A "Zöld utak – hatékonyan az AKG és ÖKO támogatásokhoz" Agroinform-webináriumon a gazdák számos kérdést küldtek. Most Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője válaszol a kérdésekre.

Az Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:

Az AKG Pályázati Felhívás 1.8 10) pontja szerint: "Valamennyi ültetvény földhasználati kategóriák esetén, ha egy KET-tel szomszédos területen azonos hasznosítási kódú növény termesztése történik (a kedvezményezett, vagy a szomszédos terület használója által), vagy azonos hasznosítási kódú növény tarlója található, akkor a kedvezményezettnek az alábbiak szerint gondoskodnia kell a KET elkülönítéséről." Kérdés: csak az ültetvények esetén kötelező a KET-ek elkülönítése, szántó és gyep esetén nem?

Kincstár: A pályázati felhívás 1.8 fejezet 11) pontja minden földhasználati kategória tekintetében meghatározza az elkülönítés módját. Ennek megfelelően nem csak az ültetvény földhasználati kategóriára vonatkozik a KET elkülönítés, hanem a szántó, gyep és nádas földhasználati kategória esetén is.

Sorközműveléses művelési mód támogatható-e?

Kincstár: Sávos talajművelés esetén a teljes kötelezettségvállalási időszakban, a vállalással érintett teljes területen csak a vetősorok sávját lehet művelni legfeljebb 25 cm szélességben. A sorközök bolygatatlanul maradnak.

Talajmegújító szántó TECS-ben a gabonát és a zöldtrágya növényt milyen agrotechnikával lehet vetni? A kombinált vetőgépek megengedettek? Száraprító hengerek használata megengedett?

Kincstár: A Pályázati Felhívás 2b mellékletének 1.6 fejezet 13 pontja alapján: „Talajmegújító szántó TECS esetén a zöldtrágyanövény bedolgozása megvalósítható a zöldtrágyanövény elművelésével is. A zöldtrágyanövény elművelése a következő főnövény vetését megelőzően a zöldtrágyanövény borítás talajtermékenység javításának céljából, mechanikai úton vagy leszárítással történő megsemmisítésével valósul meg." A zöldtrágyanövény bedolgozással kapcsolatosan a Fogalomjegyzék az alábbiak szerinti meghatározása a mérvadó: zöldtrágyanövény talajba történő beforgatása szántással, vagy talajba történő bedolgozása, forgatás nélkül, tárcsával;

A fenitek alapján a száraprító hengerek használatával elművelhető a zöldtrágyanövény.

A felhívás rendelkezik továbbá arról is, hogy a vetés előtt nem történhet magágyelőkészítés még kombinált vetőgéppel sem.

Megéri-e áttérni AKG-ról BIO-ra a diótermesztésben? Így sem tudjuk megvédeni kellőképpen a dióburok-fúrólégy ellen.

Kincstár: Mind az AKG, mind az ÖKO támogatás önkéntes vállaláson alapul, vagyis nem kötelező a támogatásokat igénybe venni. Amennyiben a kedvezményezett a pályázati felhívások keretében támogatási kérelmet nyújt be, kötelezettségeket vállal, akkor ezeket a kötelezettségeket be kell tartania a kötelezettségvállalási időszak alatt.

Talajmegújító szántó esetében a kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egy alkalommal istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása előírás hogyan teljesíthető, ha no-till technológiát választ az ügyfél, amely esetében a trágyát a nitrát rendelet szerinti 4 órán belül be kellene dolgozni a talajba, ez pedig ellentmond a pályázati felhívásban a no till technológiában előírtaknak.

Kincstár: Amennyiben no-till technológiát választ a kedvezményezett, akkor az istállótrágya kijuttatást a vonatkozó jogszabályok alapján nem tudja teljesíteni.

Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője

Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője – Fotó: Agroinform

AKG KET elkülönítéshez a kérdésem, hogy amennyiben 5 ha alatti KET-eket alakítunk ki, akkor, az elválasztáshoz elég a sarokpontokon elhelyezett fa karó?

Azonos kultúránál a tábla elválasztás saját és idegen szomszédos terület esetében elegendő-e a faoszlop vagy T-ülőfa jelölése?

Ha a szomszédos terülteten is azonos kultúra van akkor is elég a fa karó elválasztásra?

Kincstár: A KAP-RD19a-1-24 kódszámú, Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) című pályázati felhívás 1.8. Kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület (KET) fejezet 11) pontja határozza meg a KET elkülönítésének módját. A KET elkülönítése során nem szempont az 5 hektáros mérethatár. Szántóföldi kultúra esetében

  • a szomszédos területtől eltérő hasznosítású, legalább 2 méter széles zöldugar vagy méhlegelő sáv elhelyezéséről szükséges gondoskodni a KET és a szomszédos, azonos hasznosítású terület között, vagy
  • a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl. fa karó, T-ülőfa) elhelyezése.

A felhívás vagylagos kapcsolatot határoz meg, így lehetősége van az elkülönítést a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl. fa karó, T-ülőfa) elhelyezésével teljesíteni.

A pályázati felhívás részletesen tartalmazza az elkülönítés szabályait mindegyik földhasználati kategória tekintetében.

A KET elkülönítésénél szántóföld kultúra esetében elválasztási lehetőség „a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl. fa karó, T-ülőfa) elhelyezése". A kérdésem az lenne, hogy az összes közös sarokpontra kell jelölő tárgyat letenni, akkor is, ha a tábla közepén helyezkedik el? Előfordulhat, hogy a töréspont az elvetett kultúrában található, mi a teendő, ha a növényállomány miatt a karó nem látható? Amennyiben a KET elkülönítése megvalósul (pl. más kultúra termesztésével), akkor is szükséges egy karót lehelyezni KET-enként, ahogy az előző támogatási ciklusban (2022-24) is kellett?

