Nemcsak a gazdák és a mezőgazdaságban tevékenykedő más szakemberek dolgoznak keményen a környezetbarát és fenntartható termelés megvalósításán, a mennyiség és minőség növelésével együtt, de úgy tűnik, néhány autógyártó és pont a divatipar újdonsült szereplői azok, akik merőben új területeken keresnek lehetséges fenntartható megoldásokat.
fotó: www.tomtex.co
Két év eredményei
A Távol-Kelet ma sem a minőségi és környezetbarát módon gyártott ruhákról ismert. Egy fiatal vietnámi tervező, Uyen Tran még 2020-ban kifejlesztett egy rugalmas bioanyagot, a TômTexet, egy élelmiszer-hulladékból készült bőralternatívát, amelyet különböző mintákkal lehet domborítani, hogy az állati eredetű bőröket utánozza.
A tôm, azaz garnélarák elnevezés vietnámi nyelven a kidobott tenger gyümölcseinek héjára utal, amelyeket kávézaccal keverve készítik el a textíliát. Tran szerint a biológiailag lebomló anyag tartós, ugyanakkor elég puha ahhoz, hogy kézzel vagy géppel szabják és varrják.
Uyen Tran Da Nang városában nőtt fel, ahol túlnyomórészt bőrtextíliákat gyártottak és gyártanak. A bőrt nagyon sokféle iparágban használják, de az emberek világszerte szenvednek a bőripar által okozott környezeti szennyezéstől és az állati alapanyag előállítása, megszerzése sem mellékes, sőt sokat vitatott az állatvédők részéről is. Ezért Tran kifejlesztett egy helyettesítő anyagot, amely egy bőséges, természetes erőforrást, az élelmiszer-hulladékot használja fel alapanyagként.
A globális élelmiszer- és italiparban évente akár nyolcmillió tonna tengeri kagylóhéj-, rákpáncél- és halpikkelyhulladék, valamint 18 millió tonna kávézacc keletkezik. A világ kifogyóban van a nyersanyagokból, ezért gondolta ezeket a hulladékokat egy új, a mindennapi életben használható bioanyaggá alakítani, hogy az emberek jobban megértsék napjaink egyik fő problémáját és hozzájáruljanak a változáshoz.
_fill_540x300_0.jpg)
A New York-i székhelyű divattervező egy vietnámi beszállítóval dolgozik együtt, aki hulladék garnélarák-, rák- és homárhéjakat, valamint halpikkelyeket gyűjt, hogy kivonja belőlük a kitin nevű biopolimert. Ez a rovarok és rákfélék külső vázában található, és egyszerre teszi őket szívóssá és hajlékonyabbá. Tran saját konyhájából és a helyi kávézókból származó hulladékkávéval kombinálva állítja elő a TômTex alapját.
A keveréket természetes pigmentekkel, például szénnel, kávéval és okkersárgával festik, hogy különböző színválasztékot hozzanak létre. Miután az összes összetevőt összekeverték, a bioanyagot formába lehet önteni, ahol két napig szobahőmérsékleten levegőn szárad. A folyamat nem igényel extra hőt, ezért rengeteg energia takarítható meg, és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Lényeges, hogy az anyagot egy tökéletesen sima forma helyett hagyják megszilárdulni, a tervező más agyagból vagy 3D nyomtatási eljárással készíti el az egyedi formát, ami lehetővé teszi az egyedi megjelenést, mintát és akár a kígyóbőr vagy a krokodilbőr megjelenését, valamint absztraktabb díszítéseket is létre lehet hozni. A TômTex bármilyen texturális felületet képes reprodukálni, így a mintatervezésnek végtelen lehetőségei vannak.
Ezenkívül a formula és az előállítás módjának beállításával testre szabható, hogy bőrszerű, gumiszerű vagy műanyagszerű legyen. A lehetséges alkalmazások tehát túlmutatnak a divaton, és kiterjednek a csomagolásra, a belsőépítészetre vagy az ipari formatervezésre is. Sőt, az így kapott anyag természetes módon vízálló is, amely tulajdonság fokozható, ha a tetejére méhviasz bevonatot visznek fel.
