A lencse közkedvelt élelmiszer-alapanyag, de a hazai üzletek polcain szinte kizárólag ismeretlen hátterű külföldi, –főleg kanadai, etiópiai, kínai – termékeket találhatunk. Aki biztonságos, magyar lencsét szeretne vásárolni, annak szabályosan nyomoznia kell utána, sőt valószínűleg csak nagy nehézségek árán talál. A magyar lencsetermesztés szinte megszűnt – írja a demokrata.hu.
A hazai lencse vetésterülete azonban nagyon lecsökkent az elmúlt évtizedekben – fotó: pixabay.com
Kanada a világ legnagyobb lencsetermesztője és exportőre
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint a világ lencsetermése 2022-ben 6,65 millió tonna volt, ez 17 százalékkal több, mint a 2021-es 5,65 millió tonna. A növekedés annak ellenére is bekövetkezett, hogy a világ összes lencsetermő területe 2017-től 2022-ig 6,5-ről 5,5 millió hektárra csökkent.
Európa termelőként alig van jelen a globális lencsepiacon, így behozatalra szorul ebből az étkezésben és a takarmányozásban is jól használható haszonnövényből. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára ugyancsak a FAO adataira hivatkozott akkor, amikor a világ legnagyobb lencsetermesztő országairól beszélt: 2017-ben Kanada 2,46 millió, India 1,65 millió, az Egyesült Államok 413,5 ezer, Törökország pedig 340 ezer hektáron termelt lencsét. Európában Oroszország vezeti a sort a maga 217 ezer hektárjával, őt Spanyolország követi 36,5 ezer hektárral, majd Franciaország 15,5 ezer, Görögország pedig közel 8 ezer hektárral következik.
Az Európai Unió évente átlagosan 250 ezer tonna lencsét importál, főként Törökországból. Itt az összes termés 90 százalékát a vöröslencse adja. De érkezik lencse, – és ezt látjuk a hazai csomagolásokon is, – az USA-ból és még inkább Kanadából.
Kanada a világ legnagyobb lencsetermesztője és exportőre. A gond csak az, hogy az észak-amerikai országban csaknem 140 különböző génmanipulált élelmiszer van forgalomban. A nagy termesztők – főként az USA, Kanada vagy Kína – a GMO bajnokai. Azt pedig szintén nehéz elhinni, hogy Etiópiában vagy Marokkóban, ahol a legnagyobb nyugati multinacionális agrárcégek terjeszkedtek el, ne használnák a GM-technológiát, mint a modernitás szimbólumát és a lassan tízmilliárdosra duzzadó emberiség élelmezésének állítólagosan leghatékonyabb eszközét.
Jó volna hazai lencsét vásárolni
Ez nemcsak a GMO elutasítása tenné indokolttá, hanem a magyar termék hamisítatlan íze is. A hazai lencse vetésterülete azonban nagyon lecsökkent az elmúlt évtizedekben. Míg a két világháború között még tízezer hektáron termesztették Magyarországon, és az 1960-as évek közepéig fontos népélelmezési cikknek számított, később erőteljesen zsugorodni kezdett a termőterület, – a tervgazdálkodás a búzát, a repcét, a napraforgót, részesítette előnyben, arra hivatkozva, hogy ezeket lényegesen gazdaságosabban lehet termeszteni.
Magyarország már az 1970-es évektől kanadai és kínai lencsét importált. 1987-ben még történelmi csúcsot döntött a hazai lencsetermő terület mérete a maga több mint tízezer hektárjával, de 2002-ben ez a szám már ezer alá, 2008-ban pedig 50 hektárra csökkent, 2017-ben pedig már kevesebb mint 24 hektáron termesztettek lencsét hazánkban.
