A május közepére-végére érkező hirtelen jött, nagy mennyiségű csapadék gyakorlatilag pótolta az elmúlt néhány hónap alatt összegyűlt vízhiányt. Ez mindenképpen jó, de mint mindennek, ennek is megvan az árnyoldala.
Országszerte érkezett eső, de a mennyisége eltérő mennyiséget mutatott. Több helyről jégesőről is érkeztek hírek, és égszakadásszerű „özönvízről". A csapadék több napon is biztosította a 8-10-14 órás nedvességborítottságot, és ez a kórokozók egy csoportjának kimondottan kedvezett. A nedvesség (levélzeten, talaj felszínén) és a felmelegedés erős párolgást okozott, a relatív páratartalom elérte a 70-90%-ot, ami a gombabetegségeknek nagyon kedvezett.
Az alma- és körteültetvényekben folyamatos védekezés szükséges
Az alma- és körteültetvényekben a gyümölcsök fejlődése tart, most általában 2-3 cm-es méretűek. Almában a varasodás és a lisztharmat ellen is folyamatos védelem indokolt. A varasodás tünetei már a gyümölcsökön is megjelentek. A lisztharmatfertőzés főként a keleti országrészen emelkedett, egyre több a fertőzött új hajtás. Fajtaérzékenységtől, a korábbi védekezésektől és helyi körülményektől függően gyenge-közepes fertőzöttséggel van jelen a betegség.
Sokasodnak a levéltetvek az almafa hajtásvégein – fotó: Lepres Luca
Az almamoly rajzása emelkedő tendenciát mutat. A védekezés időszerű, ahol még nem tették meg. A zöld és a szürke almalevéltetű felszaporodása továbbra is jelentős (ahol nem védekeztek), közepes-erős fertőzés jellemző. Sok a besodródott hajtásvég. A fertőzött és nem kezelt ültetvényekben a vértetűtelepek növekedése, a kártevő felszaporodása folyamatos. Általában még gyenge mértékű a fertőzöttség, de figyelni kell a kártevőre. A levélaknázómolyok repülése hektikus, ültetvényenként eltérő. Csak a helyi megfigyelésekre lehet hagyatkozni.
A kajsziban fertőz a monília
A kajszisokban már megkezdődött a korai fajták szürete, a későbbieken pedig szépen gyarapodnak a gyümölcsök, elérték a ~4-5 cm átmérőt.
A moníliás gyümölcsrothadás terjed a kajsziban is – fotó: Lepres Luca
A sztigminás levéllikacsosodás-betegség tünetei a gyümölcsökön egyre gyakoribbak, a betegség gyorsan terjed a fertőzéséhez kedvező időjárásban. Jelenleg közepes erősségű fertőzésről beszélhetünk. Emellett a moníliás gyümölcsrothadás is fertőz, ahol még van elég idő a betakarításig, ott érdemes védekezni. Természetesen az élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelembevételével.
A meggyet is károsítja a monília, de kevés lehetőség van a védekezésre
A cseresznyére és a meggyre fajtától függően a gyümölcsnövekedés, színeződés, érés kezdete a jellemző. Meggyen is megtalálhatóak a moníliás hajtás- és virágszáradás tünetei, ajánlott a fertőzött hajtások eltávolítása. A korai fajták gyümölcse a sok esőnek és jégnek köszönhetően kirepedt, és félő, hogy a sebzéseken keresztül itt is fertőz a moníliás gyümölcsrothadás. Védekezésre kevés lehetőség van, hiszen szedés közben már nehéz megfelelő, rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező készítményt találni.
A fekete cseresznyelevéltetű-kolóniák az esők ellenére szaporodnak a hajtások csúcsán. A védekezés szükségszerű, hogy a termés menthető része ne legyen mézharmatos; ezáltal eladható, fogyasztható maradjon.
A cseresznyelégy rajzik és tojást rak. A védekezés szükséges a nyüves termés megelőzése érdekében, de ez esetben is egyeztessük össze a szüret tervezett időpontját és az alkalmazott készítmény előírt várakozási idejét!
Színesedik a cseresznye, permetezni kell a cseresznyelégy ellen – fotó: Lepres Luca
A szőlőben megjelentek a lisztharmat első levéltünetei
A szőlő az utóbbi időszak meleg időjárásának köszönhetően gyorsan kivirágzott. Így még mindig tartja 2-3 hetes fejlődésbeli előnyét. Ez egy érzékeny állapot, amikor kombinált, megelőző védekezést szükséges. A lisztharmat első levéltüneteit már felfedezték több borvidéken, melyek a korai bogyófertőzés kiindulási pontját adhatják, ha nem lépünk időben.
A peronoszpóra tünete ugyan még nem jelent meg a szellős lombozatnak és magas UV-sugárzásnak köszönhetően, de a megelőző védekezés továbbra is ajánlott. Illetve a meleg, nedves és párás időjárás a feketerothadásnak is kedvező, így arról se feledkezzünk meg a készítmények kiválasztásakor. A feketerothadás elleni kezeléseket a teljes virágzástól az azt követő 6-7 hétig szükséges elvégezni.
Őszi búzában is több betegség is indokolttá teszi a védekezést
Őszi búzában a lisztharmat gyenge-közepes erősségű fertőzése fordul elő, ami felfelé terjed, már a felső levélemeleteken is megjelentek a tünetek. Igaz, a folyamatos esőzések a betegség terjedésének nem kedveznek, de a páradús mikroklíma igen. A leveken továbbá a vörösrozsda tünetei erősödtek, és habár a búza már belépett a tejesérés szakaszába, a csapadékos időjárás közepette még mindig indokolt a kalászfuzáriózis elleni védekezés.
Erősödik a vörösrozsda-fertőzés a búzaállományokban – fotó: Lepres Luca
A napraforgóban a fekete répalevéltetvek betelepedése megkezdődött. Így folyamatos szemle indokolt, és a védekezés szükségessége egyéni mérlegelést igényel. Míg a kukoricában a barkók kártétele már kevésbé számottevő, inkább a vadak gyérítik az állományt. A csapadékos időszak utáni gyors fejlődés nemsokára kiküszöböli ezt a problémát, viszont következtében a gyomosodás erősödhet fel.
Vadak lakmároznak a zsenge kukoricából – fotó: Lepres Luca
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