Amikor egy TômTex termék elérte élettartama végét, Tran állítása szerint újrahasznosítható, vagy hagyhatjuk biológiailag lebomlani.
Vízálló és bírja a gyűrődést. Lehet, hogy hamarosan üléskárpit is lesz traktorban, rakodógépben és kombájnban? – fotó: www.dezeen.com
Az újrahasznosított TômTex bioanyag ugyanolyan strapabíró és minőségű, mint az eredeti, így maximalizálja a termék életciklusát, miközben minimalizálja a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. Ettől függetlenül a feltaláló nem hisz abban, hogy olyasmit tervezhetünk, ami örökké tart. Ha a TômTex a szeméttelepen végzi, a természetes környezetben néhány hónap alatt teljesen lebomlik, és trágyaként szolgálhat a növények számára.
Korábban a rákfélék vagy rovarok külső vázából származó kitint elsősorban különféle keményebb, szerkezeti bioplasztikák előállítására használták.
A londoni Imperial College és a Royal College of Art diákjainak egy csoportja a tenger gyümölcsei hulladékából egyszer használatos műanyag alternatívát készített, amelyet a gyógyszerek buborékcsomagolásától kezdve az élelmiszer-biztonságos hordtáskákig mindenben fel lehet használni. Ezzel párhuzamosan egy holland tervező, Aagje Hoekstra halott sötétboglárkák páncélját használta fel a Coleoptera bioműanyag megalkotásához.
Természetes adalékokkal színezhető, egyedileg formázható, szobahőmérsékleten 2 nap alatt megszilárdul, használatra kész! Szabható és varrható is – fotó: www.dezeen.com
A gombákról másképpen
A TômTexen kívül más kísérletező kedvű csapatok és újdonsült vállalkozások is feltűntek.
Idén augusztusban egy Mycel gomba alapú anyagokat gyártó startup cég 10 millió dollárt gyűjtött be egy A-sorozat előtti finanszírozási körben. Ez egy úgynevezett spin-off cég*, amely a Hyundai Motor házon belüli startup programjából származik, a Mycel a micéliumot, a gombaféléket, a gomba gyökérszerű szerkezetét, hogy bőrpótló anyagokat állítsanak elő, például autóülés-kárpitokat (de lehetne traktor- vagy kombájnüléskárpit is), cipőket, ruhákat és kozmetikumokat.
A vállalat társalapítója és vezérigazgatója, Sungjin Sah a TechCrunchnak elmondta, hogy a vállalat több közismert márkával is tárgyal, és remélik, hogy a gombabőr értékesítését már 2023-ban megkezdhetik. A pénzügyi forrásokat a termelés bővítésére és alkalmazottak felvételére fordítják majd.
A finanszírozási körben a befektetők között szerepel a Korea Development Bank, az Industrial Bank of Korea, a Hyundai Motor Zero 1 Fund, Stone Bridge, We Ventures és a Spring Camp. Az eddigi előfinanszírozási pénzösszeget kb. 40 millió dollárra becsülték.
A "gombaüzlet" első piaci szereplője, a Lululemon már ez év februárjában megkezdte a Bolt Thread gombaalapú, Mylo márkanevű két termékének értékesítését. A kínálatban szerepel a meditációs és jógamatrac, egy 3 az 1-ben jógamatractáska, amely padlószőnyegként is használható, és a Barrel Duffel Bag. Ezek már nemcsak online, de a cég üzleteiben is megvásárolhatók. Üröm az örömben, hogy a fenntarthatóság a cég költségvetését is jelentősen megterheli. Stella McCartney és a Bolt Threads a Mylo nevű terméken együtt dolgozott.
Gombabőrből kiegészítők sorozata készült, és a MycoWorks új típusú bőrszerű anyagát micéliumból és mezőgazdasági hulladékból termesztette.