Kincstár: A pályázati felhívás pontosan meghatározza az elkülönítés módjait. A felsorolás vagylagos, így nem kell mindegyik megoldást alkalmazni.

A KET-be is belemérhető a táblához tartozó támogatható területű ökológiai határsáv? Fasor a szántó mellett, jogszerű földhasználata is rendezett.

Kincstár: Igen, belemérhető a KET-be.

Egyéni vállalkozó esetében (természetes személy) az alkalmazott teljesítheti-e a képzési kötelezettséget?

Kincstár: A pályázati felhívás alapján a természetes személy esetében a kedvezményezettnek kell a kötelező képzésen részt venni. Az egyéni vállalkozó természetes személynek minősül.

Shape fájl elkészítése mellett kötelező-e a területmérési jegyzőkönyv?

Kincstár: Nem írja elő a felhívás a területmérési jegyzőkönyvet, így nem kötelező melléklet.

AKG utolsó éves szankciókkal kapcsolatos kérdésem, hogy amennyiben egy KET esetében három 100%-os szankció kerül megállapításra az összeadódva 300%, akkor ez csak az adott KET-et érinti, vagy a 100% feletti szankció érvényesítésre kerül esetleg más KET-re az AKG-n belül?

Kincstár: A pályázati felhívás alapján a kötelezettségvállalásoknak való meg nem felelés jogkövetkezményei összeadódnak, továbbá a TECS-en belüli szankciók is összeadódnak.  A Felhívás 10.2 fejezet 3) bekezdése alapján a szankció mértéke legfeljebb 100% lehet.

Beküldött pályázat visszavonható-e teljesen? Ha igen, milyen határidővel?

Kincstár: Igen, visszavonható a benyújtott kérelem, a felületen erre lehetőség van a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig.


Talajmegújító szántó esetén a zöldtrágyanövény elművelése többek között leszárítással történő megsemmisítésével valósul meg. A "leszárítás" alatt mit kell érteni? Növényvédőszeres állományszárítás esetén, melyik hatóanyag lesz elfogadott?

Kincstár: A pályázati felhívás a leszárítással kapcsolatban nem határoz meg szabályt. A felhívás alapján a növényvédelemmel összefüggésben a tiltott, vagy csak korlátozással használható növényvédőszer készítmények listáját az IH évente január 31-ig közleményben teszi közzé. Erre kell figyelemmel lennie a kedvezményezettnek.

Hogyan lehet az, hogy az ellenőr követeli az ellenőrzött szaporítóanyag meglétét, ha nem is választjuk a "A kötelezettségvállalási időszakban növénykultúrák létesítéséhez kizárólag ellenőrzött (fémzárolt) szaporítóanyag felhasználása lehetséges" vállalást?

Kincstár: A jelenleg futó kötelezettségvállalást illetően a 2021. évben megjelent pályázati felhívás alapján referenciaelemnek minősül és így akkor is be kell tartani a szabályokat, ha a kedvezményezett nem tett vállalást a szaporítóanyag felhasználást illetően.

MTÉT alföldi madárvédelmi szántó "Július 1. után folytatható betakarítás szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar, illetve méhlegelő vetésterületének legalább 50%-án, amely kijelölésében a működése szerint érintett nemzeti park igazgatóság a kaszálási bejelentések során vesz részt." Ezt egy példán keresztül, kérnem, legyenek szívesek értelmezni!

Kincstár: A felsorolt hasznosítások termesztése esetén az érintett területek 50%-án időkorlát nélkül betakarítható, a fennmaradt legalább 50%-on pedig a betakarítás július 1. után végezhető. Ennek a később betakarítható területnek kijelölésében vehet részt a működés szerinti nemzeti park igazgatóság. A betakarítás helyét és idejét a 126. számú alapelőírás alapján a munkavégzés megkezdése előtt 5 munkanappal elektronikus úton be kell jelenteni.

AKG kapcsán lenne kérdésem. Horizontális Szántó TECS választás esetén, két vállaláscsoport kialakítását tervezzük, mivel a pillangós vetésszerkezeti (20%), vállalás is lenne, illetve a plusz zöldtrágyázás, középmély lazítás, melléktermék visszaforgatás is. Egyik vállalás csoportban lennének a ''kultúrnövények'' 1. csomag (búza, kukorica...), a másikban a pillangós 2. csomag (szálas, zöldugar 20%).

Azért lenne kettő, hogy a plusz zöldtrágyázást, a melléktermék visszaforgatást, középmély lazítást az 1. csomagban vállalni és teljesíteni tudjuk, a 2. csomagban ezek nem lennének vállalva, mert nem teljesíthető minden. (Maga a vetésszerkezeti előírás (11.) mindkét csomagban vállalt.)

A 2. csomagban a vállalás lenne a 12.,13., 14. (kaszálás...).

A kérdés, hogy ami a 11-es vállaláshoz kapcsolódó vállalás, ami a 2. csomagban van vállalva (11., 12., 13.) az a 1.csomagban is vállalható? Mivel a vetésszerkezeti vállalás (11.) mindkét csomagban vállalva van, mert úgy van az elfogadás a kiírás alapján.

Kincstár: Mivel a 11. sorszámú előírás mindkét előíráscsomagban választásra kerül, a 12., 13. és 14. számú vállalások választhatók mindkét előíráscsoportban (vagy csak az egyikben is).

A 11-es vállalás teljesíthető úgy, hogy a szálas pillangós aránya 3%, a fennmaradó 17% zöldugar vagy méhlegelő? A 17% zöldugar területébe beleszámít a 15-ös vállalás szerinti táblaszegély területe? A 17% zöldugar területébe beleszámít az 5 ha-os táblák között, a táblák elkülönítése érdekében legalább 2 méter széles zöldugar vagy méhlegelő sáv?