A lencse vetésterülete Magyarországon 2023-ban vármegyénként (hektár):
- Baranya: 1
- Győr-Moson-Sopron: 176
- Hajdú-Bihar: 1
- Jász-Nagykun-Szolnok: 35
- Nógrád: 18
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 1
- Veszprém: 14
- Zala: 2
- Összesen: 249
Több fajtája van, a magjuk lehet nagy, közepes és kicsi, a színük lehet zöld, barna, vörös, sárga vagy fekete – fotó: pixabay.com
Túlélés Nemesvámoson
Pásztor Miklós nemesvámosi gazda talán az egyik legjelentősebb hazai egyéni lencsetermesztő. A gazdacsaládba született férfi dédszülei, nagyszülei földművelők voltak, édesapja kertészként tevékenykedett. Az ő javaslatára fordult a lencse felé.
"Nemesvámos a feljegyzések tanúsága szerint már az 1880-as években lencsetermő vidék volt, jó a földje, a klímája. De aztán jöttek a kolhozok, és itt is inkább búzát, kukoricát vetettek. 1990-ben egyedüliként újrakezdtem itt a lencsetermesztést"– elevenítette fel a kezdeteket Pásztor Miklós, aki ma is azon a területen gazdálkodik, ami egykor az ükapjáé volt. Valamikor 160 hektáron termelt búzát, takarmányt, lovat is tartott.
Egészségi okokból később úgy döntött, hogy lassít a tempón, így ma már összesen csak 12 hektárt művel, amiből a lencse általában 4-5 hektárt tesz ki, de az idén mindössze kettőt.
Amikor hozzáfogott a lencsézéshez, a termést a veszprémi piacon értékesítette. Országszerte nagy az érdeklődés a nemesvámosi lencse iránt. Az aktuális termésből mindig félretesz valamennyit vetőmagnak, a többit pedig elsősorban postai úton küldi szét a megrendelőknek.
Bizonytalan a termésmennyiség: míg jobb évjáratokban egyetlen hektárról akár egy tonnát is be lehet takarítani, a tavalyi és az idei hozam messze elmaradt ettől.
Nehezíti a lencsetermesztést, hogy kifejezetten lencsére nincs támogatás
"A lencse mivel mérsékelten szárazságtűrő, az időjárási változások és szélsőségek, a hőhullámok és a száraz időszakok hatással vannak a lencse egyedfejlődésére is, illetve megnehezítik a növény termesztését. A lencse reproduktív fázisában kimondottan érzékeny a hőmérséklet növekedésére és a légköri aszályra, amely nemcsak mennyiségi veszteséggel, de minőségi romlással is járhat" – mondta a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, Mendlerné dr. Drienyovszki Nóra a lapnak.
Hozzátette: hazánkban jelenleg a két elismert, fajtaoltalommal védett lencsefajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, a Pinklevi és a Rézi, amelyeket a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézete nemesített. 2019-ben kaptak állami elismerést.
Nehezíti a lencsetermesztést, hogy kifejezetten lencsére nincs támogatás. A vetőmagvásárlást állná az unió, de számlát kell felmutatni arról, hogy a termelő megvásárolta a vetőmagot. A FAO adatai szerint Magyarországon 2017 óta nem folyik érdemi vetőmagtermesztés, bár 2022 óta a Debreceni Egyetem AKIT Nyíregyházi Kutatóintézetének őszi vetésű fajtái hozzáférhetők. Hagyományos tavaszi vetésű mag nincs a piacon, így Pásztor Miklós is a saját termését veti vissza.
"Zöldítés címén sem kapható támogatás a lencsére, pedig a gyökérzetén keresztül nitrogént pótol vissza a földbe, így javítja a talaj állapotát" – magyarázta a nemesvámosi gazda hozzátéve, hogy csak a területalapú támogatást tudja igénybe venni.
Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint itthon – elsősorban a nagyfokú ökológiai érzékenységük miatt – háttérbe szorult a magfehérje-pillangósok termesztése. Emellett nehezíti a helyzetet, hogy hazánkban még nem alakult ki a lencse stabil felvásárlói piaca, így bizonytalan az értékesítése, ráadásul az import termény két és félszer olcsóbb, mint a hazai, ezen az árszinten azonban nem tud termelni a hazai gazdálkodó.
