat mára az egész világon elterjedt, egyes államokban ugrásszerűen nő a vadon élő egyedek száma, és Magyarországon is egyre nagyobb területeket népesítenek be, inváziós fajként hatalmas természeti károkat okozva. Hazai invázióját megállítani hosszú távon valószínűleg nem lehet, és a küzdelem is igen nehéz ellenük, ugyanis sokan próbálják óvni, etetni őket, mondván, "olyan aranyosak". Egész évben vadászható faj, egyre gyakrabban szerepel az itthoni terítékeken is, de ez legfeljebb az egyedszám korlátozására elég.


Hogyan került a mosómedve a magyar erdőkbe, mit érdemes róla tudnunk, és milyen potenciális veszélyt hordoz?

A fenti kérdésekben a 24.hu dr. Katona Krisztián biológust, a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének docensét kérdezte.

A mosómedve jellemzői

A mosómedve Észak-Amerikában őshonos, nedvesebb környezetben, lombhullató erdőkben van igazán otthon, fontos számára a víz közelsége. A ragadozók rendjébe tartozik, azonban mindenevő: növények, gyümölcsök, mezőgazdasági termények, kisemlősök, madárfiókák és tojások, vízi és szárazföldi ízeltlábúak és puhatestűek, rovarok, hüllők és kétéltűek is szerepelnek az étlapján.

Súlya általában 5–7 kilogramm, testhossza 55–75 centi, plusz a 25–30 centis farok. Nem alszik téli álmot, hanem jókora zsírréteget halmoz magára, ezzel igyekszik kihúzni a táplálékban szegény időszakot, amikor az aktivitása is erősen csökken. Gyorsan fut, jól úszik és remekül mászik, mely tulajdonságai jól jönnek számára a a táplálékszerzés során.

mosómedve

A mosómedve nedvesebb környezetben, lombhullató erdőkben van igazán otthon, fontos számára a víz közelsége – fotó: Shutterstock

Óriási károk okozói

• Rengeteg védett állatot elpusztítanak, előszeretettel rabolnak ki fészkeket, ráadásul a hazai zsákmányfajok számára teljesen új veszélyforrást jelentenek, hiszen nincs ellenük alkalmazandó stratégiájuk.

• Gyümölcsösöket, kertkultúrákat és szántóföldi növényeket is károsítanak, a kukorica az egyik kedvencük.

• Konkurenciát jelentenek a kisragadozók számára, Európában főleg az európai nyércre és a görényre lehet hatásuk, illetve számos olyan parazitát és betegséget is hordozhatnak, melyek az őshonos fajainkat is sújtják.

• Kimondottan élvezi a városi környezet előnyeit, Németországban például 100 állat/négyzetkilométer értéket is mértek, amerikai városokban pedig még ennél is nagyobb sűrűséget. Mivel vadon már megtelepedett, ezért előbb-utóbb várhatóan hazánk településeire is beköltözik (idén februárban Érden egy valószínűleg fogságból meglépett mosómedvét üldöztek a tűzoltók; éppen az ilyen szökések miatt tiltott már a mosómedve háziállatként való tartása az invázió megelőzését, visszaszorítását célzó magyar és uniós szabályozás szerint.), pedig a mosómedve emberi környezetben egyáltalán nem kívánatos. Ugyanis nagyon veszélyes betegségeket terjeszthet: többek között a kutyákra halálos szopornyicát, a minket is fenyegető veszettséget, valamint a mosómedve-orsóférget, mely az emberre nézve halálos kimenetelű parazitafertőzést okozhat.

A mosómedve húsát sokan fogyasztják, prémje értékes, és házikedvencként is tartják/tartották. Jól szelídíthető, eleinte kezes jószág, de ivarérés után főleg a hímek agresszívvá válnak – annyira vadak lehetnek, hogy utána muszáj ketrecben tartani őket. 2010 óta a mosómedve az őshonos növény- és állatvilágra ökológiai szempontból veszélyes fajok közé tartozik, az EU pedig 2016-ban felvette azon idegenhonos inváziós fajok listájára, amelyek ellen közös és egységes fellépésre van szükség. Tehát csak állatkertben, vadasparkban, illetve külön engedéllyel tartható.

Kontinensünkön tömeges terjedése az utóbbi évtizedekben kezdődött, aminek okai között szerepel az állat kiváló alkalmazkodóképessége, szaporasága és a nőstények szorosabb társas kapcsolatai; de akár az is, hogy mivel felkerült a különböző tiltólistákra, sokan szabadon engedték az állataikat.

Magyarországon még viszonylag kevés a mosómedve, de a hazai tudományos eredmények és vadászati statisztikák alapján Pest és Bács-Kiskun vármegyében már kialakult egy-egy stabil gócpont, amelyek kezdenek összeérni. Ezért Katona Krisztián és munkatársai a lakosság segítségét is kérik, hogy észleléseiket jelentsék az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziójának honlapján keresztül.