Kincstár: A 11-es vállalás teljesülhet a megadott példával is, de az alábbiakat mindenképp figyelembe szükséges venni:

A pályázati felhívás alapján a zöldugar táblaszegély területe beleszámít a vetésszerkezeti előírások zöldugar részarány teljesítésében, ha a zöldugar táblaszegély megfelel a felhívás 3.2.1.1. fejezet 6) – 7) bekezdések szerinti, zöldugarra vonatkozó szabályoknak, valamint a vállalásban meghatározott paramétereknek. Ha nem felel meg, akkor egyéb hasznosításként kerül elszámolásra.

A méhlegelő táblaszegély területe beleszámít a vetésszerkezeti előírások méhlegelő részarány teljesítésében, ha a méhlegelő táblaszegély megfelel a felhívás 3.2.1.1. fejezet 8) – 9) bekezdések szerinti, méhlegelőre vonatkozó szabályoknak, valamint a vállalásban meghatározott paramétereknek. Ha nem felel meg, akkor egyéb hasznosításként kerül elszámolásra.

A tábla elválasztó sáv a tábla része, így ez a fentiekbe nem számít bele.

A pillangós területet, a táblaszegélyt kötelező kaszálni és lehordani a kaszálékot? Vagy lehet zúzni és a zúzalék maradhat a területen?

Kincstár: A Pályázati Felhívás 3.2.1.1. fejezet 7) bekezdése alapján lehordható a kaszálék a területről, de nem ír elő kötelező kaszálást zöldugar esetében. A betakarítást legalább 10 cm magas tarló hagyása mellett lehet végezni, legkorábban június 1-jén, amennyiben az MTÉT tematikus előíráscsoportban a legkorábbi kezelési időponti korlát másképp nem rendelkezik. A szárzúzást nem tiltja a Felhívás, de a 2b. melléklet 1.20. fejezet 1) bekezdése alapján ez is betakarításnak minősül, tehát a fenti szabályok figyelembevétele szükséges.

A 12-es vállalásban: a "szálas pillangós takarmánynövények, azok füves keveréke betakarítása során". Ez azt jelenti, hogy nem kell 100%-ban a felhívás 11. melléklete szerinti növényekből álljon a vetőmag? Lehet benne egyéb növény, fűféle? Ha igen, akkor milyen arányban?

Kincstár: A 12. számú vállalás szövege a jelenleg hatályos Pályázati felhívásban az alábbit tartalmazza: Szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar, illetve méhlegelő betakarítása során táblánként kaszálatlan területet kell hagyni 5-10 % térmértékben, a tábla szélével érintkezően legalább 6 méter szélességben. 4, A 12. melléklet szerinti talajmintavételen az átlagmintához 1 db. GPS koordinátát kell megadni?

Vagy az 5 ha-os terület minden részminta vételi helyének a koordinátáját?

Kincstár: Több földhasználó, vagy egy kedvezményezett szomszédos, kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területei azonos tematikus előíráscsoportban való részvétel esetén összevont terület átlagmintázása esetén minden táblához tartozó 1-1 átlagminta GPS-koordinátái 6 tizedesjegyig.

A felhívás 1.11/1 pontja szerint a 20-as vállalás esetén az 5 ha-os táblák között, a táblák elkülönítése érdekében legalább 2 méter széles zöldugar vagy méhlegelő sáv (továbbiakban: tábla elválasztó sáv) elhelyezéséről szükséges gondoskodni. Ez akkor is szükséges, ha az 5 ha-os táblák külön-külön poligonban vannak felvéve? Vagy elegendő a közös sarokpontokon/töréspontokon természetes anyagú jelölő tárgy (pl. fa karó, T-ülőfa) elhelyezése?

Kincstár: a pályázati felhívás alapján „A tematikus előíráscsoport teljes területén - az évelő szántóföldi kultúrák, minden zöldugar és minden méhlegelő kivételével - a táblák maximális mérete 20 ha." vállalás, valamint „A vállalással érintett teljes területen - az évelő szántóföldi kultúrák, zöldugar, illetve méhlegelő kivételével - a táblák maximális mérete 5 ha." választható vállalás esetén, ha a KET területén belül több szomszédos táblán ugyanazon növényfaj vagy magkeverék vetése történik, a táblák elkülönítése érdekében a táblák között legalább 2 méter széles zöldugar vagy méhlegelő sáv (továbbiakban: tábla elválasztó sáv) elhelyezéséről szükséges gondoskodni.

Fentiek alapján a KET területén belül kell a megadottak szerint a tábla elválasztó sávról gondoskodni. A külön-külön poligon esetében a KET elkülönítés szabályaira kell figyelemmel lenni.

A MePAR böngésző nemsokára meg fog szűnni, így az adatokról nem tudunk majd tájékozódni!

Kincstár: A https://mepar.mvh.allamkincstar.gov.hu/#/ oldalon tud tájékozódni jelenleg és a jövőben is.

Gazdálkodási naplót papír alapon is lehet vezetni? Tudomásom szerint 2025-től az e-napló naprakész vezetése kötelező lesz?

Kincstár: A pályázati felhívás alapján papír alapon és elektronikusan is lehet vezetni a gazdálkodási naplót.

A területek felméréséről ugyanolyan területmérési jegyzőkönyvvel kell rendelkezni, mint az előző ciklusban? (Míg a 2021-es AKG-ban volt a jegyzőkönyvre külön melléklet, most nem találtam erre vonatkozó információt.)

Kincstár: Nem írja elő a pályázati felhívás a területmérési jegyzőkönyvet, így nem kell vele rendelkezni.

Öko gyep esetében amennyiben NATURÁS is a gyep, a NATURA támogatás összegével csökkentett öko támogatást kap?

Kincstár: A pályázati felhívás nem ír elő támogatáscsökkentést a Natura 2000 gyep területen.

