Aszály

Az idén egész Európát súlyosan érintő, történelmi léptékű aszályos időjárás a Duna folyóra és környezetére is rendkívüli hatással volt. Lehetséges lenne, hogy Európa nagy folyóinak kiszáradása az a jövő ami ránk vár? A Dunától a Loire-ig Európa fő folyói – a kontinens gazdaságának mentőövei – egy brutális, öt hónapos szárazság után csak árnyékai a tavaszi önmaguknak. Az Évekig tartó száraz időjárás után a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az alacsony vízviszonyok az éghajlat megváltozásával normává válhatnak Európában.

A Duna mentén - amely 2850 kilométeren keresztül kígyózik a németországi Fekete-erdőtől a romániai Fekete-tengerig, rengeteg olyan város fekszik - melyeknek a vízi úttól függ a megélhetésük. Az idei nyár rendkívüli szárazsága és a történelmi léptékben is magas hőmérsékletei öt kimerítő hónapon át kínozták a régiót felforgatva számos kikötői munkás, gazda, hajózási iparban tevékenykedő kis cég, horgász, étteremtulajdonos és családjaik életét. Az ő élő emlékezetünkben még soha nem volt ilyen alacsony a folyó, mindenütt nagy kiterjedésű iszapmezők, repedezett folyófenék látható, az elhullott puhatestűek pedig a folyók pusztuló életének bizonyítékai.

A Duna szeptember elején a szokásos nyári térfogatának kevesebb mint felével folyt, rakományuszályok tucatjai hevertek mozdulatlanul a kikötőkben, gyakran arra várva, hogy az egyetlen, elegendően mély áthaladó csatornát használhassák.

Kotrás a túlélésért

Idén nyáron Európa nagy részén sürgősségi kotrási munkákat végeztek a folyót mélyítésére, hogy elhárítsák a rakománytorlódást. Az Ukrajnából kiinduló gabonaszállítmányok számára - mivel az ország számos fekete-tengeri kikötője Oroszország ellenőrzése alatt áll - a Duna alternatív útvonalat jelent az élelmiszerexporthoz, melyen nyáron gyakran kénytelenek voltak megszabadulni a rakomány egy részétől, hogy áthaladhassanak, amikor a meder nem volt elég mély. Néha nem jutottak át így sem.


„A Duna menti városokban a szárazság és a klímaváltozás idén egzisztenciális jelentőséget öltött”

- mondta magyarázza Nick Thorpe, a Duna: Utazás a Fekete-tengertől a Fekete-erdőig című könyv szerzője. "A városlakókkal ellentétben számukra ez igazi katasztrófa, ami a szemük előtt bontakozik ki".

.500 év legszárazabb nyara

Európa csaknem kétharmada szenvedett aszályos körülményeket idén – ez volt az elmúlt 500 év legrosszabb száraz időszaka –, és a tudósok szerint a globális felmelegedés is nagy szerepet játszott a válságban. A hőhullám pusztítást végzett a kontinens számos vízi útján – kicsiben és nagyban is, a Loire-tól a Rajnáig –, és széleskörű kihatással volt Európa élelmiszerellátására, kereskedelmére, vízellátására, energiarendszereire és ökológiájára a mai napig tartó hatásokat generálva. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a forró, száraz nyarak hosszú távú tendenciává válnak, előfordulhat, hogy e vízi utak némelyike ​​soha nem fog helyreállni.

„Idén talán a legriasztóbb az alacsony vízállás mértéke a Duna teljes medencéjében, Bajorországtól a Fekete-tengerig” – mondja Thomas Hein, a bécsi Természeti Erőforrás- és Élettudományi Egyetem munkatársa. A medence több mint 800 000 négyzetkilométerre terjed ki, és 19 országot foglal magában – a kontinentális Európa 10 százalékát. "Az egész folyó érintett, ami azt jelenti, hogy nem tudjuk csak úgy átszivattyúzni a vizet egyik szakaszról a másikra, hogy pótoljuk a hiányt." Az aszály óriási károkat okoz a kereskedelemben:

Európa vízi útjain évente körülbelül egy tonna árut szállítanak minden egyes EU-ban élő lakos után, és csak a szállítást tekintve nagyjából 80 milliárd dollárral (mai árfolyamon 34 billió 424 milliárd 965 millió 180 ezer forinttal) járulnak hozzá a kontinens gazdaságához.

A tudósok szerint a folyók súlyos vízszint-csökkenésének gazdasági költsége csak egy része a problémának. Minél kevesebb víz van a vízrendszer egészében, magyarázza Gabriel Singer, az ausztriai Innsbrucki Egyetem ökológusa, annál kisebb mértékű a sók hígulása és annál lassabban folyik a folyó. Ez magasabb sótartalomhoz és magasabb vízhőmérséklethez vezet, ami sok folyami élőlényfaj számára halálos lehet, mint például a dunai lazac, a márna és az európai szürke géb.

Algavirágzás

A magasabb hőmérséklet az algák virágzását is táplálja, ami mérgező lehet a folyórendszerekre. Ez történt számos német folyóban, köztük a Mosel-ben és a Neckarban, valamint talán az Oderában, ahol augusztus közepén több mint 100 metrikus tonna döglött halat - köztük süllőt, harcsát, csukát mosott partra a víz egy héten belül. A szakértők még vizsgálják a pusztulás pontos okait.

A tudósok rámutatnak, hogy bár Európa nagy folyóinak helyzete ugyan tematizálja a híreket, de a kisebb folyók aránytalanul többet szenvednek. "Sok közülük teljesen kiszáradt, egy csepp víz sem maradt bennük” – mondta Rinke. „Amikor ez megtörténik, örökre elveszítik a biológiai sokféleség egész közösségét. Ez sajnos nem tér vissza, ha legközelebb esik az eső.”

A tudósok szerint az európai folyók mentén a több évezredes emberi mérnöki tevékenység is szerepet játszott a siralmas állapotok kialakulásában. Az egykor szabadon áramló folyók kiegyenesítése, az erdőirtás, a duzzasztás, az ipari szennyezés, a szennyvízkibocsátás, valamint a partvonalak és a vizes élőhelyek mezőgazdaság általi használatba vétele miatt Európa folyói egyre érzékenyebbek a hőhullámokra és az alacsony vízállásra, valamint az árvizekre.

(Forrás: Yale)

A magasabb hőmérséklet az algák virágzását is táplálja, ami mérgező lehet a folyórendszerekre