* A klasszikus értelemben vett spin-off cég az a vállalkozás, mely az egyetem által létrehozott szellemi alkotás/kutatási eredmény hasznosítására jön létre, és részére az egyetem írásbeli megállapodás alapján átadta a szellemi alkotás/kutatási eredmény hasznosítását biztosító jogokat átruházás vagy licencia útján.
Új műanyagok a láthatáron – mi az RCFC?
Egy új irányzat 60 éve
A műanyag meghatározása egyszerű: "Mesterséges úton előállított anyag", azaz a természetben nem fordul elő. A szálerősítéses műanyag közt is sok fajta létezik, az első szénszállal történő kísérletek 1958-ig nyúlnak vissza, míg a gyakorlati alkalmazás az 1960-as évek első feléhez köthető, a haditechnikai – ezen belül is a repüléssel kapcsolatos – fejlesztések terén. (Csak mint érdekesség, Joseph Swan 1860-ban alkalmazott szénszálat villanykörtéjében, míg Thomas Edison 1879-ben elszenesített bambusszal és gyapotszállal kísérletezett.)
A szénszálak általában 5-10 mikronméter átmérőjűek, de ma már akár textil- vagy alumíniumszálakkal, szövetvázzal is erősíthetik a műanyagokat, de az üvegszál szintén nagyon elterjedt. Az ilyen kompozit anyagok akár 5-ször rugalmasabbak és 2-szer erősebbek lehetnek a szénacélnál, 70 százalékkal könnyebbek, és 40 százalékkal könnyebb az alumíniumnál, míg 15 százalékkal könnyebbek az üvegszál-erősítéses műanyagoknál.
Természetesen a mezőgazdasági és építőipari gépek szerves részei lettek, leggyakrabban motortér- és más burkolatok formájában találkozhatunk velük, vagy akár mag- és műtrágya- vagy permetezőtartályként a gépeken. Sőt, permeteződrón tartályához szintén előnyös lehet. Természetesen a fenntarthatóság, a környezetbarát gyártás, illetve újrahasznosítás itt sem mellékes!
Ennek jegyében jött létre 2015-ben az Egyesül Államokban az RCFC (Renewable Carbon Fiber Consortium - Megújuló Szálerősítéses Anyagok Konzorciuma), amelynek számos polgári és katonai téren működő vállalat tagja, több neves egyetemmel és főiskolával karöltve. A "megújuló" elnevezés itt a szén- vagy alumíniumszálak helyett a növényi rostokra utal.
Úttörő lépés 2014-ben
A Trillium Energy elődje 1964-ben indult, és mára meghatározó piaci szereplő lett nemcsak az üzemanyagok és olajszármazékok gyártásában és szállításában, de a CNG, hidrogén- és elektromos töltőállomások telepítésében és üzemeltetésében is. A Trillium bio-ACN (bio-akrilnitril) beszállítója lett a Solvaynak, amely 50 éve a szálerősítéses alapanyagok gyártója és immáron újrahasznosítója az ipar számtalan területén. A partnerség célja, hogy természetes alapú szálszöveteket állítsanak elő a repülőgépipar, az autóipar, az energetika számára és a fogyasztási cikkekben való felhasználásra.
Az akrilnitril egy kémiai köztes termék, amelyet általában kőolajalapú alapanyagokból, például propilénből állítanak elő, és a szénszál előállításához használt elsődleges nyersanyag. A Trillium Bio-ACN eljárása növényi alapú alapanyagokból, például glicerinből állít elő akrilonitrilt, lényegesen alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással.
A Trillium bio-ACN folyamattechnológiája lehetővé teszi a "bioszénszálak" előállítását.
Folytatják a Solvayjal 2014 óta fennálló partnerségünket.
A folyamatárba egyszerűsítve – fotó: www.solvay.com
Források: www.energy.gov, www.biofueldigest.com, www.dezeen.com, www.biofuledigest.com
_fill_540x300_0.jpg)
