Az otthoni komposztálás során a konyhai és kerti hulladékot értékes erőforrássá alakíthatjuk, mely hasznos mikroorganizmusokban és tápanyagokban bővelkedik, ezáltal fokozva a talaj egészségét.

A komposztkészítés folyamata

Ahhoz, hogy a növényeink számára értékes komposztot készítsünk, csupán egy négyzetméternyi területre van szükségünk, ahol felhalmozhatjuk az anyagokat, de számos kertészeti szaküzletben vásárolhatunk különböző méretű komposztálóedényeket is. Ebben az őszi időszakban beletehetjük a komposztba a lehulló faleveleket és a levágott füvet is: jól keverjük össze ezeket, a bomlás szempontjából pedig jól jöhet, ha fűnyíróval, egyszerre aprítjuk össze őket. A levelek és fű alkotta keverék önmagában is nagyszerű, de konyhai hulladékkal (zöldségmaradványokkal, kávézaccal, tojáshéjjal stb.) tovább fokozhatjuk a komposzt tápanyagtartalmát.


Mi a különbség a hideg és a meleg komposztálás között?

Hideg komposzt

A hideg komposztálás a legelterjedtebb, legegyszerűbb módszer. A kerti és a konyhai hulladék felaprítva fokozatosan adagolható a komposztládába. A tartalmat néhány hetente érdemes átforgatni, ami így 6–12 hónap alatt lebomlik.

Hideg komposztálásnál szén és nitrogén kerül a levegőbe, a késztermék végül csak 20%-a lesz az eredeti térfogatnak. (Meleg komposztálásnál a térfogat változatlan marad.) A kupacot tartsuk távol a közvetlen napfénytől, lehetőleg árnyékosabb helyet keressünk neki.

komposztálás

A hideg komposztálás a legelterjedtebb, legegyszerűbb módszer – fotó: Shutterstock

A meleg komposzt

A meleg komposztálás a hidegnél gyorsabb folyamat, akár 18 nap alatt is végbemehet, azonban ez esetben oda kell figyelni a szén és a nitrogén optimális arányára. Ez esetben jó, ha zárt, hőálló tárolóról is gondoskodunk. Az igazán jó meleg komposztnak barna és zöld elemeket is tartalmaznia kell. Szénben kifejezetten gazdag barna anyag például az őszi falevél, a felaprított gally és a faforgács. Zöld nitrogénforrásként pedig a legjobb a levágott fű, a gyümölcs- és zöldséghulladék s az állati trágya.

Az összetevőket egyszerre, aprítva javasolt hozzáadni a komposztunkhoz, mert így szaporodnak gyorsabban a bomlásért felelő baktériumok és gombák, és ettől melegszik fel viszonylag rövid időn belül a kupac. A halmot érdemes hetente néhányszor átforgatni, hogy levegőzzön és ne melegedjen túl. Ellenkező esetben a forró környezet a jótékony mikroorganizmusokat is elpusztíthatja.

Ha megfelelően járunk el, a kupac eléggé felmelegszik ahhoz, hogy hatástalanítsa a gyommagvakat, a kórokozókat és más kártevőket.

A bomlás elősegítése érdekében a kupacot olyan nedvesen kell tartani, mint amilyen például egy kicsavart szivacs.

Ha biztosra szeretnél menni, használj hőmérőt is: amennyiben a hőmérséklet csökkenni kezd vagy nagyon felmelegszik, forgasd át egy kicsit a kupacot.

E módszer hátránya, hogy több erőfeszítést és nagyobb odafigyelést igényel, előnye viszont az, hogy nagyon gyorsan termel használható komposztanyagot.

Forrás: noklapja.hu