Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el 4 magyar fiatal kutató munkáját, köztük egy jelentős, a növényvédelem szempontjából jelentős kutatási területen.

Lisztharmat-fertőzés azonosítása még a látható tünetek előtt

Ambrózy Zsuzsanna (Agrártudományi Kutatóközpont) a lisztharmatfertőzés három új biomarkerét azonosította. Ezek megbízhatóan alkalmazhatók az egészséges és lisztharmattal fertőzött növények körüli levegő megkülönböztetésére már a korai szakaszban is, amikor a betegség tünetei még alig láthatók. A biomarkerek ígéretes jelöltek a kemotipizálás és a környezeti monitorozás terén. A kutató munkájának eredményét a Science of the Total Environment lapban publikálták.
búza
A lisztharmat fertőzés már a növények körüli levegőben is tetten érhető még azelőtt, hogy látható jelei volnának a betegségnek – Fotó: pixabay
A tanulmány összefoglalójában az olvasható, hogy ez az első olyan vizsgálat, amely szisztematikusan értékeli a specifikus BVOC-kibocsátási (BVOC: illékony szerves vegyület) mintákat egy gabonanövény és a kórokozó kölcsönhatása során. A lisztharmattal kapcsolatos BVOC biomarkerek hasznosak lesznek az agroökoszisztéma korai betegségmeghatározásában a növényvédelem, a precíziós mezőgazdaság és a terepi környezeti monitorozás céljából (folyamatban).

A méz emlékszik

Szintén a díjazottak között van Baranyai Edina (Debreceni Egyetem), akinek pályamunkájából kiderül, hogy a mézgyűjtőknél és a mézmúzeumokban fellelhető méhészeti termékek modern analitikai módszerekkel vizsgálva kiemelt szerepet játszhatnak a környezet rekonstrukciójára irányuló kutatásokban. Kutatási eredményei szintén a Sciene-ben jelentek meg.
A kutatás megállapította, hogy a mézminták mind a természetes, mind az emberi eredetű környezeti változások hosszú távú indikátoraihoz felhasználhatók. A szervetlen összetevők a tárolás során nem bomlanak le, így megőrződnek a régi méhészeti termékekben. A mézek ásványianyag-tartalma ezért fontos helyettesítő lehet a nektártermelő régió és környékének környezeti viszonyainak felmérésében és rekonstrukciójában.

Ezenkívül egyedülálló, hosszú távú vizsgálatunk radiokarbon alkalmazásával azt mutatja, hogy az akácméz hasznos anyag lehet az életkor meghatározásához, és felhasználható étrendi és régészeti vizsgálatokhoz is.