Kanadában az Alberta Egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a repcetáblák szegélyeire ültetett és fenntartott fák nagyban hozzájárulhatnak a repce terméshozamának növeléséhez.
Ennek oka, hogy a fák lombkoronája tömegesen magához vonzza a zengőlegyeket, amelyek pótolhatatlan szerepet játszanak a beporzásban, és hatalmas terméskieséstől mentik meg a gazdákat.
A kutatók kimutatták, hogy a fás táblaszegélyek több mint 33-szor több zengőlegyet szállítottak a repceföldekre, mint a füves szegélyek.
A zengőlegyek jelenléte emellett a növényvédelemben is haszonnal jár, mivel lárváik többek között levéltetvekkel és tripszekkel is táplálkoznak, és ezzel jelentősen gyérítik a kártevők állományát.
A zengőlegyek a beporzásban és a növényvédelemben is nagy hasznot hajtanak – Fotó: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
Fentiek alapján érdemes részletesen tanulmányozni és a növénytermesztőkkel megismertetni a zengőlegyek beporzási tevékenységét, amely az ismertebb beporzók mögött háttérbe szorul, bár az utóbbiak a növényvédelemben nem játszanak szerepet, egyes parazita rovarok viszont irtják a kártevőket, de a beporzáshoz nem járulnak hozzá. Ezt a kettős hasznot a rovarok közül csak a zengőlegyek biztosítják.
A kanadai repcetáblák fás szegélyeinek példája arra is rámutat, hogy a beporzó rovarok védelmét és élőhelyeit akkor is biztosítani kell, ha az a haszonnövények területének csökkenésével jár együtt.
Forrás: ualberta.ca
_jpg_fill_540x300_0.webp "A szupermarketes mézek 80 százaléka hamisított?")
