Ezt Bacsa Zsolt őstermelő, a Dunaújvárosi Kosár Közösség tagja, biotermelő mondta portálunknak. A gazda Tolnában, a madocsai Örsihegyen, 1,5 hektáron termel ökológiai szemléletben elsősorban csemegeszőlőt, valamint gyümölcsöt. Főállásban pedig szoftverfejlesztő.

– A kertészeti termelés alapvetően nem a megélhetést szolgálja, hobbiprojektnek indult, ami aztán egy kicsit kinőtte magát és ma már értékesítésre termelünk, nemcsak saját részre – hallottuk Bacsa Zsolttól. – Nemcsak csemegeszőlőt termelünk biomódszerekkel, hanem borszőlőt is, utóbbit azonban csak saját részre. Kísérleti jelleggel szőlőlevet készítünk belőle, de próbálkozunk csemegeszőlő-lével is. Mindkettő jól sikerült, később ezek a profilbővítés irányai lehetnek. A szőlő mellett vannak egyébként gyümölcsfák, mandula, dió, cseresznye, meggy, valamennyi körte is, tehát igazából viszonylag széles az a paletta, ami előfordul nálunk; de a fő profilunk a csemegeszőlő. Abból van értékesíthető mennyiség.

Zsolt kérdésünkre elmondta: szőlőből nem kizárólag rezisztens fajtákkal dolgoznak, hanem például ott van a repertoárban a Bianka, ami egy kéthasznú fajta, tehát alkalmas borkészítésre és csemege jellegénél fogva friss fogyasztásra is.

szőlő

Komoly szakmai felkészültséget igényel a szőlő (főleg a csemegeszőlő) bio módszerekkel való termesztése – forrás: Bacsa Zsolt

– Nagyon ellenálló, egyébként egyre divatosabb, kellemes bort adó fajta, mely csemegeszőlőként is abszolút fogyasztható. A fajtasor nagy részét természetesen, a Favorit és a Pannónia kincse, adja, de van némi Itália, Cardinal és minimális Othello is. A csemegeszőlős területünk 4 és 5 ezer négyzetméter közötti területet ad ki. Azért fogalmazok így, mert telepítés alatt álló területeink is vannak – magyarázta. – Egy kicsit össze-vissza vagyunk, mert vásárolt területekről van szó és fontosnak tartjuk, hogy ne kivágjuk azt, amit "megöröklünk", hanem próbáljuk tovább vinni és életben tartani a régi állományt, akár egy 40 éves szőlőtelepítést is, hogy ne érezze azt a volt gazdája: tönkretettük a munkáját. Szeretnénk, ha azt látná, hogy éppen ellenkezőleg, jó gazdái vagyunk és tovább visszük az örökségét. Ezt is fontosnak tartjuk.

Felvetésünkre, hogy ilyen körülmények között viszont biztosan nehéz bio módszerekkel termelni, azt válaszolta: minden fajta alkalmas erre a technológiára, különbség abban van, hogy mennyi a munka vele. Például egy Favorit tud kényes lenni, a lisztharmatot hamar elkapja, mint ahogy a peronoszpórát és a feketerothadást is.


– Szerepet játszik például a betegségek terjedésében az is, hogy az adott terület milyen fekvésű – folytatta a tolnai termelő. – Van olyan területrészünk, ami egy kicsit lankásabb, itt például jelentősebb a betegségek nyomása, 200 méterrel odébb pedig, egy meredekebb lejtőn már ritkábban fordulnak elő növénykórtani problémák. A földrajzi adottságokból fakadóan más és más a Nap besugárzási szöge és a széljárás is, egyes helyeken hamarabb felszárad a lomb egy eső, vagy éjszakai harmat után, másokon lassabban. Ezért fontos, hogy jól átgondoljuk, mit, hová és hogyan telepítünk.

Bacsa Zsolt arra a kérdésre, hogy mi indokolta a váltást a konvencionális termesztéstechnológiáról a biológiaira, azt válaszolta: természetesen az, hogy szeretné minimálisra csökkenteni az emberi szervezetbe bekerülő kemikáliák mennyiségét. S a legjobb az egészben, hogy erre van is most lehetőség – jobban, mint korábban.

– Az elmúlt 5-6 évben annyit változott, fejlődött a technológia az ökológiai gazdálkodás terén, hogy előtte 50 évig összesen nem volt ekkora előrelépés – szögezte le. – Amikor elkezdtük, olyan 8 évvel ezelőtt, a réz-, kéntartalmú készítmények, esetleg narancsolaj szerepelt a fegyvertárunkban. Tehát szegényes volt a technológia, a biotermelők útja pedig ebből fakadóan rögös és küzdelmes. Akkor még bizony, ez nagy küzdelem volt. Ha most nézzük meg a felhozatalt, illetve azt, hogy egyáltalán mit lehet kapni mondjuk a gazdaboltban, akkor azt tudom mondani, hogy egyszerűen döbbenetes a különbség ahhoz képest.

szőlő

"Fontosnak tartjuk, hogy ne kivágjuk azt, amit megöröklünk, hanem próbáljuk tovább vinni és életben tartani a régi állományt" – forrás: Bacsa Zsolt

Most már élő mikrobiológiai készítményekből van komplett sor, illetve ökológiai gazdálkodásban is alkalmazható természetes alapú készítményekből is rengeteg féle kapható. Ugyanakkor azt is el kell mondani: rengeteg forgalmazó kezdett el árusítani olyan termékeket, melyekre azt mondják, hogy ökoban használhatók, miközben eléggé határesetek, mert a Nébih engedélyezett készítményeket tartalmazó listáján nem is szerepelnek. Ezért nagyon fontos, hogy tudatosan keressék a megbízható készítményeket a termelők, ne úgy menjenek be, hogy légy szíves, valamit adj erre, meg arra. Inkább előtte válasszanak a listáról és kérjék kifejezetten azt a terméket. Nézzenek utána, mi az, amit megvásárolnak.

szőlő

Ha május-júniusban "elúszunk" a növényvédelemmel, az egész év egy küzdelem lesz – forrás: Bacsa Zsolt

Bacsa Zsolttól azt is megtudtuk: hivatalosan 3 év az átállási időszak, de valójában 4-5 év kell hozzá. Leginkább azért, mert nincs két egyforma év. Az egyik évben meleg és párás a tavasz, a másikban meleg, de száraz, más és más technológiát igényel, az azonban közös bennük, hogy ha már az elején nem sikerül jól megfogni a betegségeket, akkor az egész év küzdelmes lesz. Kell hát némi tanulóidőszak ahhoz, hogy összeálljon egy, pontosabban több technológia, ami aztán már sormintaként alkalmazható.


A termelő szerint május-június a kritikus időszak, akkor kell nagyon figyelni. Ha esik az eső, akkor nincs mese, lehet menni permetezni. A készítmények legnagyobb része kontakt szer, viszonylag kevés a felszívódó készítmény. Ezért nagyon felkészültnek kell lenni.

– Azt kell, hogy mondjam, a vásárlók örülnek annak, hogy vegyszermentes terméket kapnak. S a nagyobb városi piacokon hajlandóak ezt a minőséget meg is fizetni, kialakult már egyfajta hagyománya ennek – egyre többen keresik tudatosan a vegyszermentes portékát – tette hozzá végül.

Indexkép: Bacsa Zsolt