Horizontális szántó alapvállalás: A kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése és elművelése vagy istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása. Ha a KET-en belül az egyik tábla évelő szálas, azon a táblán is kötelező zöltrágya növényt termeszteni egyszer, vagy csak a többi táblára vonatkozik ez?

A tartalmi értékelési szempontok meghatározásánál, amennyiben rendelkezem nitrátérzékeny/naturás/aszályérzékeny területtel, mindenféleképpen megkapom az ezek után járó pluszpontot? (Abban az esetben is, ha például a 100 hektáros AKG területemből csak 5 hektár nitrátérzékeny/naturás/aszályérzékeny?)

Kincstár: a pályázati felhívás rendelkezik arról, hogy amennyiben a területen évelő szálas pillangós növény termesztése történik, akkor hogyan tudja kedvezményezett a kötelezettségeket betartani.

A tartalmi értékelés TECS-enként történik. Ennek megfelelően az adott TECS-be bevitt területek elhelyezkedése alapján történik a pontozás.

A zöldtrágya bedolgozást átlehet vinni a következő év tavaszára bedolgozásra vagy pedig még az évben kell bedolgozni miután lejár a 60 nap?

Kincstár: A zöldtrágyanövény termesztésének és bedolgozásának teljesítési éve a bedolgozás naptári éve.

A támogatási kérelem beadásához milyen dokumentumokat kell csatolni? (a felhívás szerint a csatolandó mellékletek listája nem releváns.)

Kincstár: A felhívás alapján nem kell kötelezően dokumentumot csatolni.

Gyepűrózsa (csipkebogyó) ÖKO(ültetvény) pályázatban támogatható, amennyiben 2025. január 1. után kerül eltelepítésre?

Kincstár: A 2025. január 1. napját követően eltelepített ültetvények esetében csak a gyümölcsültetvénykataszteri nyilvántartásban szereplő ültetvények támogathatóak.

Új ültetvény 2025. január 1-ig elültetésre kerül. AKG programban támogatható ?

Kincstár: A támogatási kérelem benyújtásáig el nem telepített ültetvény kivételével csak azon ültetvény támogatható, amelyek legkésőbb a támogatási kérelem benyújtási időszak végéig rögzítésre kerül a Kormányhivatal nyilvántartásába. A 2025. január 1. napját követően eltelepített ültetvények esetében csak a gyümölcsültetvénykataszteri nyilvántartásban szereplő ültetvények támogathatóak.

Amennyiben a területek csak 2025. január 1-től lesznek a termelő használatában, a kérelem beadásakor szükséges-e a földhasználatot igazoló okiratot (szerződés stb.) előzetesen benyújtani, mivel még decemberben nem feltétlenül fog látszódni a TAKARNET rendszerben, vagy majd csak a január 1-je utáni állapotot fogják vizsgálni 2025 januártól.

Kincstár: A támogatási kérelem benyújtásakor a jogszerű földhasználatot nem kell igazolni. A kötelezettségvállalás teljes időszaka alatt, annak első napjától folyamatosan, a KAP Vhr. 61. § (4) bekezdése alapján jogszerű földhasználónak kell lenni.

Az AKG-val kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzéséhez, hol lehet tanfolyamon részt venni, vagy valamilyen oktatást elvégezni ?

Kincstár: A kedvezményezett köteles részt venni egy alkalommal a támogatáshoz kapcsolódó agrárkörnyezetgazdálkodási képzésen, a kedvezményezett részére a támogatás kapcsán kiadott első támogatási okirat ügyfélkapun keresztül történő közlését követő egy éven belül.

Kincstár: a pályázati felhívás alapján lehetőség van papír alapú vezetésre.

HMKÁ 2 fedvény alá tartozó vizenyős területek bevihetők-e az AKG és ÖKO pályázatokba?

Kincstár: Igen.

Ha a gazdálkodási naplót – élve a módosított lehetőséggel – papíralapon vezetem, a kötelező GN adatszolgáltatást változatlanul az eGN teljes kitöltésével kell teljesíteni a következő év januárban, vagy erre lesz egyszerűbb és normálisan működő rendszer?

Kincstár: A gazdálkodási naplót a Nébih közleményében közzétett szabályok szerint kell vezetni és feltölteni.

AKG-ban a kötelezettségvállalási időszak 5 éve alatt legalább egy alkalommal zöldtrágyanövény termesztése és bedolgozása vagy istállótrágya-, vagy biogáz iszap kijuttatása. Ez a vállalás teljesíthető fermentált baromfitrágyával is? Ha igen mire érdemes figyelnem a termék engedélyokiratánál?

Kincstár: A kezeletlen baromfitrágya megfelel az előírásnak.

Aki nem nitrátos területen gazdálkodik és szántó művelési ággal lépne be a KAP-ÖKO programba, rá nem vonatkoznak a nitrát rendelet előírásai? Azaz, nem kell 5 évente talajvizsgálatot végeztetnie, csak az évenként és termelt növényenként legalább mérleg elv alapján készített tápterv meglétét ellenőrizhetik?

Kincstár: A Felhívás nem tartalmaz olyan előírást, hogy az 59/2008 FVM rendelet egyes szabályai általános követelményként minden intézkedésbe vont területen betartandó.

Ugyanakkor az intézkedés megfogalmazhat olyan általános követelményt a támogatott területekre, mely a fenti rendelet alapján nitrátérzékeny területen tartandó be. Például a kérdésben is szereplő talajvizsgálat esetében a Felhívás 1.4 fejezet 1) bekezdése az alábbit tartalmazza:

Szántó földhasználati kategóriában alapkövetelmény, hogy a kedvezményezett rendelkezzen

  • a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt,
  • a szántó földhasználati kategória teljes területére,
  • 5 évnél nem régebbi,
  • minden évre vizsgálhatóan,
  • a korábbi évek tekintetében folyamatos,

bővített talajvizsgálati eredményekkel

Érdeklődnék, hogy a szálas pillangós takarmánynövényt illetve a zöldugart nem kaszálva lenne betakarítva (a többi előírást betartva) hanem vízszintes tengelyű szárzúzóval lezúzva. Ez is elfogadott? Kérem részletezzék, hogy milyen jellegű növényvédelmi előrejelzésekre gondoltak?

