Egy közép-európai átlagember csak azt tudja a lámákról, hogy ezeket a banánfülű és hosszú szempillájú állatokat Dél-Amerikában a gyapjukért tenyésztik. Az viszont sokkal ismertebb, hogy az emlősök immunrendszere (az embert is beleértve) úgynevezett „antitesteket" termel, amelyek a kórokozókhoz kötődve fellépnek a fertőzések ellen – írja a geneticliteracyproject.org

láma

A kritikus vegyületek termelését a lámáktól előbb-utóbb el lehet tanulni – fotó: pixabay.com

Ezeknek az antitesteknek a felerősítését szolgálja a humán gyógyászatban a kórokozó gyengített változatának a beteg szervezetbe való beoltása.

Azt azonban csak az állattenyésztéssel behatóan foglalkozók tudhatják, hogy a lámák (és a tevefélék családjába tartozó egyéb állatok) a normál antitestek mellett jóval kisebb méretű antitesteket, úgynevezett „nanotesteket" is termelnek, amelyeknek az egészségvédő hatása olyan erős, hogy azok szintetikus változatait már humán gyógyszerként is használják olyan betegségek kezelésére, amelyekre ismert gyógymód egyelőre nincs.


A nanotestek gyógyhatásának igazolására a belga Biotalys vállalat kutatói a növényeken szürke penészt képező és a szőlőtermesztésben óriási károkat okozó Botrytis gomba fertőzéseit vizsgálva azonosították a gombának a növényekbe való behatolásáért felelős génjét, és azzal egy lámát oltottak be.

Az eredmény a kutatókat is meglepte, mivel a láma a fertőzés kivédésére olyan vegyületeket termelt, amelyek megakadályozták a gomba kártételét.

A belga szakemberek meg vannak győződve arról, hogy a kritikus vegyületek termelését a lámáktól előbb-utóbb el lehet tanulni, és azok szintetikus úton való előállítása fontos eszközt ad a növényvédők kezébe.