A levegőben található szermaradványok egyenlőre nem nyilváníthatóak ártalmasnak az emberi egészségre, de sürgősen cselekedni kell.
A tanulmány készítésében több országos kutató intézet vett részt, amelyek a levegő tisztán tartásában érdekeltek, és 50 helyszínről (városi, félig városi és vidéki területekről) vettek összesen 100.000 mintát, a lakott területektől minden esetben, egymástól legalább 150-200 méter távolságban. A vidéki helyeken belül megkülönböztettek szántóföldi (26%), szőlőtermő (18%), gyümölcstermő (20%), zöldségtermő (10%) és állattenyésztő (6%) területeket.
A mérgező vegyületek között – a leggyakrabban előforduló glifozát és a folpel (szőlő gombaölő) mellett – több mint 20 éve betiltott, olyan szerek maradványai is megtalálhatók, amelyet a WHO különösen veszélyesnek és rákkeltőnek nyilvánított. A tanulmány kiértékelése még a kezdetén tart, szakértők szerint azonban a légkör elszennyeződése egyértelműen a nagy mennyiségű peszticidhasználattal hozható összefüggésbe.
Az ANSES azt is kijelentette, hogy a levegőben található szermaradványok egyenlőre nem nyilváníthatóak ártalmasnak az emberi egészségre, azonban sürgős további vizsgálatokat és intézkedéseket igényel. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni a klórozott szénhidrogén családhoz tartozó „lindane” rovarölő szer teljes kiiktatását, amelyet már 1998-ban betiltottak, maradványai azonban a levegőminták 80 százalékában még mindig megtalálhatóak voltak.