Kincstár: A vállalások tekintetében – a szálas pillangós takarmánynövények, – zöldugar – méhlegelő betakarításának minősül azok kaszálása, silózási célú kaszálása vagy szárzúzása. A növényvédelmi előrejelzésre vonatkozóan a pályázati felhívás meghatározza a részletszabályokat.

Az Államkincstár kommunikációi miért olyan bonyolult? Jó lenne, ha előbb megírnák érthető módon amit szeretnének, majd megírnák amit még szükségesnek gondolnak.

Kincstár: A végrehajtás során szem előtt tartjuk, hogy a kedvezményezettekkel való kommunikáció során érthetően, lényegre törően fogalmazzunk. Arra is figyelemmel kell azonban lennünk, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján járjunk el. A kérelem benyújtó felületekhez készítünk felhasználói kézikönyveket, melyekben érthetően, képernyőképekkel alátámasztva igyekszünk segíteni a kedvezményezetteket, továbbá Tájékoztatókat jelentetünk meg a Kincstár weboldalán.

Ha a tulajdonos 2024.12. 31-ig szívességi használatba adta a szőlő ültetvényét, de 2025.01.01-től saját maga kívánja a területet használni, akkor lehet-e AKG-re pályázni, illetve a földhasználatot mivel és mikor kell igazolni?

Kincstár: A kötelezettségvállalás teljes időszaka alatt, a KAP Vhr. 61. § (4) bekezdése alapján jogszerű földhasználónak kell lenni, tehát 2025. január 1-től meg kell felelni a szabályozásban foglaltaknak. A hivatkozott jogszabályhely tartalmazza az igazolás eseteit, módját.

Ha a gazdálkodó (mint természetes személy – családi gazdálkodó) korábbi AKG-ben részt vett, de létrehoztak egy a Családi Mezőgazdasági Vállalkozást – KFT – formában. Jogosult-e a vállalkozás az előző AKG programban való részvételért járó plusz pontra? Hiszen a korábban AKG ellenőrzés alatt álló területek teljes egésze került a CSMG-be. Illetve milyen dokumentumot pl. nyilatkozatot szükséges becsatolni a kérelembe, hogy megkaphassa ezt a pluszt a rangsorolás során?

Kincstár: A felhívás alapján, amennyiben a kedvezményezett részt vett a VP4-10.1.1-15 vagy a VP4-10.1.1-16 vagy a VP4- 10.1.1-21 kódszámú "Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés" támogatásban, úgy részére a táblázat szerint meghatározott mértékű pont adható. A vizsgálat a kedvezményezettre fog vonatkozni.

TECS-en belül a teljes területre számít a vetésszerkezeti vállalás és a szegély vállalás a kapott információk szerint, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó adott TECS-en belül két támogatási csomagot hozna létre. Tehát ha mindkét csomagban jelöli a vetésszerkezeti vállalást, de csak az egyik támogatási csomagba kerülne be mindegyik "állandó kultúra", azaz szálas pillangós, zöldugar és méhlegelő. Jogosult-e mindkét támogatási csomagban a vetésszerkezethez köthető kaszálási előírások bejelentésére is úgy, hogy a szántóföldi termelt területein valójában nem történik állandó kultúra vetése, így kaszálás sem.

Kincstár: A vetésszerkezeti és táblaszegély előírásokhoz kapcsolódóan a Felhívás 2b. melléklete kimondja, hogy amennyiben egy tematikus előíráscsoportban két előíráscsomag kerül kialakításra és mindkettőben vállalásra kerülnek az előírások, úgy a tematikus előíráscsoportban összevontan is teljesíthetők. A kaszálás bejelentés ettől függetlenül jelenik meg, amennyiben az alábbi előírással érintett: „Szálas pillangós takarmánynövények, zöldugar, illetve méhlegelő esetén a július 31-e előtt végzett betakarítás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal elektronikus úton be kell jelenteni a betakarítás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját."

Erről a Felhívás 2b. melléklet 1.15. fejezete tartalmaz további információt.

MTÉT gyeppel  a 2022-2024-es AKG ciklusban részt vett a gazdálkodó, aki a családi gazdaság vezetője volt. A gyep földbérleti szerződést 2024. októberében meghosszabbította a saját nevére a Nemzeti Park Igazgatóságával, majd 2024. novemberében elhunyt. Vélelmezett örökös bejelentve, hagyatéki végzés folyamatban. Ki jogosult a támogatási kérelem beadására? Vélelmezett örökös vagy az új Csg vezető?

Kincstár: Az a személy nyújtson be a támogatási kérelmet, aki megfelel az intézkedésben foglalt követelményeknek és jogszerű földhasználattal rendelkezik a bevinni kívánt területre vonatkozóan, valamint vállalni tudja az intézkedés 5 évére szóló előírások betartását.

Felröppent olyan hír, hogy a csipkebogyót és társait kiveszik a támogatható növények közül. Mit lehet erről tudni?

Kincstár: A 2025. január 1. napját követően eltelepített ültetvények esetében csak a gyümölcsültetvénykataszteri nyilvántartásban szereplő ültetvények támogathatóak.

Az állatlétszám figyelembevétele a bírálat során miként alakul? Az elvárt min 0,2 ÁE/ha saját tulajdonú állatlétszám megléte 2024 év átlagára vizsgálják, vagy a kérelem beadásának utolsó napján a tenyészetében lévő, bejelentett állatlétszámot veszik alapul?

