Ha kisebb mértékben is, mint az előzőek, az utolsó tavaszi hónap középhőmérséklete is meghaladta a sokévi átlagot, így folytatódott az átlagosnál enyhébb, melegebb hónapok múlt év júliusa óta tartó sora.
A havi középhőmérséklet májusban az ország nagy részén 1 °C körüli mértékben haladta meg a sokévi átlagot, ennél nagyobb, 2 °C körüli eltérések főként a Dunántúlon és az Alföld déli részén fordultak elő, ahogy az alábbi térképen látható.
A májusi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet
Ugyanakkor meglehetősen kiegyensúlyozott volt hőmérsékleti szempontból ez a hónap. Bár nem volt egyhangú az időjárás, szélsőséges felmelegedések vagy lehűlések nem zavarták a növényfejlődést. A hőmérséklet jellemzően mind napközben, mind éjszakánként meghaladta a sokévi átlagot, de az eltérés általában 5 fok alatt maradt. Hidegebb éjszakák főleg a hónap közepe felé, a „fagyosszentek" idején voltak, de ekkor is csak 4-5 napra és – legtöbb helyen – csupán 2-3 °C-kal csökkent az átlag alá a hőmérséklet, amit a mellékelt grafikon is mutat.
A májusi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – ábra: MeteoPlaza
A hónap folyamán mért legmagasabb hőmérséklet 30,8 °C volt, ami két napon is előfordult, 25-én a Csongrád-Csanád vármegyei Derekegyházon, 27-én a Pest vármegyei Dabason regisztrálták. Ez az érték nemcsak az eddig ezeken a napokon mért legmagasabb értékeknél alacsonyabb 3-4 fokkal, de még az idei áprilisi maximumtól is közel 1 fokkal elmarad. Ezeken a napokon az ország túlnyomó részén 25 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, de a 30 fokot csak az Alföld legmelegebb tájain haladta meg néhol.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. május 27-én – ábra: MeteoPlaza
A meteorológiai állomásokon mért legalacsonyabb hőmérséklet májusban -0,7 °C volt, amit éppen a „fagyosszentek" idején, Szervác napján, 13-án regisztráltak a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nyírtasson. Ez az érték több mint 3 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, amit a 2020. május 13-án, Zabarban mért -4,1 °C jelent.
Az ország nagy részén ugyanakkor fagymentes volt ez az éjszaka is. Sőt, annak ellenére, hogy a felszín közelében erősebben lehűlt a levegő, talajmenti fagy csak kevés helyen, főleg a Nyírség és az Északi-középhegység fagyzugos területein fordult elő. Az ország túlnyomó részén azonban nem csökkent 3 °C alá a hőmérséklet a 2 m-es magasságban, ahogy a 4. ábrán is látható, ezeken a területeken még a talaj közelében sem lehetett fagy.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. május 13-án – ábra: MeteoPlaza
Az előző hónapok sokfelé igencsak csapadékszegény időjárása után májusban az ország közel felén az átlagosnál több esett, ugyanakkor az eloszlás igen egyenlőtlen volt, nagy területre lényegesen kevesebb jutott az aranyat érő májusi esőből. A Dunántúl nyugati és déli vármegyéiben, a Duna–Tisza köze északi, valamint az Északi-középhegység középső részein összefüggően nagy területen 60 mm-t meghaladó mennyiséget regisztráltak, Vas és Zala vármegyék jelentős részén a 100 mm-t, sőt Iklódbördőce térségében a 150 mm-t is meghaladta a havi csapadékösszeg, ugyanakkor a Tiszántúlon többfelé 30 mm alatt maradt, sőt néhol, például Körösladány környékén a 20 mm-t sem érte el, ahogy a mellékelt térképen is látható.
