A világ tudósai régóta figyelmeztetnek arra, hogy az agrártermelés alapjait képező, természeti javakkal való, sokszor pazarló gazdálkodás a termelés, sőt az egész földi élet feltételeit veszélybe sodorja – írja az agrarheute.com.

Hozzáteszik, nem feltétlenül szükséges vészharangokat kongatni, de ugyanolyan felelőtlenség lenne figyelmen kívül hagyni azokat a jeleket is, amelyeket egy német tanulmány így foglalt össze: az egyre nagyobb létszámú lakosság szükségletének megtermeléséhez egyre kisebb termőföld áll rendelkezésre, mivel

évente 10 millió hektár válik ki a termelésből az építkezések miatt.

A talajerózió évről évre nagyot szakít ki a termőföldekből

A talajerózió évről évre nagyot szakít ki a termőföldekből – Fotó: Pixabay

A nagyvárosok 2030-ig előreláthatólag 150 millió hektár termőföldet fognak elnyelni, ami Németország szántóföld vagyonának több mint négyszeresét teszi ki. Az Oxfordi Egyetem kutatóinak vizsgálatai alapján, aggasztó méreteket ölt a talajok leromlása és az erózió miatti vesztesége (hektáronként és évente átlagosan 1,4 és 3,2 tonna termőtalaj válik használhatatlanná), miközben

egy centiméternyi rétegük 100-300 év alatt pótolható.

Egy 38 országra kiterjedő felmérés szerint az erózió az adott országok területének 16 százalékát veszélyezteti, amelyet úgy is szemlélhetünk, és talán így jobban érzékelhető a probléma nagysága, hogy a gazdák ennyit veszítenek a saját területükből.


Az intenzív növénytermesztés jelenlegi szintje csak fokozott öntözéssel tartható fenn, ami a vízkészletek kimerülésének veszélyével jár együtt (az öntözés több mint 60 százalékkal részesedik a világ édesvíz felhasználásából). A világ növénytermesztői a tengervíz sótalanításával igyekeznek új készleteket nyerni, ugyanakkor jelenleg 62 millió hektár földet fenyeget az elsavasodás veszélye. A tudósok és politikusok ezen kívül is sokat tehetnek, és tesznek, hogy a fenti veszélyeket elkerüljük, de az elkerüléshez a Földön minden embernek hozzá kell járulnia.