Kincstár: A pályázati felhívás 6. mellékletében rögzített szempontokat úgy kell értelmezni, hogy a támogatási kérelem benyújtásának utolsó napján, vagyis 2024. december 23-án kell a tenyészetben lennie legalább 0,2 ÁE/ha állatsűrűségnek. Ennek a számítását határozza meg a következő pont, vagyis az állatállományért járó többletpont számítása során a 2024. évre meghatározott napi állományadatok éves átlaga alapján számított állategységet kell figyelembe venni – akkor is, ha év közben kerül létesítésre/megszüntetésre tenyészet, vagy kerül bejelentés/megszüntetésre tartási hely – amelyet a Kincstár kizárólag a hivatkozott nyilvántartásokból állapít meg.

Ha valaki gyep kategóriában indul, szintén elvárt a min 0,2 ÁE/Ha megléte éves átlagban kerül ellenőrzésre, akkor elég a tenyészetet létrehozni 2025. január 1-ig és tervezni az állatállományt úgy, hogy pl. az év utolsó negyedévére vásárol min 0,8 ÁE/ha mennyiséget lefedő állatállományt?

Kincstár: A Felhívás 2b. melléklet 3.1 fejezete alapján a támogatás igényléséhez szükséges, hogy a támogatást igénylő a teljes kötelezettségvállalási időszak alatt a legeltethető állatokra vonatkozóan a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet alapján vezetett nyilvántartásban a legeltethető állatállomány tartójaként a kötelezettségvállalási időszak első napjától folyamatosan szerepeljen, valamint eleget tegyen:

a.) a szarvasmarhafélékre vonatkozóan a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben,

b.) a lófélékre vonatkozóan a lófélék egyedeinek azonosításáról szóló 110/2013. (IV. 9.) Korm. rendeletben,

c.) a juh- és kecskefajokra vonatkozóan a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben előírt, az állatállományra vonatkozó bejelentési kötelezettségeknek.

Az állategység számítása során a bejelentett legeltethető állatfajok napi állományadatai alapján számolt éves átlaga kerül figyelembevételre.

Összevontan teljesítendő zöldugar esetén ha vállaltam a 6-20 sáv betartását, akkor az összevonást is így kell kialakítani?

Kincstár: Az összevonás ebben az esetben azt takarja, hogy több kötelezettségvállalással érintett területen kialakított táblaszegély összevontan kerül ellenőrzésre. Természetesen a táblaszegélyt ennek értelmében nem kötelező egybefüggően létesíteni, lehetőség van több területen kialakítani.

AKG felhívás 3.4. Kaszálás bejelentése: "A kaszálás megkezdése előtt legalább 5 munkanappal elektronikus úton be kell jelenteni a kaszálás pontos helyét és tervezett kezdési időpontját.

1) A fenti vállalás esetén a 2025. évi egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napja előtt tervezett összes kaszálást a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság felé, levélben vagy elektronikus levélben (e-mail-ben) kell bejelenteni a Nemzeti Park Igazgatóság által erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

2) A fenti vállalás esetén a 2025. évi egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napja után tervezett kaszálást a Kincstár felé, a Kincstár által közzétett elektronikus formanyomtatványon, ügyfélkapun keresztül kell bejelenteni."

N2000 és védett gyepeken – melyek nagyrészt az AKG zonálisan lehatárolt gyepterületekkel egybeesnek – mindenképp be kell jelenteni a kaszálást előzetesen az illetékes nemzeti park igazgatóságoknak. E védett területeken eleve csak jún. 15. után lehet megkezdeni a kaszálást, így az az egys. kérelem beadási időszaka utánra esik. Fenti felhívás 2) pont azt jelenti, hogy ez a bejelentés nem elegendő a MTÉT hegy- és domvidéki madárvédelmi gyep vállalása esetén, hanem akkor külön be kell küldeni a Kincstár felé is a bejelentést a gazdálkodónak? Ha igen, akkor ezt a plusz adminisztrációt mi indokolja?

Illetve ha az MTÉT gyepen gazdálkodó nem jelentené be a kaszálást a NPI-nak, akkor az igazgatóság hogyan alkot szakvéleményt a feltételesen előírható kaszálási időbeni korlátozásról?

Ez az előírás azt is jelenti, hogy az új AKG programban nem kell a nemzeti park igazgatóságtól írásban kérni szakvéleményt, hogy kíván-e kíméleti területet kijelölni adott évben?

Kincstár: A kaszálások bejelentését a Felhívás a fent hivatkozott előírás esetén írja elő, mely bejelentések a hivatkozott bekezdések alapján a 2025. egységes kérelem benyújtási időszak utolsó napja előtt az illetékes nemzeti park igazgatóság, majd ez követően a Kincstár által rendszeresített formanyomtatványon tehetők meg. Két helyre ugyanazt a bejelentést nem szükséges beküldeni egyidőben.

A bejelentett kaszálásokról a nemzeti park igazgatóságok értesülni fognak. Kíméleti terület kijelölését a nemzeti park igazgatóság továbbra is elvégezheti, többek között ehhez fogja felhasználni a fenti szabályok szerint megfelelően bejelentett kaszálások adatait.

2025-ben öt éves, új AKG támogatási program indul, amelyre a gazdálkodók 2024. november 25. és 2024. december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket.

2025-ben öt éves, új AKG támogatási program indul, amelyre a gazdálkodók 2024. november 25. és 2024. december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket – Fotó: Shutterstock

Ha az AKG ültetvényben a zöldtrágya növényt nem bedolgozom, hanem csak szárzúzom azt úgy elfogadják? Hogy ezzel segítsem a talajélet fenntartását és a mulcsozás előnyeit.

