Egy viszonylag ismeretlen, kiforratlan területről beszélünk, amikor a permetező drónok munkáját befolyásoló körülményekről van szó. Bármennyire látványosak és magabiztosnak tűnnek az ilyen szolgáltatást hirdetők, az igazság az, hogy meglehetősen gyerekcipőben jár a drónos permetezés – írja a nak.hu cikksorozatának hetedik részében.

drón

A növényvédelmi szolgáltatásnak két ismert sarokpontja is van:

  • az időzítés – ezt a legnehezebb befolyásolni. Gyakori, hogy a szolgáltató akkor jön, "amikor odaér". Munkacsúcsban ez lehet délután 2 órakor, 35 fok melegben, ami nem ideális a növényvédelmi munkákhoz.
  • a permetlé-mennyiség – a szolgáltatónak az az érdeke, hogy minél több területet kezeljen. A nagyobb permetlé-mennyiség csökkenti a teljesítményt. A gazdának pedig az az érdeke, hogy az optimális permetlé-mennyiséggel történjen a kezelés.

A drónos permetezés kapcsán még felmerülnek egyéb kérdések is:

  • a munkamagasság – a növényállomány tetejétől számolva a 2 méteren végzett kezelés a legideálisabb. A munkavégzés magasságának növelésével nő a munkaszélesség, ezzel együtt nő a teljesítmény. Viszont a munka minősége ezzel együtt drasztikusan romlani kezd, az elsodródás kockázata pedig nő.
  • a munkasebesség – a drónos kijuttatás pártolói a kis permetlé-mennyiséggel történő megfelelő fedettség megvalósulását gyakran indokolják azzal, hogy a drón rotorjai által keltett légáram „benyomja” az állományba a permetlevet – írja a nak.hu
  • a drónról történő permetezésre alkalmas napok száma – egy évben ez körülbelül 100-130 nap, az időjárási viszonyoktól függően. Nem csak a szélsebesség lehet korlátozó, hanem a páratartalom, illetve a nyári hőség is jobban csökkenti a drónos kijuttatásra alkalmas időszakot!
  • az éjszakai permetezés – drónnal sokkal egyszerűbb éjszaka permetezni, mint bármelyik másik eszközzel, emiatt jelentősen nő a permetezésre nyitva álló „időablak”. Kockázatok azonban itt is felmerülhetnek:
    • a harmattól nedves növényzetről könnyebben lecsuroghat a permetlé
    • egy műszaki meghibásodás esetén nagyobb a károkozás kockázata, mint nappal, hiszen a drónpilóta nem látja az eszközt, korlátozottabb lehetősége van a beavatkozásra
    • a repülésfigyelő személy nehezen tudja ellátni a feladatát (pl. nagytestű vadak mozgásának figyelése a kezelt területen és környezetében)

Többször felmerült az éjszakai permetezés mellett, hogy a méhek védelme érdekében jobb éjszaka permetezni. A „méhkímélő technológia” néven ismert eljárás lényege, hogy este (és nem éjszaka!) permetezünk: a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet leghamarabb megkezdeni a kezelést, de csak akkor, ha a méhek napi aktív repülése már befejeződött. Meleg nyárestéken lehetséges, hogy nem ülnek el a méhek, erre figyelni kell. 23 óráig pedig be kell fejezni a kezelést, hogy legyen elég idő a hatóanyag lebomlására reggelig. És csak olyan készítménnyel működik, amelyiknek az engedélyokirata erre kifejezetten lehetőséget ad – olvasható a nak.hu cikkében.

Éjjel, a 23 óra utáni időszakban virágzó állományban csak olyan növényvédő szerrel lehet munkát végezni, amely méhveszélyességi besorolása „méhekre nem jelölésköteles”!

Szolgáltatás esetén a felelősség többnyire a szolgáltatóé. Az illegális tevékenység alkalmazása azonban az azt igénybe vevő személy felelősségre vonását is eredményezi! Tehát hiába mondja a szolgáltató, hogy vállal minden esetleges következményt, ez nem így működik! – hívja fel a figyelmet a cikk szerzője, majd hozzáteszi, hogy akkor járunk el helyesen és biztonságosan, ha a szolgáltatási tevékenység során egy szakember (növényorvos) felügyeletére bízzuk a munkát.

Ennek több oka van:

  • ő fogja minden szakmai vetületét ismerni az eljárásnak
  • légi növényvédelem alkalmazása során jogszabály szerint kötelező
  • a szolgáltatás során is kötelező (ha I. kategóriás növényvédő szert juttatnak ki mindenképpen, ha II-III-as kategóriát, akkor elég a növényvédelmi technikus is, de kizárólag földi kijuttatás esetén)