Így legfőbb eszközük a termesztéstechnológia maradt. A jól megválasztott módszerekkel és termékekkel végrehajtott növénytermesztés a jelenlegi költségek és terményárak mellett is nyereséges lehet. A technológia tavaszi tervezésekor felmerülhet a kérdés, megéri-e lombtrágyázni?
A gazdaságosság megítéléséhez főbb szempont a lombtrágya ára, a kijuttatás költsége, és az azzal előállított többlettermés értéke. Először is nézzük a lombtrágya árát: elsődleges szempont a termék kilónkénti, literenkénti ára. Ez sokszor csalóka lehet, mert kiderülhet, hogy az olcsó termékben kevés a hatóanyag, vagy szinte csak nitrogén van benne, ami sok esetben valójában oldott formájú karbamid. Aztán az is előfordulhat, hogy az ár az összetételhez képest reális ugyan, de 20-50 liter kell belőle hektáronként. Mindenképp érdemes tovább lépni, és megnézni, mi van az ár mögött!
Búza lombtrágyázása – fotó: Yara Hungária Kft.
Második szempont a hektárdózis. Ez szorosan összefügg azzal, hogy mennyi a benne lévő hatóanyag mennyisége, milyen a tápelem-összetétele és mi a tápelemek aránya. Alacsony hatóanyag-tartalmú termékből a kívánt és látványos hatás eléréséhez magasabb hektárdózisra van szükség. Fontos szempont, hogy a dózis mennyire van összhangban az adott növény igényeivel mind összetétel, mind mennyiség tekintetében. Az egységár és a hektárdózis alapján a hektárköltség kalkulálása egyszerű művelet.
Ugyanakkor ezt a számítást érdemes kiegészíteni az egy hektárra jutó hatóanyag árának kiszámításával is. Ezzel a számolással kapjuk a legreálisabb képet, hogy az adott pénzért mennyi hatóanyagot veszünk és annak mennyi az egy hektárra jutó költsége. A hatóanyagok számolásánál, összehasonlításánál különösen ügyelni kell a gyártók által megadott mértékegységek egyezőségére és a hatóanyagformákra, pl. S vagy SO3.
A lombtrágyázás a mai növénytermesztésben nélkülözhetetlen – fotó: Yara Hungária Kft.
Különbséget kell tenni a komplex hatóanyagtartalmú, a növényspecifikus és a mono lombtrágyák között. Ár-érték arányban a magas hatóanyagot tartalmazó, növényre szabott összetételű termékek érik meg a legjobban. Ezekből az alacsony hektárdózis mellett is kielégítő mennyiségű tápelem juttatható ki. A mono termékekből is előállítható a kívánt összetétel, de figyelembe kell venni, hogy a keverék instabil lehet és ár-értékben sem biztos, hogy kedvezőbb a végeredmény.
Növényélettani szempontból is kedvezőbb a komplex, vagy a növényspecifikus összetétel. Ezekben a termékekben a különböző ionok között lehetséges antagonizmus miatti káros következmények nem alakulnak ki. Az összetett termékek szakszerű felhasználás esetén nem perzselő hatásúak, míg a külön-külön alkalmazott vegyületek oldatai esetén ez a kockázat nagyobb.
A kijuttatás általában nem igényel külön beruházást, mert a meglévő permetezővel kijuttathatók. Sok esetben külön munkafázist sem jelent, mert a növényvédő szerekkel együtt juttatják ki a tápanyagokat, így külön költséget nem jelent a permetezés.
A lombtrágyázással – de említhetnénk a műtrágyákat is – elérhető terméstöbblet meghatározása komplexebb kérdés. A gazdaságosság legfőbb értékmérője, hogy az önköltsége mellett mennyi terméstöbbletet generál. A levélen keresztül felvehető tápanyagok hatása sok körülménytől függ, vannak szélsőértékek, kiugróan magas többletek és vannak minimális eredmények is. Ezzel minden, növényre gyakorolt külső hatásnál (növényvédő szerek, biostimulátorok, műtrágyák stb.) számolni kell.
A lombtrágya akkor lesz gazdaságos, ha hatékony, ha valóban termésnövelőként működik. A hatékonyság egyik tényezője maga a lombtrágya kémiai és fizikai tulajdonságai. A termék koncentrációja, összetétele, formulázottsága, kémiai formája sokat számít. A hatékonyság másik tényezője a növény és annak fiziológiai tulajdonságai: levél kora, felszíne, a felszín nedvessége, sztómák száma, tápanyag-ellátottsága, növekedési fázisa.
Vannak olyan növények pl.: repce, mustár, amelyeknek a tápanyag reakciója nagyon jó, azaz igen csekély tápanyagtöbblet hatására is terméstöbblettel reagálnak. Az eredményesség harmadik tényezője a környezet: hőmérséklet, fényerősség, páratartalom, szárazság, tápanyagstressz. Mindezek apró összetevői a sikeres lombtrágyázásnak.
A lombtrágyák gazdaságosságának megítélésénél számításba kell venni, az olyan esetet, amikor hatékonyan csak a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás jöhet szóba. Aszályos időszakban kiadott komplex lombtrágya akár 8-10 napot is jelenthet a növény túléléséhez. Ez lehet az egyik legnagyobb eredmény.
A mikroelemhiányok megelőzésének és kezelésének leggyorsabb és legeredményesebb módja a lombtrágyázás. A lombon keresztüli táplálás közvetett hatásait is számításba kell vennünk, pl. a gyökérképzés erősítését, vagy az ellenállóképesség javítását. Nem hanyagolható el a minőségre gyakorolt hatás, pl. gabonánál a kénpótlás a fehérjenövelésre, vagy almánál a kalciumpótlás a tárolhatóságra hat pozitívan.
A lombtrágyázás a mai növénytermesztésben nélkülözhetetlen technológiai elem. Számos tényező mérlegelése alapján dönthetjük el mikor, mivel és hogyan alkalmazzuk ezt az eljárást és megéri-e. Számításba véve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a talaj tápanyagkészletének kimerülését, a szilárd műtrágyázás esetleges hiányosságait, a tápanyag-hiánytünetek gyors orvoslási lehetőségét mindenképp érdemes a ráfordítások hatékonyságát lombtrágyával növelni.
Tóth Milena
+36 30 883 0731