Kincstár: A Felhívás nem tartalmaz olyan követelményt, amihez az ültetvényben termesztett zöldtrágyanövény szárzúzása szükséges. Ez nem zárja ki az elvégzését, amennyiben más, az intézkedésben előírt követelményeket ezzel nem sért.

"Aszály-erózió érzékeny területekkel kapcsolatosan lennének kérdések, bár a területe a múlt hétre nagyon lecsökkent;

  • Ha a gazdaságon belül van aszály/erózió érzékeny KET is és csak horizontális célprogramra jogosult KET is. Ha a gazdálkodó maximalizálni szeretné a támogatását, szükséges-e ez miatt a két támogatási csomag létrehozása?
  • Vagy, létre hozható ettől függetlenül a két támogatási csomag (akár mindkettőben lenne aszályérzékeny KET is), igényelné a gazda ezt a támogatási pontot is, de csak az érintett tábláin tudná bejelölni, tehát csak azokra a KET-ekre járna ez a + támogatás, amiken ez jelölésre kerülne – mint pl. a Natura 2000 igénylés az EK beadás során?
  • Ha van olyan KET-je tehát, amin nem éri el az 50%-ot az aszály/erózió fedvény de van rajta mondjuk 40% mértékben, ezért nem tudja igényelni rá ezt a kiegészítő támogatást, akkor vetésszerkezeti kötelezettsége sem adódik? (Tehát nem úgy van, mint Natura 2000 pl gyepeknél, hogy a törvényi előírásokat mindenképpen be kell tartani akár igényel támogatást akár nem!)
  • Ha az érintett KET-ekre igényli ezt a támogatást a gazdálkodó, aminek 50%-ot meghaladó mértéke van a fedvényen (azaz jogosulttá vált az igénylésre), a KET teljes területe számít bele, mind a vetésszerkezeti előírásba, mind a kifizetésbe is, függetlenül attól, hogy esetleg úgy táblásított a KET-en belül, hogy képződött olyan táblája amelyik nincs aszály-erózió fedvényen?

Kincstár:

  • Igen, mivel az aszály/erózióérzékeny előírásokat kizárólag ezzel érintett területen választhat.
  • Nem, amennyiben egy előíráscsomagban választ olyan előírást, mely területi lehatároláshoz kötött (például kizárólag aszál vagy erózióérzékeny területen választható), akkor az előíráscsomaggal érintett összes területnek meg kell felenie ennek a kritériumnak.
  • A vetésszerkezeti előírást az aszály/erózióérzékeny területtől függetlenül választhatja.
  • A vetésszerkezeti előírásba azok a területek számítanak bele, mely az előírással érintett és azoknak megfelelt.

Amennyiben a termelő csak 2026. tavaszán szeretné letelepíteni az adott területet, 2025. január 1-jétől mindenképpen földhasználó vagy tulajdonos kell legyen, vagy elegendő majd 2026 tavaszától? Ilyenkor kell valamit felcsatolni most a kérelem beadásakor?

Kincstár: A kedvezményezettnek a KET teljes területén, a kötelezettségvállalás teljes időszaka alatt, a KAP Vhr. 61. § alapján jogszerű földhasználónak kell lennie.

AKG-ban a földhasználattal rendelkező támogatható területen lévő ökológiai határsáv belemérhető a KET-be?

Kincstár: Igen, belemérhető

Az AKG felhívás módosításával módosult az ellenőrzött szaporítóanyag választható előírás is. "A vállalás akkor teljesül, ha a kötelezettségvállalási időszak alatt, a KET legalább 90 %-án legalább 1 alkalommal történt vetés." Vagyis, ha az öt év alatt egyszer vetek fémzárolt vetőmagot (például kukoricát) az adott KET-en, akkor a maradék 4 évben nem vagyok köteles fémzárolt vetőmagot vetni (például kalászost)?

Kincstár: Nem köteles vetni, de vetés esetén (legyen az akár felülvetés vagy másodvetés), annak fémzárolt vetőmaggal kell történnie.

Ha 2025 tavasszal elvetem a lucernát fémzárolt vetőmaggal, akkor teljesítettnek tekinthető az adott KET-en a vállalás?

Kincstár: Igen, amennyiben a kötelezettségvállalási időszakon belül nem történik már vetés.

AKG jogszerű földhasználat: Adott KET-re az első évben megengedett AKG támogatást nem igényelni, de már a második évben kötelező. Az előadásban elhangzott, hogy igényléstől függetlenül ellenőrizhetik az első évben is az adott KET-et. Ha a jogszerű földhasználat "csak" a támogatás első évében rendeződik (január 1-jétől még nincs jogszerű földhasználat), akkor az előadás szerint nem megoldás az, hogy az első évben nem történik igénylés az adott KET-re?

Kincstár: A kedvezményezettnek a KET teljes területén, a kötelezettségvállalás teljes időszaka alatt, a KAP Vhr. 61. § alapján jogszerű földhasználónak kell lennie.

Bár mindenkinél törekszünk a betartható vállalások megtételére, de mégis előfordulna az, hogy utolsó évre nem sikerül teljesíteni minden vállalást, mondjuk mindegyik KET-je érintett lenne az utolsó éves egy-egy 100%-os elvonásban: pl a szegély miatt nem tudna mindenhol teljesülni a szármaradvány beforgatása és a második zöldtrágya vetés elvégzése, mert a szegélyek miatt több mint 5%-on nem tudna teljesülni az a vállalás, vagy egyszerűen azért mert egy szármaradvány bedolgozás elmaradt és utolsó évben évelő kultúrát vetett, amit nem akar leforgatni..., vagy mert a másodvetés elé a sekély (mulcs hagyó) nyári tarlóhántásba került a zöldtrágya elvetésre és a zöldtrágya leforgatással egy menetben nem lehet már a melléktermék (tényleges) leforgatását jelenteni.

