Hosszú idő után végre elérkezett a reményteli fordulat: feloldották a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) felszámolása érdekében elrendelt állatszállítási és export korlátozásokat több hazai vármegyében – írta tegnap este Facebook-oldalán Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója, az Állatorvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára, intézetigazgatója. Mint azt jelezte: az országos főállatorvos hivatalos tájékoztatása szerint a járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések enyhítésével lehetőség nyílik a szállítások és kereskedelmi kapcsolatok újraindítására, amely a hazai állattenyésztés és húsipar számára hatalmas előrelépést jelent.

A RSZKF miatti intézkedések az alábbiak szerint módosultak:

Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegyék területén a korlátozásokat teljes körűen feloldották. A fogékony élőállatok szállításának tilalmát Győr-Moson-Sopron vármegyében azonban továbbra is fenntartják, legalábbis amíg újabb hivatalos értesítés nem érkezik. Az ország többi részében az export- és szállítási korlátozások megszűntek.

Fontos részletszabály, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében technológiai mozgatás, valamint azonnali vágásra történő szállítás továbbra is engedélyezett, viszont minden egyéb célból történő állatszállítás továbbra is korlátozott. Azonnali vágás céljából fogékony állatok a vármegye területéről kiszállíthatóak, míg a technológiai mozgatás kizárólag helyben történhet. Minden egyéb korábban elrendelt intézkedés a vármegyében változatlanul érvényben marad.

A gyors előrelépés hatalmas siker

"Ez az előrelépés hatalmas siker, amelyért köszönet illeti az összes érintettet: a telepi dolgozókat, a hatósági és kezelő állatorvosokat, az ATEV munkatársait, a kivezényelt segéderőt, a szakigazgatási szervezeteket, tenyésztő- és szakmai szervezeteket, valamint mindenkit, aki bármilyen módon hozzájárult a járvány felszámolásához" – fogalmazott a szakember.

Ugyanakkor szerinte az elmúlt időszak eseményei ismét rávilágítottak arra, hogy a globalizált világban egyre nagyobb a kockázata az állatbetegségek terjedésének és új fertőző betegségek megjelenésének. Mégis kevesen gondolták volna, hogy 52 év után újra felüti fejét Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás...

A RSZKF egykor rettegett, ma már elfeledettnek hitt betegség volt hazánkban. Magyarországon az elmúlt 120 évben hét nagyobb járványt jegyeztek fel, a legutóbbit az 1970-es évek elején. Az utóbbi években azonban a világ több országában újra felütötte fejét, köztük Törökországban, Pakisztánban, Izraelben, Irakban, Iránban és az Arab-félszigeten. Európában az elmúlt 25 évben Németországban (2025), Bulgáriában (2011), az Egyesült Királyságban (2007) és 2001-ben Írországban, Hollandiában és Franciaországban fordultak elő megbetegedések.


A Kisbajcson kimutatott vírus az O típusba tartozik, amely a legelterjedtebb szerotípus világszerte. A hazai esetben azonosított vírustörzs 99%-os hasonlóságot mutat a Pakisztánban 2017-ben, illetve 98%-os egyezést a Törökországban 2024-ben izolált változattal.

A vakcinagyártás a RSZKF esetében összetett feladat, mivel az állatok egyes szerotípusokkal szembeni védettsége nem jelent védelmet a többi típus ellen. Ezért a betegség megjelenése esetén gyakran az érintett állományok teljes kiirtását rendelik el, hogy minimalizálják a gazdasági veszteségeket és megakadályozzák a továbbfertőzést.

Életpályamodellt a hatósági állatorvosoknak!

Dr. Wagenhoffer Zsombor arról is írt: a múltban Magyarország több sikeres járványkezelést tudhat maga mögött. Dr. Kádár Tibor neve összefonódott az 1964-1965-ös RSZKF-járvány felszámolásával. Az ő javaslatára hozták létre a megyei állategészségügyi állomásokat, amelyek a mai napig a hazai járványvédelem alappillérei lehetnének, ha megfelelő támogatást kapnának.

"A hatósági állatorvosi rendszer minden nehézsége ellenére ma is jól szervezett, azonban az utóbbi évtizedekben folyamatos gyengülés jellemzi. Az állatorvosi hivatás anyagi és erkölcsi megbecsültségének hiánya miatt súlyos szakemberhiány alakult ki, amely mind a hatósági, mind a haszonállat-gyógyászat területén érezhető. A mostani RSZKF-járvány világosan megmutatta, hogy az állategészségügyi hatóságok megerősítése elengedhetetlen.

Olyan életpályamodellt kell kialakítani, amely vonzóvá teszi a hatósági állatorvosi hivatást. A hatóság jogköreit vissza kell helyezni a Nébihhez, és ütőképes, modern állategészségügyi szolgálatot kell kiépíteni, amely képes megvédeni Magyarország állattenyésztését, élelmiszer-biztonságát, sőt, a nemzetgazdaság egészét is a jövőben várható járványoktól és bioterrorista fenyegetésektől" – szögezte le a szakember egy másik, kapcsolódó posztjában.

Indexkép: Pixabay