Amikor itt a hideg idő, még a legszenvedélyesebb kertész is szívesen van bent, a meleg szobában. Ez persze nem is csoda, és túl sok kerti feladat sem hárul ránk ezekben a hónapokban. Így odabent álmodozunk róla, hogy miket és hova fogunk ültetni tavasszal. Ezalatt pedig a növényeink egy része nem érzi magát annyira komfortosan, mint mi.
Ugyanis, ahogyan az emberek, úgy az állatok és a növények is fázhatnak télen. A növények sajnos képtelenek arra, hogy a melegre húzódjanak a fagyok elől. Így hát, bizonyos növényeket nekünk kell megvédeni a zord hidegtől. Könnyebb a helyzetünk a cserepes növények esetében, hiszen őket könnyen fel tudjuk kapni, és egy fagymentes, védett helyen tudják átvészelni a telet. Azonban a növényeink többsége nincs ilyen kivételezett helyzetben, így őket odakint a kertben kell a lehető legjobban megóvni a fagy okozta károktól.
Kertünk növényeinek legnagyobb része a mérsékelt vagy a mediterrán klímához van hozzászokva. A négy évszak adta periodikus változás alakította ki az életciklusukat. Amikor tavasszal elmúlnak a fagyok, és a talaj kezd felmelegedni, megindul a vegetáció. Nyáron, a nagy melegben kulminál, majd ősszel, ahogy közeledik a tél, befejeződik ez az időszak, és a növények felkészülnek a téli, pihenő időszakra.
Mivel ilyenkor az élettevékenységük lecsökken, a nyári hónapokban felhalmozott tápanyagok segítségével át tudják vészelni a telet. Azonban némely növénynek nem árt, ha mi is besegítünk egy kicsit. De egyáltalán nem mindegy, hogy mit teszünk. Ha ugyanis nem jól védjük meg őket, még árthatunk is nekik.
Ezeket a növényeket védjük a fagyoktól
1. A gyümölcsfák nem kedvelik a fagyokat. A leginkább a kajszi- és az őszibarackfák vannak kitéve veszélynek. Jó megoldást jelenthet számukra a meszezés. A meszezés azoknál a gyümölcsfáknál nagyon fontos, amelyek már kora tavasszal kihajtanak. Ha ezeknek a fáknak a törzsét bekenjük mésztejjel, akkor a napsütés nem indítja be túl korán a tavaszi fejlődést, így a tavaszi fagyok nem károsítják az érzékeny virágokat.
A fügét sem árt megvédeni a hidegtől, különösen, ha még fiatal. Fotó: Pixabay
A meszezésnek az a titka, hogy a fehér felület hatására a napfény visszaverődik, a vékony, fehér mészbevonat így megakadályozza, hogy a fa szövetei a napsütéses, téli órákban felmelegedjenek, éjszaka pedig lehűljenek. Ez a folyamat ugyanis roncsolja az edénynyalábokat, és fagyrepedések, fagyfoltok keletkezését idézheti elő. A fehér törzsű fák tavasszal később melegednek fel, és 4–8 nappal később indul meg a nedvkeringésük is, tehát kevésbé vannak kitéve a tavaszi fagyok károsító hatásának.
Tavasszal a meszet nem kell eltávolítani a fáról, mert az eső le fogja mosni. A fák meszezése azért is hasznos, mert a mészréteg alatt el fognak pusztulni a különféle rovarok és gombák, a talajba kerülő mész pedig segít az elsavanyodott talaj mész tartalmát növelni.
2. Az ősszel ültetett és a fiatalabb csemeték esetében is szükség van a védelemre. A csemeték tövét érdemes 15-20 cm magas földkupaccal védeni. Azokra a fákra is érdemes odafigyelni, amelyek valamilyen károsodást szenvedtek korábban, vagy betegek. Az ősszel ültetett facsemeték jóval érzékenyebbek a hőmérsékleti változásokra, mint az idősebb gyümölcsfák vagy díszfák. Így ügyelni kell rájuk, hiszen akár egy ónos eső, akár egy erősebb vihar is kárt tehet bennük. A kár mértéke ráadásul egy fiatal gyümölcsfa esetében lehet olyan nagy, hogy a gyümölcsfa csemete nem fogja túlélni. A gyümölcsfák legérzékenyebb része a gyökérnyak, ezért nagyon hasznos a törzs felkupacolása.
3. Ha meg akarunk védeni egy növényt a hidegtől, akkor a tövét takarjuk be fűkaszálékkal, lombbal vagy éretlen komposzttal.