Ilyen esetben a teljes AKG utolsó évi kifizetése kerül "csak" megvonásra, vagy van ennél komolyabb - pl. áthúzódó szankció lehetősége, vagy több évet érintő, esetleg teljes addig felvett 5 éves AKG támogatás visszafizetését eredményező számítás?

Kincstár: Amennyiben a Felhívás 3a. mellékletében a 'Szankció időbelisége' oszlopban 'tárgyévi kifizetési kérelem' szerepel, adott előírás nem teljesítéséért járó jogkövetkezmény az adott évi kifizetést érinti. Amennyiben a 'Kötelezettség-vállalási időszak utolsó kifizetési kérelme' szerepel, adott előírás a kötelezettségvállalási időszak végén kerül ellenőrzésre és az utolsó évi kifizetésben kerül a jogkövetkezmény levonásra.

Horizontális gyep: jelenleg 2 tábla GYE02 és ALL02. Mind kettőt évek óta gyepként művelem. Terv 1 db KET-be lenne igényelve 1 db táblaként 2025. 01. 01-jétől. Ez így beadható 1 db KET ként ill. majd 1 db táblaként?

Kincstár: Beadható egy KET-ként, de állandó gyephasznosítást, csak az állandó gyep/érzékeny állandó gyep fedvényre tud majd bejelenteni az Egységes Kérelemben.

Van 30 ha. öntözött terület, amin tavaszi zöldborsó lesz vetve. Ez a terület 4 gazdálkodó nevén van, mind a négyen AKG-sok 4 külön poligonnal. Most ezeket a területeket csak a 2 m-es elválasztó szegéllyel tudom elválasztani vagy van más lehetőségem is?

Kincstár: A pályázati felhívás pontosan szabályozza a KET és tábla elkülönítés szabályait.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az intézkedés keretében bizonyos TECS-ek esetében alapelőírás, hogy tilos az öntözés, azaz nem ajánljuk a támogatásba behozni ezen területeket az érintett TECS-ekben!

Őstermelők Családi Gazdasága pályázhat-e az AKG-ba vagy egyéni őstermelőként kell pályázni? Jelenleg van olyan terület az ÖCSG használatában, amit az ÖCSG tag bérel, de a használat az ÖCSG vezető jogán történik. Az ilyen terület, hogyan vihető be az AKG pályázatba, ha ÖCSG-ként nem lehet pályázni csak egyéni őstermelőként?

  • Ha ÖCSG-ként lehet pályázni, akkor a kedvezményezett (ÖCSG vezető) tanfolyami kötelezettségeit az ÖCSG tag teljesíheti-e?
  • Hol, mennyi idő alatt és mennyi költséggel lehet ezt a tanfolyamot teljesíteni?
  • Ha az 5 év alatt magánszemélytől bérelt terület bérlete lejár és a tulajdonos nem akarj meghosszabbítani majd a jelenleg állítotthoz képest sem, akkor szankció mentesen lesz-e lehetőség az adott KET AKG-ből visszavonására, vagy az adott területre felvett támogatás visszafizetése lesz elvárt?
  • Ha a zöldugar/méhlegelő/évelő szálas pillangós terület fenntartása miatt vállalom a kaszálási feltételek teljesítését (madárbarát kaszálás, 10cm-s tarló hagyása, 5-10% közti kaszálatlan rész meghagyása), de szeptemberig nem kaszálom/zúzom a területet, mert a gaz nem veri fel,  hanem csak terminálom a kultúrát gabona vagy zöldtrágya növény vetés előtt max. 30 nappal, majd vetek a helyére a határidőn belül, akkor teljesülnek-e így a kaszálási vállalásaim vagy mindenképpen kaszálnom zúznom kell a zöldugar/méhlegelő/évelő szálas pillangós kultúrát a kaszálási vállalások teljeséléshez?
  • Ha minden kultúra (haszonnövény is illetve a Zöldugar/zöldugar szegély/Méhlegelő/szálas pillangós) vándorol a KET-eken belül évente a vállalások éves teljesítése miatt, vagyis nem lesz több évig egy helyen Zöldugar/méhlegelő/szálas pillangós tábla, akkor az évelő szálas pillangós tábla megvalósítható-e egyéves szálas pillangós vetőmagkeverék vetésével is tavasszal, amit ősszel bedolgozva utána egyéb kultúrát vetnék a 11. sz melléklet szerint?

Kincstár: Támogatási kérelmet mezőgazdasági termelő nyújthat be. A visszavonás szabályozás kérdésében az Agrárminisztérium tud felvilágosítást adni. A kaszáláshoz kapcsolódó előírások kaszálási tevékenységhez kötöttek. Az évelő szálas pillangós kultúrát abban az esetben szükséges a kötelezettségvállalási időszak alatt fenntartani, amennyiben mentesülni kíván az alapelőírásként megjelenő zöldtrágyanövény termesztés, istállótrágya kijuttatás alól.

Kell tartani ÖKO esetében forráskimerüléstől?  Az ÖKO pályázatokat folyamatosan fogják elbírálni vagy egyben az összeset december 25. után ?  (Kell sietni a beadással vagy a határidő végéig ráér a pályázó?)

Kincstár: A támogatási kérelmek feldolgozása a kérelem benyújtási időszak lezárását követően kerülnek elbírálásra. A forrásról az Irányító Hatóság dönt.

Ha 2025-ben szeretnénk ültetvényt telepíteni, de nincs benne a területünk a Nébih gyümölcs kataszteri rendszerében, beadható a pályázat?

Kincstár: A 2025. január 1. napját követően eltelepített ültetvények esetében csak a gyümölcsültetvénykataszteri nyilvántartásban szereplő ültetvények támogathatóak.

Indexkép: Shutterstock