A májusi csapadékösszeg 2024-ben – ábra: MeteoPlaza
Az áprilishoz hasonlóan májusban is a hónap első fele volt a szárazabb. Az első napokban, 2-án, 3-án az ország délnyugati harmadán hozott esőket egy mediterrán ciklon frontrendszere, ott sokfelé esett 10 mm-t meghaladó mennyiség. A középső területeken lényegesen kevesebb, északkeleten egyáltalán nem esett ezeken a napokon. 7-én, 8-án többfelé volt ugyan eső, de jellemzően 10 mm-nél kisebb mennyiségű csapadékot hoztak. Az ország jelentős részén 5 mm-nél kevesebb csapadékot regisztráltak az első két hétben.
A 16-án, 17-én átvonult frontrendszer gyökeres változást, országos esőt hozott. Ezt követően tartósan száraz idő nem alakult ki, szinte mindennap voltak kisebb-nagyobb területen záporok, zivatarok. A havi csapadékmennyiség több mint háromnegyede május második felében esett. Az utolsó nap is esős volt, nyugaton és északon kiadósabb mennyiség esett, ezzel együtt a havi csapadékmennyiség területi átlaga a sokévi átlag körül, kevéssel afelett alakult a hó végén, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
A májusi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – ábra: MeteoPlaza
A talaj nedvességviszonyainak alakulásában természetes módon megjelentek a csapadékviszonyokat jellemző óriási tér- és időbeli különbségek. Az első hetek sokfelé igen száraz időjárásának hatására a legszárazabb vidékeken – az Alföld jelentős részén és a főváros környékén – 30% alá csökkent a felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya, míg Vas és Zala vármegyék határ menti régióiban 60% felett maradt.
A későbbi esők hatására fokozatosan javult a helyzet, a hónap végén az ország nyugati és északi vidékein sokfelé 80% fölé emelkedett a nedvességtartalom ebben a rétegben, sőt átmenetileg telítődtek a felső talajrétegek, 50% alatti értékek csak a Tiszántúl déli részén és a Duna–Tisza köze legdélebbi területein voltak jellemzőek.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. május végén – forrás: HungaroMet
A mélyebb talajrétegekben nem csökkent jelentősen a nedvességtartalom. A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya tükrözi a csapadékbevételben mutatkozó óriási eltéréseket. A csapadékosabb nyugati és északi vidékeken 40 mm alatt maradt, míg a legszárazabb vidékeken, az Alföld déli részein meghaladta a közel kéthavi átlagos mennyiségnek megfelelő, 110 mm-t a hónap végén.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. május végén mm-ben – forrás: HungaroMet
Az átlagosnál gyakran melegebb, időnként kifejezetten kora nyárias idő, a viszonylag kiegyensúlyozott hőmérsékleti viszonyok kedvezőek voltak a legtöbb növény fejlődése szempontjából. A legmelegebb napokban sem volt hőstresszt okozó kánikula, és a nagy területen, komolyabb károkat okozó késő tavaszi fagyok is elmaradtak legtöbb helyen.
A „fagyosszentek" idején azonban kisebb körzetekben – főként a Nyírségben és az Északi-középhegység fagyzugos völgyeiben – talajmenti fagyok tizedelhették meg a kiültetett palántákat, fagyra érzékeny lágyszárúakat. A hónap elejének sokfelé igen száraz időjárása ugyanakkor komolyan hátráltatta sok növény fejlődését.
A tavaszi vetésű kalászosok, a még viszonylag fejletlen kukorica- és napraforgó-állományok főleg az Alföldön és a Dunántúl északi részein sínylették meg az aszályt. A hónap második felében érkező esők legtöbb helyen mérsékelték a vízhiányt, azok a növények, melyek nem szenvedtek el visszafordíthatatlan károsodást, ismét gyors fejlődésnek indultak. Az őszi gabonaféléknél, repcénél segítették a szemnövekedést, a kapások gyarapodása is felgyorsult.
A meleg, gyakran csapadékos idő ugyanakkor kedvezőbb feltételeket teremtett számos növénybetegség terjedéséhez, így a hónap második felében nagyobb szükség volt a növényvédelemre. Sajnos ez a május sem telt el hevesebb, felhőszakadással, jégesővel, viharos széllökésekkel járó, hevesebb zivatarok kialakulása nélkül, ezek azonban csak kisebb körzetekben okoztak károkat.
Indexkép: Shutterstock
