Mindenki egészséges növényeket szeretne látni a kertjében, de a legnagyobb törődéssel gondozott veteményest is rövid idő alatt tönkre tehetik az elszaporodó kártevők. Van, aki a „vegyi fegyverekre" esküszik az ellenük való harcban, míg mások a természet erejében bíznak, és kihasználják az egyes növények kedvező tulajdonságait.
A permetszerekkel történő növényvédelem sokféle előnnyel jár, gyorsan elpusztítja a kártevőket és megszünteti a betegségeket, sokan azonban ódzkodnak tőle és inkább a természetesebb védelemben bíznak – írja a tudas.hu
Ültessünk a paradicsompalánták közé körömvirágot. A körömvirágból áradó erős illat elriasztja a levéltetveket – fotó: pixabay.com
Átgondolt növénytársításokkal elriaszthatjuk a kerti kártevőket és nincs szükség permetezésre sem
A kertészkedésben a növénytársítások alkalmazása az egyik legősibb és leghatékonyabb módszer, aminek az a lényege, hogy bizonyos növények egymáshoz közel történő ültetése pozitívan befolyásolja a növekedésüket. Az ökológiai kertészkedés fontos elemét képező növénytársításoknak köszönhetően a kertészek megnövelhetik a terméshozamot, javíthatják a talajminőséget és mérsékelhetik a kártevők és betegségek okozta károkat.
Ahhoz azonban, hogy a növénytársítások sikeresek legyenek alapos tervezés szükséges, pontosan ismerni kell az egyes növények igényeit, és meg kell találni azokat a kombinációkat, amelyek harmonikusan képesek együttműködni.
Mivel minden kert más és más célszerű a különböző társításokkal kísérletezgetni és megfigyelni, melyek azok, amelyek a legjobban működnek az adott körülmények között. A talaj kimerülésének megelőzésében és a betegségek terjedésének megakadályozásában a vetésforgó alkalmazása is segíthet.
A három nővér módszer
A Három nővér módszerét az észak-amerikai őslakosok már évszázadokkal ezelőtt alkalmazták a növénytermesztésben. A módszer lényegét egy példán keresztül érthetjük meg a legjobban: kukoricát, babot és tököt ültetnek egymás közelébe. A kukorica magasra nő, ezzel támaszt nyújt a babnak, miközben a bab nitrogént köt meg a talajban. A tök a széles leveleivel leárnyékolja a talajt, ezzel gátolva a gyomok növekedését és megtartva a nedvességet.
A kukoricát kell legelőször elvetni, hogy elég magas legyen akkorra, mire a babot vetjük. Amikor a kukorica már eléri a 15-20 centiméteres magasságot, el lehet vetni a babot és a tököt is. Míg a babot a kukorica szára mellé kell vetni, addig a tököt a kukorica és a bab köré. Lényeges, hogy a vetés során tartsuk a megfelelő távolságot az egyes növények között, így mindegyikük elegendő fényhez, vízhez és tápanyaghoz juthat. A kukoricát 30-40 centiméter távolságra ültetik egymástól, a babot közvetlenül a kukorica mellé vetik, míg a tököt körülbelül 1 méteres távolságra, hogy legyen elegendő helye a terjedéshez.
Kapor vetésével olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek előszeretettel fogyasztják a levéltetveket – fotó: pixabay.com
Kapor, kamilla, uborka
Számos előnnyel járhat a kertben a kapor, a kamilla és az uborka egymás közelében ültetése is. A kapor illóolajai természetes rovarriasztók, az erős illata elriasztja az uborkát gyakran támadó kártevőket, ezzel megelőzhető az uborka károsodása és indokolatlanná válik a kémiai növényvédő szerek használata. Emellett a kapor gyökerei olyan anyagokat bocsátanak ki, amelyek segítik az uborka növekedését.
A kamilla természetes gombaölő hatással rendelkezik. Ültetése segíthet megakadályozni az uborkát támadó gombás betegségek elterjedését, például a lisztharmatot. A kamilla illóolajai és egyéb hasznos vegyületei gátolják a gombák fejlődését és terjedését. A kamilla gyökérváladékainak is van haszna: elősegítik az uborka egészséges növekedését, javíthatják az uborka ízét, serkentik a tápanyagok felvételét.
A kapor, és a kamilla virágai még az olyan hasznos rovarokat is vonzzák, mint például a méhek és a parazita darazsak. Ezek a rovarok nemcsak a beporzást segítik majd elő, hanem a kártevők természetes ellenségeiként csökkentik azok populációját is a kertben.
Természetes légyriasztók
Természetes módon csökkentheti a kártevők okozta károkat és javíthatja a kert termelékenységét a hagyma és a sárgarépa együttese. A hagyma illata és kénvegyületei elriasztja a sárgarépalégy (Psila rosae) nőstényeit, amelyek a sárgarépa gyökerébe rakják le petéiket. Hasonlóképpen, a sárgarépa illóolajai elriasztják a hagymalégy (Delia antiqua) nőstényeit (zavarják a hagymalégy tájékozódását), amelyek a hagyma gyökérzete közelében rakják le petéiket.
