Sokan tartanak az őszi faültetéstől és ezért inkább tavaszra hagyják ezt a munkát, pedig a legjobb időszak a gyümölcsfák, a lombhullató díszfák és cserjék, a rózsabokrok és a szőlőoltványok ültetésére az október. Gondoljunk csak bele, mennyivel több a csapadék és mennyivel kevesebb a kártevő ilyenkor ősszel, mint tavasszal.
Az októberben ültetett csemeték gyökérágainak sebei a fagyok beállta előtt még begyógyulnak, és a talaj is képes már megvédeni a gyökereiket a fagyoktól és a kiszáradástól. A csemeték vegetációja tavasszal korán indul meg, a hajtó- és virágrügyek idejében ki fognak fakadni és a hajtások is óriási lendülettel fognak majd növekedni.
Ráadásul az októberben ültetett csemeték sokkal ellenállóbbak lesznek a betegségekkel és a kártevőkkel szemben is. Tehát semmi sem szól ellene, viszont nagyon sok érv szól mellette, hogy most vágjunk bele a gyümölcsfák és a rózsa ültetésébe. Mert ha van kertünk, akkor lehet gyümölcsfák nélkül élni, csak nem érdemes. És hasonló a helyzet a virágok királynőjével, a rózsával is. Úgyhogy, munkára fel!
Ne felejtsük el októberben elültetni a gyümölcsfákat, rózsákat. Fotó: Shutterstock
Erre ügyeljünk az októberi ültetésnél
1. Alaposan gondoljuk át, milyen célból szeretnénk fát ültetni a kertünkben. Ha szeretnénk szüretelni is róla, és nem csak a látványában gyönyörködni, és az árnyékában pihenni a nyári nagy melegekben, akkor mindenképp érdemes gyümölcsfa mellett dönteni. Ehhez érdemes tájékozódni, hogy melyik fának mik az igényei, és azoknak a mi kertünk vajon mennyiben felel meg. Tegyünk egy sétát a környékén, és figyeljük meg, melyik kertben milyen gyümölcsfák élnek, és mennyire érezhetik ott jól magukat.
Ezek után már csak azt kell jól felmérni, hogy mekkora helyre van szüksége a gyümölcsfának, és hol kaphat olyan helyet a kertünkben, ahol sem minket, sem a szomszédokat nem fogja zavarni még akkor sem, amikor már teljes méretében pompázik.
2. Mindig megbízható helyről vásároljuk a csemetéket, rózsákat, szőlőtőkéket. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a megfelelő körülmények között az adott növény jól fejlődhessen és jó minőségű és megfelelő mennyiségű termést hozhasson. A csemetéken van egy jeltábla, amelyen megtaláljuk az adott faiskola nevét és címét, továbbá a csemete fajtáját is. Fontos, hogy alaposan nézzük meg a csemetét és csak abban az esetben vásároljuk meg, ha egészségesnek, sértetlennek tűnik. Ügyeljünk rá, hogy se fagyott, se kiszáradt ne legyen a csemete, és ha lehet, minél egyenesebb legyen.
3. Az új fát soha ne egy régi fa helyére ültessük. Egyrészt azért, mert a régi fa helyén a talaj fertőzött lehet, másrészt azért, mert a régi fa már nagyon sok tápanyagot elhasznált a talajból, így az új fának nem sok jutna. Márpedig az új fának a fejlődéséhez rengeteg tápanyagra lesz szüksége.
4. A csemete részére ássunk egy legalább 120x120 cm alapterületű és 80 cm mélységű ültetőgödröt. Adjunk a talajhoz istállótrágyát, érett komposztot vagy komplex hatóanyagú műtrágyát. A facsemeték első, felszívó gyökerei ugyanis eleinte csak a jó minőségű, tápanyagokban gazdag talajban növekednek gyorsan. Érdemes a gödröt két héttel az ültetés előtt kiásni, majd a megforgatott földet visszatölteni, és ebbe ültetni a csemetét.
5. Ültetés előtt vágjuk vissza a csemete sérült gyökereit egészen az egészséges részekig. Érdemes a csemetét ültetés előtt egy napra vízbe állítani, hogy pótolja az elvesztett nedvességét.
6. Ültetéskor a csemete éppen olyan mélyen legyen a földben, mint ahogy a faiskolában állt, mert ha túl mélyre ültetjük, a gyökerei „befulladnak", vagyis nem erednek meg, de ha túl magasra ültetjük, akkor viszont sokkal jobban fenyegeti a fagyás és a kiszáradás veszélye.
7. Az oltványok szemzési helye észak felé nézzen, így kisebb lesz rá az esély, hogy a téli napokon a laza szövetű szemzési szövetegyüttes felmelegedjen. Ez azért veszélyes, mert éjszaka újra hideg lesz, és a hőmérsékleti különbségek miatt a szövetek elfagynak.
6. Ültetés után óvatosan tapossuk meg a földet a csemete körül, majd alaposan öntözzük be a gyümölcsfát vagy díszfát, és ne felejtsük el a tövét felkupacolni.
A gyümölcsfa ültetésénél nagyon fontos, hogy milyen talajban tud fejlődni a fa. Fotó: Shutterstock
7. Ahhoz, hogy a csemete megfelelő mennyiségű öntözővízhez jusson, nagy segítség, ha az ültetőgödör talajszinten lévő részét tányér alakúra formázzuk úgy, hogy annak felszíne a csemete törzse felé lejtsen. Így könnyebb lesz az öntözés, hiszen megfelelő irányba fog folyni a víz. Faforgácssal vagy szalmával takarjuk be a csemete körül a talajt, hogy megvédjük a gyors kiszáradástól, és a gyomok elszaporodásától.
8. Ha túlságosan vékony még a csemete, érdemes kikarózni, hogy egy nagyobb szél, vagy vihar esetén is a helyén tudjon maradni és még véletlenül se törjön el.
9. Az ültetés után kerítsünk sort a fa első metszésre, hiszen enélkül nem lesz szép a fa koronája. A metszést minden egyes fafajtánál másképp kell elvégezni, melynek mindenképp járjunk utána, mielőtt belefognánk. Ekkor tudjuk meghatározni milyen magas legyen a törzs, milyen szögben álljanak az oldalágak, milyen formájú legyen a korona, és milyen magas legyen a fa.
A fa magasságánál gyümölcsfa esetében vegyük figyelembe, hogy ha túl magasra engedjük növekedni, sokkal nehezebb dolgunk lesz a betakarításnál. De hasonló megfontolásból érdemes nem csak gyümölcsfák, hanem minden fa esetében körültekintőnek és előrelátónak lenni, hiszen mind a metszés, mind a permetezés esetében könnyebb dolgunk van, ha normál létráról még jól elérhető a fa teteje.
Mindenkinek sikeres ültetést!
_fill_100x75_0.jpg)