Mégis van benne fantázia?
Mendlerné dr. Drienyovszky Nóra szerint mindenképpen változtatni kell a fehérjenövények támogatási gyakorlatán, és a lencsetermesztők számára is forrásokat kell nyitni. Ennek a növénynek élelmiszer-alapanyagként van távlata, így a vetésterület dinamikus növekedése várható, hiszen a szójatermesztő gazdaságok vetésforgójukba a lencsét is gond nélkül beilleszthetik, főként öntözött körülmények között.
"A lencse termesztésének jövedelmezőségét több tényező határozza meg: a termőterület, a fajta helyes megválasztása, a meghatározó művelési, technológiai módszerek megfelelő alkalmazása és nem utolsósorban a kiépített, jól bevált piaci kapcsolatrendszer. Az sem mindegy, hogy étkezési célra vagy vetőmagnak termesztjük-e. A lencse alapvetően viszonylag csekély ráfordítást igényel: ősszel egy műtrágyázás, egy tavaszi rovarirtás és betegségekkel szembeni védekezés. A mi őszi vetésű fajtáink vetőmagigénye hektáronként nagyjából 50 kilogramm, ebből másfél-két tonna termés lehet" – mondta Mendlerné dr. Drienyovszky Nóra hozzátéve, hogy az általuk nemesített őszi lencséből már vetettek néhányan. Úgy látja, nő az érdeklődés.
Az Agrárminisztérium a legfőbb problémát a hazai termelés gyenge versenyképességében látja, aminek ökológiai okai vannak, más növények ráadásul magasabb jövedelmezőséggel termeszthetők. A szaktárca szerint is fejleszteni kell a hazai termesztéstechnológiát, át kell állni nagyobb termésbiztonságú őszi vetésű fajtákra kell átállni, valamint integrációval, feldolgozóháttérrel szervezett termékpályát kell létrehozni: a kulcs a biztonságos eladás és a koncentrált, egységes minőségű árualap.
Az Agrárminisztérium hangsúlyozta, hogy bár valóban nincs célzott lencsetermesztési támogatás, több forrás más jogcímen lehívható. Ilyen például az alap-, az újraelosztó támogatás, a fiatal gazdák területalapú kiegészítő támogatása vagy a környezet- és klímavédelmi szempontból kedvező gazdálkodási módok alkalmazására ösztönző Agroökológiai Program.
A MAGOSZ is úgy véli, hogy célzott támogatások segítségével és a feldolgozókapacitás megteremtésével stabilizálni lehetne a lencse kereskedelmi pozícióit – különösen az őszi fajták termesztésével növelhető a termésbiztonság és a termőképesség.
A lencse értékei
A lencsének több faja ismeretes, ezek a Mediterráneumban, valamint Közép-Ázsiában honosak. Emberi fogyasztásra az étkezési lencse (Lens culinaris) alkalmas, amit már a kőkorszakban is tudatosan termesztettek, alapélelmiszerként.
Több fajtája van, a magjuk lehet nagy, közepes és kicsi, a színük lehet zöld, barna, vörös, sárga vagy fekete. Az időjárástól függően február végén, március elején vetik, és júliusban takarítják be.
Étkezési értéke jelentős, tartalmaz könnyen emészthető fehérjét, aminosavakat, keményítőt, magnéziumot, folsavat, foszfort, kalciumot, vasat, cinket, káliumot, továbbá jelentős mennyiségű, de alacsony glikémiás indexű szénhidrátot, valamint A-, B1-, B2-, B9-, B11-vitamint.
Hazánkban főként levest, főzeléket, salátát készítenek belőle, de jól használható megőrölve, lisztként is, többek között a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. A lencseliszt az indiai gasztronómia számos ételének a fontos alapanyaga. Magyarországon több tájfajta is ismert volt, például a Baranyai, a Francia, a Kalocsai, a Szigetközi, a Nagylétai.