Az is fontos szempont, hogy a hagyma és a sárgarépa gyökérzete eltérő talajrétegekből veszik fel a tápanyagokat, így csökkenhet a tápanyagokért folytatott verseny és javulhat a talaj tápanyag-egyensúlya. A hagymát és a sárgarépát úgy vessük, hogy megfelelő távolságot tartsunk közöttük, így mindkét növény elegendő fényt, vizet és tápanyagot kap. Erre jó módszer, ha a hagymát és a sárgarépát váltakozó sorokban ültetjük.
A zeller és a káposzta olyan gyökérváladékokat bocsátanak ki, amelyek hatékony segítséget jelenthetnek a talajban található patogének elleni védekezésben – fotó: pixabay.com
A gombaölő zeller
Ha a zeller és a káposzta egymás mellé kerül a kertben, akkor az mindkét növény számára sok előnyt nyújthat. A zeller erős illatú növényként elriaszthatja a káposztát károsító rovarokat, például a káposztalepke hernyóit (Pieris brassicae), ezzel csökkentve a káposzta kártevők általi fertőzésének veszélyét.
A zeller gyökérzete a talaj szerkezetének a javításában is segíthet, ami kedvező hatást gyakorol a káposzta növekedésére. A zeller mélyebbre hatoló gyökerei fellazítják a talajt, elősegítve a víz és a tápanyagok jobb elérhetőségét a káposzta számára.
A zeller és a káposzta olyan gyökérváladékokat bocsátanak ki, amelyek hatékony segítséget jelenthetnek a talajban található patogének elleni védekezésben. A zeller a forró nyári napokon magasabb növényként árnyékot adhat a káposztának ezzel megakadályozhatja a túlmelegedést és a talaj kiszáradását.
Paprika és lestyán
A lestyán intenzív illata megzavarja a paprikát károsító levéltetveket és más apró rovarokat, a benne található illóolajok és a bioaktív anyagok, természetes védelmet nyújthatnak a gombás betegségekkel szemben. Mivel a gyökerei a mélybe nyúlnak, így a kert talajának lazításában és levegőztetésében is jelentős szerepe lehet, aminek köszönhetően a paprika gyökere könnyebben juthat vízhez és tápanyagokhoz.
Természetes módon csökkentheti a kártevők okozta károkat és javíthatja a kert termelékenységét a hagyma és a sárgarépa együttese – fotó: pixabay.com
További eredményes növénytársítások
- Ültessünk a paradicsompalánták közé körömvirágot. A körömvirágból áradó erős illat elriasztja a levéltetveket. Hasznos lehet büdöskével tarkítani a paradicsomágyásokat, mert a büdöske elűzi a poloskákat.
- A sárgarépát és a káposztaféléket neveljük együtt a zsályával, elűzi a kártevőket.
- A sarkantyúka káposztaágyás köré ültetése is hasznos, mert mágnesként magához vonzza a káposztalevélen fellelhető hernyókat.
- Kapor vetésével olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek előszeretettel fogyasztják a levéltetveket.
- A cickafark növeli a társnövények életerejét, összegyűjti a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlen foszfort, kalciumot, szilíciumot.
- A levendula, a gilisztaűző varádics, a madársaláta elűzi a hangyákat, a sarkantyúka, a levendula, a koriander, a turbolya, a borsikafű, a fokhagyma és a metélőhagyma a levéltetveket, míg a földibolhát az üröm és a borsmenta tartja távol. A legyek ellen a bazsalikom, a gilisztaűző varádics, a diófa válik be, a fonálférgek ellen pedig kiváló a büdöske és körömvirág.
- Az egerek és pockok messze kerülik a fokhagymát, a császárkoronát, a kutyatejet és a nárciszt, a csigák a mustárt, a hagymát, a zsályát, az izsópot és a sarkantyúkát.
A zeller gyökérzete a talaj szerkezetének a javításában is segíthet – fotó: pixabay.com
A növénytársítás előnyei vitathatatlanok, de a növények egészségét befolyásolhatja az időjárás, a talajminőség és a helyi környezeti tényezők is. Emiatt ne is várjunk 100%-os védettséget, de már az is nagy eredmény, hogy a kártevők nem szaporodnak el mértéktelenül, illetve az általuk okozott kár nem okoz nagy gazdasági veszteséget.
A növénytársítások alkalmazása növelheti a terméshozamokat, az ökológiai és fenntartható kertészkedési gyakorlatokkal egyensúlyt teremthetünk növényeik között, egy virágzó, egészséges kertet hozhatunk létre, amely örömet nyújthat számunkra.
Az egymáshoz illő növények csoportba ültetésével olyan növényközösségeket alakíthatunk ki, melyek segítik, védik, támogatják egymást.