4. A füge egyre gyakoribb a kertekben. Ez a csodálatos mediterrán növény azonban igényel némi törődést, amikor közeleg a tél. Ha dézsában neveljük, akkor semmi másra nincs szükség, mint hogy védett, fagymentes, jól szellőző helyen vészelje át a telet. Azonban, ha kint van a kertben, érdemes akkor is megvédeni a téli fagyoktól, különösen, ha még fiatal fügebokorról beszélünk.
Ehhez a lombhullás után a fiatal bokrokat tekerjük körbe dróthálóval, melynek a belsejét töltsük fel szalmával, vagy falevéllel, majd egy erősebb kátrányos papírral fedjük le. Ha mégsem védtük meg, és elfagyott, ha idősebb bokorról van szó, túl fogja élni. Azonban, azzal legyünk tisztában, hogy ebben az esetben tavasszal a nulláról kell újra elindítani a nevelését.
Március végén, a fagyok elmúltával le lehet bontani a védőhálót a fügebokorról, hiszen ott sok kártevő talál magának búvóhelyet. Semmiképpen ne használjunk a takarásra műanyag fóliát, mert alatta a vesszők rügyei kipállanak és az ősszel megjelent gyümölcskezdemények is lehullanak.
5. A rozmaringot is érdemes védeni a fagytól. A cserepes rozmaringot vigyük védett helyre, míg a kiültetett rozmaring töveket nem árt a fügéhez hasonló módszerrel takarni.
6. A nemes rózsákat is óvni kell a hidegben. A nagyobb termetű parkrózsák, és a folyamatosan virágzó, úgynevezett floribunda és multiflora rózsabokrok nagyon jól bírják a fagyot, és így vannak vele a futórózsák is. Így őket nem szükséges védeni a hideg ellen. A nagy virágú bokorrózsákat, a tearózsabokrokat viszont védeni kell a fagyoktól.
Nem minden rózsa igényli a téli védelmet, de van, amelyiket meg kell óvnunk a fagyoktól. Fotó: Pixabay
Az ágaik alsó részét, ahol a metszés után megmaradó és hajtást fejlesztő rügyek vannak, úgy tudjuk megvédeni, ha felkupacoljuk, vagy feltöltögetjük a talajt. A töltögetéshez használhatunk nyers komposztot, istállótrágyát, vagy akár fakérget is. A minirózsákat sem szabad feltöltés nélkül hagyni, amikor itt a tél, hiszen nem viselik jól a fagyot.
A magas törzsű rózsák nagyon kevéssé védettek, hiszen a gyökérzet és a törzs az esetükben vadrózsa, ami teljesen fagytűrő, de a koronájuk nagyon is fagyérzékeny. A korona vesszőit úgy érdemes megvédeni, hogy az ágak közét kitömjük újságpapírral és a koronára ráhúzunk egy vízálló papírzsákot. A zsákot kössük össze alul, hogy megvédje a fagytól. Fontos, hogy távolítsuk el a leveleket és az elnyílt virágokat, mielőtt betakarjuk a koronát, hogy az ne rothadjon el és ne kerüljön veszélybe a különböző fertőzések miatt.
A futórózsákat úgy tudjuk legjobban megvédeni, ha befedjük az oltás helyét földdel. A fő hajtások alapját védhetjük lombbal, az ágakat pedig nádszőnyeggel vagy fenyőágakkal fedjük le. Nagy figyelmet igényelnek a dézsában, vagy cserépben nevelt rózsák. Mivel számukra igen kevés mennyiségű föld áll rendelkezésre, az sajnos nagyon gyorsan át is tud fagyni. Ekkor pedig a gyökér nem fog tudni kellő mennyiségű nedvességet felvenni, így ki fog száradni.
Ha van elég hely, akkor a legjobb megoldás, ha betesszük a cserepes növényeket a pincébe, vagy az előszobába, ahol nincs túlságosan nagy meleg. Ne hagyjuk kiszáradni a tél folyamán, de csak mérsékelten öntözzük. Ha mégsem tudjuk bevinni, akkor a legjobb megoldás, ha a dézsát vagy a cserepet szigetelt talajra tesszük és bevonjuk a külső réteget hőszigetelő anyaggal, például pokróccal.
Fontos, hogy a növények védelmét biztosító anyagokat mindenképp távolítsuk el tavasszal, amikor már nem kell tartani az éjszakai fagyoktól sem. Ha ezt nem tesszük meg időben, a fiatal hajtások el fognak sárgulni. Az eltávolítás ne történjen napos időben, hogy a rózsának ne kelljen túl hirtelen hozzászokni a fényviszonyok változásához.
Mindenkinek jó munkát és mielőbbi tavaszodást kívánunk!
