A Tokaji borvidék felkészült a klíma és a piac változásaiból fakadó kihívásokra – erről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ifjabb Szepsy István mádi borásszal.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly a Földön a felmelegedés átlépte a kritikusnak tartott másfél fokot, s felvetette: mit jelent ez a Tokaji borvidék számára.

Ifjabb Szepsy István elmondta: a melegebb klíma kedvez a száraz fehér borok, például a Furmint, Hárslevelű termesztésének. Ez a borfajta 20–25 éve honosodott meg a környéken.

Már a termés harmadát ez adja, s ez a legversenyképesebb. Ugyanakkor az aszú marad a "borok kaviárja", ennek a borvidéknek ez marad az exkluzív terméke.

bor

Egyre nagyobb a kínálat, manapság a minőségi borokat keresik – fotó: pixabay.com

A szakember arra hívta fel a figyelmet: a tokaji aszú szakmai körökben az Egyesült Államoktól Kínáig világhírű. Az egész magyar bortermelés 60 ezer hektáron zajlik, ugyanakkor csak a Bordeaux-i borvidék 130 ezer hektár. A Tokaji borvidék egész éves termelése pedig New York és agglomerációja egyhavi borfogyasztásának felel meg.


Áder János felvetette, hogy általában, és különösen a fiatalok körében csökken a borfogyasztás, pedig a magyar borok egyre jobb minőségűek, ezért érdemes népszerűsíteni a kulturált borfogyasztást.

A borász elmondta: egyre nagyobb a kínálat, és manapság inkább a minőségi borokat keresik. Sokat változott a technológia is, nagy a termékfejlesztési verseny.

Ifjabb Szepsy István beszélt arról is, hogy apja 1989-ben újraalapította a több évszázados borászati hagyományokkal rendelkező család pincészetét.

Hozzátette: sokat fejlődött a borászat technológiája, és ennek köszönhetően könnyebb kiküszöbölni az évjáratok különbségeit, ami csökkenti a bortermelés kockázatát, ugyanakkor hátránya, hogy a bor elveszti termőhelyi jellegzetességeit. A bor kiemelt minőségét pedig éppen a termőhelyi jelleg megjelenése adja. Ez jellemző a Tokaji borvidékre is.

A minőségi bortermelést segíti a hozamkorlátozás is: hektáronként akár 15 tonna szőlőt is lehetne termelni, de a minőség érdekében 4-5 tonnánál nem lehet több – fűzte hozzá.

Ettől nő a fürtök ásványianyag-tartalma és erőteljesebben jelentkezik a termőhelyi jelleg is – jegyezte meg ifjabb Szepsy István.

Indexkép: pixabay.com